14p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Hiába a lakosság és a helyi orvosi közösség ellenérzései, a tokiói nyári olimpiai játékokat már aligha törlik, törölhetik: július végén megkezdődik a világ legnagyobb sportrendezvénye. A rendezés létfontosságú a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a helyi szervezőknek, a japán kormánynak, illetve a sportban dolgozóknak, ugyanakkor a legnagyobb kockázat lehet, amelyet a NOB valaha vállalt.

„Nem állhatunk tehetetlenül, mikor emberek tízezrei jönnek majd Tokióba, több mint kétszáz országból. A két legfontosabb dolog az oltóprogram felpörgetése és a nagy létszámú résztvevőt vonzó rendezvények lefújása” – jelentette ki Uejama Naoto, a Japán Orvosszövetség elnöke egy sajtótájékoztatón.

„Vannak még olyan országok, amelyek alig tudják féken tartani a járványt, így rendkívüli kockázat, hogy ezekből beléphetnek Japánba. Ráadásul a kórházi kapacitásainkat csökkenti, ha az orvosainkra az olimpián lesz szükség” – így Arai Szatoru, a Tokiói Orvosszövetség igazgatója.

Uejama korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az olimpiarendezés és a több tízezer ember beutazása szerte a világból akár egy új koronavírus-mutáció kialakulásához alkalmas környezetet is teremthet. A – viszonylag kis létszámú – japán orvosi szervezetek rendre a nyilvánosság elé állnak aggályaikkal, ám ennek egyelőre semmi hatása nem volt, az olimpiai gépezet dolgozik tovább a világ legnagyobb sporteseményének megrendezése érdekében. Július 21-én – a hivatalos megnyitó előtt két nappal – softball- és labdarúgó-mérkőzésekkel megkezdődnek a nyári ötkarikás játékok versenyei.

Hiába a tiltakozások, megrendezik az olimpiát (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)
Hiába a tiltakozások, megrendezik az olimpiát (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)

Mert úgy tűnik, megkezdődnek, akár tetszik a helyi orvosi szakértőknek és a lakosságnak, akár nem.

A SPORTOLÓKAT MÁR OLTJÁK

Japán június elsejétől oltja az olimpiai delegáció tagjait a Pfizer-BioNTech vakcinájával, miközben az országban veszélyhelyzetet hirdettek. A szigetországban május 30-án alig haladta meg a 7 százalékot a legalább első oltást megkapók aránya és csak 2,6 százalék volt a teljes beoltottság. Már foglalkoztunk azzal az etikai kérdéssel, hogy alacsony átoltottság mellett versenysportolók (és más delegációtagok) a sor elejére ugranak, megelőzve a lakosság veszélyeztetettebb szegmenseit. Ez a kérdés Európa nagy részén vagy Észak-Amerikában már nem égető az oltási programok haladása miatt, viszont Japánban még az lehet. A lakosság „oltás-fogadókészsége” a nemzetközi trendeknek megfelelő – a Tokiói Orvosi Egyetem felmérése 62.1 százalékot mért, a Kyodo News felmérése 63.1 százalékot – viszont a lassú engedélyeztetési eljárás, a lassú oltásiprogram-beindítás frusztrációt szült. Március végén a Nikkei arról írt egy helyi politikust idézve, hogy a lakosság nagy része valószínűleg csak a nyári vakációk időszakára kapja meg oltását.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a játékok egészségügyi biztonsága érdekében szeretne a résztvevők körében minél magasabb átoltottságot, s úgy számol, hogy a versenyekre érkezők legalább nyolcvan százaléka már be lesz oltva (a május végi adatok 75 százalékos átoltottságot mutattak). Sok országban – Magyarországon is – az olimpiai delegáció oltási prioritást kapott (már csak azért is, mert a kvalifikáció jó része áttolódott 2021-re), máshol a sportolók, edzők és vezetők vártak, mondván, nem lenne jó üzenete annak, ha előrevennék őket.

Az oltásban bízhatnak a sportolók (Forrás: Pixabay.com)
Az oltásban bízhatnak a sportolók (Forrás: Pixabay.com)

A Japánba beutazó sportolóknak – több mint tizenegyezer embernek – nem kell karanténba vonulni, ám az úgynevezett playbookokban (sportolóknak, más delegációtagoknak, médiának szóló szabálygyűjteményekben) nagyon szigorúan korlátozzák mozgási lehetőségeiket. Az olimpián részt vevőknek szállásukon kell maradniuk, turizmus nincs, gyakorlatilag csak a szállás (az ötkarikás falu vagy egy szálloda) és az edzés-, illetve versenyhelyszínek között lehet ingázni. Mindenkit naponta fognak tesztelni, pozitív eredmény esetén egyből jön az elkülönítés. Napi 50-60 ezer tesztet kellene a javaslatok alapján elvégezni a delegációk és dolgozók körében. Az események napi biztosításához 230 orvos és 310 ápoló szükséges, a szervezőknek egyelőre a kellő létszám nyolcvan százalékát sikerült feltölteniük.

„A fő irányelv teljesen tiszta: az olimpiai falu biztonságos, az olimpiai és paralimpiai játékokat biztonságosan rendezik meg” – jelentette ki online sajtótájékoztatóján Thomas Bach, a NOB elnöke, aki a hírek szerint július 12-én érkezik meg Japánba.

NEM CSÖKKENŐ ELLENÉRZÉSEK

A lakosság körében továbbra is nagyobb azoknak a tábora, akik az olimpia törlését vagy további halasztását tartják a megfelelő megoldásnak. A legutóbbi, május közepi közvélemény-kutatáson a megkérdezettek 83 százaléka mondta azt, hogy nem akar olimpiát idén nyáron. Az Aszahi Simbun által megrendelt kutatás szerint a válaszadók 43 százaléka az olimpia törlésére, 40 százaléka a játékok halasztására szavazna. Az olimpia megrendezését támogatók aránya 14 százalékra, az áprilisi felére esett vissza.

A játékok megtartásával kapcsolatos ellenérzések jele, hogy Japán egyik vezető lapja, a már említett Aszahi Simbun véleménycikket közölt, melyben a következő szerepelt:

„Nem hisszük, hogy értelme lenne ezen a nyáron megtartani Tokióban az olimpiai vagy paralimpiai játékokat. Széles körű a kormánnyal, a tokiói önkormányzattal és az olimpiai tisztviselőkkel szembeni bizalmatlanság és ellenállás, mivel egyikük sem próbált választ adni az emberek kételyeire és aggodalmaira (…) Kérjük Szuga miniszterelnököt, hogy higgadtan, objektíven értékelje a kialakult helyzetet és döntse el, törölni kell-e ezen a nyáron a játékokat”.

Az Aszahi Simbun a játékok hivatalos partnere, így sokatmondó, hogy ilyen élesen fogalmazott, s rámutatott: a NOB, a kormány és a helyi szervezők „a közvélemény akarata ellenére” akarják megtartani a játékokat. A lap azért igyekezett leszögezni, hogy ettől még továbbra is hivatalos olimpiai partnernek számít, ettől független a médiatevékenysége. Az olimpia egyik vezető szponzora, a Toyota óvatosan annak adott hangot, hogy „aggasztja” a nagyközönség frusztrációja, amely nem egyszer a sportolókon csattan. Közben Szuga Josihide miniszterelnök kilenc százalékpontot veszített népszerűségéből. Üzleti körökből szintén hallani olimpiaellenes hangokat.

„Ki kényszeríti ezt ránk és milyen jogon?!” – fakadt ki Twitterén a japán milliárdos Szon Maszajosi, a SoftBank ügyvezetője.

A KUTYA UGAT, A KARAVÁN HALAD

Egyszerű lenne azt mondani, hogy „akkor miért nem törlik az olimpiát?”, de az összkép ennél bonyolultabb. Az biztosnak tűnik, hogy Japán a presztízsen kívül vajmi keveset fog profitálni a tokiói játékokból, hiszen:

  • Hivatalosan már 15,4 milliárd amerikai dollárra rúgnak az olimpiai költségek. A játékok odaítélésekor 7.5 milliárddal számoltak
  • 900 millió dolláros pluszköltséget jelentenek a koronavírus-ellenes intézkedések
  • A japán kormányzati auditok szerint ennél jóval magasabb a valós, olimpiára költött összeg
  • Külföldről nem utazhatnak be szurkolók
  • A Japánon kívül értékesített kb. 600 ezer jegy árát vissza kell fizetni, és ehhez csapódhatnak hozzá még a helyi jegyvisszaváltások költségei
  • Még nem tudni, milyen feltételek mellett engedik be a japán drukkereket és mekkora kapacitása lesz kihasználható az olimpiai létesítményeknek
  • Az olimpiai turizmus a minimumra esik vissza, pedig a rendező város ebből szerezhetne közvetlen bevételeket

Nézzük meg ugyanakkor az érem másik oldalát, hiszen a japán kormány, a helyi szervezők és a NOB nem véletlenül próbálja meg minden áron megrendezni a világ legnagyobb sporteseményét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a nemzeti olimpiai bizottságok, a nemzetközi sportági szakszövetségek és maguk a sportolók, edzők számára kulcsfontosságú, hogy megtartsák az ötkarikás játékokat.

Az olimpiai közvetítési jogdíjakból származó bevétel szolgáltatja azt az „üzemanyagot”, amely üzemelteti a sportkörforgás motorját az ötkarikás sportágak esetében. A NOB – mely nonprofit szervezetként működik – 2020-ban közel 100 millió dollár támogatással, illetve kölcsönnel segített ki húsz nemzetközi sportági szövetséget, hogy mérsékelje a koronavírus-járvány hatásait. A szövetségek általában négyéves ciklusokra terveznek és ezért szükségük van az olimpiai bevételekre, most pedig elcsúszott egy évvel a ciklus.

A Play the Game újságírója, Jens Weinreich szerint az eredeti terv alapján 28 nemzetközi sportági szövetség kapja meg az olimpiaibevétel-visszaosztást. A NOB nem részletezi ezt az elosztást. A sportági szövetségeket öt kategóriába sorolják, a legmagasabba kerülők (atlétika, tornasportok, vizes sportok) 40-40-40 millió amerikai dollárt kapnak, aztán 25,95 millió, 18,6 millió, 16,3 millió, 14,1 millió a következő négy kategória.

A 28 szövetségből 15 erősen az ötkarikás bevételekre támaszkodik, s csak hat sportág (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, tenisz, rögbi, lovassportok) esetében kisebb tíz százaléknál az olimpiából származó bevételek aránya. Pontos adatokat nehéz közölni, már csak azért is, mert a sportági szakszövetségek transzparenciája igencsak eltérő. Csak egy példát említve: a világ egyik legnagyobb szövetsége, az atlétikát felügyelő World Athletics 2020 szeptemberében adott ki először nyilvánosan elérhető, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) megfelelő pénzügyi beszámolót… A szervezetek által vészhelyzetben lehívható tartalék összege is nagyon eltérő. Magas rangú sportvezetők és pénzügyi szakértők vissza-visszatérő „mantrája” szerint sok nyári olimpiai sportág túl olimpiaibevétel-dependens, saját jogai értékesítéséből, szponzoraiból, jegyeladásból nem tud elég bevételt szerezni, így az olimpia törlése krízisbe taszíthatja.

JÓL MENŐTŐL AZ AGGASZTÓIG
A The Sports Examiner 2017–2019 közti pénzügyi beszámolókra alapozva tekintette át az olimpiai bevételekből részesülő 28 nyári sportág anyagi stabilitását. Az atlétikát – publikus beszámoló híján – ekkor még nem tudták besorolni, „ismeretlen” kategóriába tették. A további beosztás:

  1. Jól menő (7): labdarúgás, kézilabda, röplabda, vizes sportok, rögbi, tenisz, kosárlabda
  2. Stabil (8): lovassportok, tornasportok, kerékpár, tollaslabda, súlyemelés, birkózás, cselgáncs, golf
  3. Nyugtalanító (7): vívás, kajak-kenu, asztalitenisz, taekwondo, evezés, triatlon, sportlövészet
  4. Aggasztó (5): gyeplabda, vitorlázás, íjászat, ökölvívás, öttusa

A 2020 májusában készült körkép még nem tükrözhette a koronavírus-világjárvány hatásait.

Szóval a mérleg másik serpenyőjében a következő áll:

  • A NOB bevételeinek közel 75 százaléka származik a közvetítési jogok eladásából (a 2013–2016 közti bevételek esetében 73 százalék volt ez az arány)
  • A NOB bevételei 90 százalékát visszaosztja a nemzeti olimpiai bizottságoknak, a nemzetközi sportági szövetségeknek, az Olimpiai Szolidaritás-programon keresztül a versenyzőknek és edzőknek, az olimpia szervezőbizottságának, illetve egyéb, az ötkarikás mozgalomhoz kapcsolódó célokra
  • A szövetségek jó része olimpiaibevétel-függő, saját tevékenységével nem generál elég bevételt
  • A jegybevétel a közvetítési jogokhoz képest kevésbé fontos része a bevételeknek, az olimpia megtartható akár nézők nélkül, kizárólag televíziós eseményként
  • Az olimpiai létesítményekre, tokiói infrastrukturális fejlesztésekre már amúgy is elköltötték a pénzt
  • Az olimpia törlése mintegy 12,9 milliárd amerikai dolláros közvetlen pénzügyi veszteséget jelenne Japánnak

Hiába van hát a közvélemény az olimpia megtartása ellen, hiába emelnek szót az orvosi szervezetek, a közvélemény és az orvosok a jelek szerint a „nem számít” kategóriába esnek. A NOB, a nemzetközi sportszövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok (és persze a sportolók) érdekei egyaránt a rendezés mellett szólnak, ahogy a helyi szervezők és a japán kormány érdekei is. Törlés esetén mindannyian ott maradnak a veszteségeikkel.

Mondhatni, a kutya ugat, a karaván halad. A kutya szerepét pedig ez esetben a lakosságra osztották.

 

A LEGNAGYOBB KOCKÁZAT

 

A tokiói olimpia megtartása valószínűleg a legnagyobb kockázat, amit a NOB valaha vállalt. Ha minden összejön, akkor 2024-ben, Párizsban remélhetőleg már „normális” játékokra kerül sor (alighanem a 2022-es, pekingi, téli olimpiát még a koronavírus árnyékában rendezik meg). Ha nem – nos, ez nagy kérdőjel…

A Kyodo News szerint a beutazóknak alá kell írniuk egy nyilatkozatot, mely szerint tudomásul veszik, hogy egészségügyi kockázatot vállalnak, előfordulhat koronavírus-fertőzés vagy rendkívüli nyári hőhullám, amely akár halált is okozhat. A játékokon mindenki saját felelősségre vesz részt. A már kiadott olimpiai regulák (playbook) szintén hangsúlyozzák a saját felelősség tényét.

„Nincs olyan kormány, nincs olyan egészségügyi hatóság, amely garantálni tudná a fertőzésmentességet. Ez egy olyan kockázat, amit mindannyian viselünk” – mutatott rá Lana Haddad a NOB részéről, amikor egy online sajtótájékoztatón meg kellett magyaráznia a standard részvételi nyilatkozat kibővítését a rizikók felsorolásával.

Haddadnak ebben egészen biztosan igaza van. A sportélet tavaly nyári újraindulása óta a szervezők megpróbálják megtalálni a legbiztonságosabb megoldásokat az események lebonyolítása érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy „zéró COVID-dal” nehéz egy nagy eseményt megrendezni, ám azt is, hogy az egészségügyi intézkedések szigorú betartatásával a kockázatot minimalizálni lehet. Hogy ne menjünk messzire: a budapesti úszó Eb-n működött az eddig kialakított legnagyobb „sportbuborék”, 51 nemzet képviselői versenyeztek, mintegy 3500 résztvevő volt a Duna Arénában. Az Eb végéig 18 ezer PCR-tesztet végeztek el, az első 14 ezerből csak kettő volt pozitív.

Az úszó Eb buborékja azonban így is eltörpül az olimpiai mellett, akárcsak a Japánban megtartott tesztversenyek (négy esemény, 700 sportoló, 6000 fős személyzet). Az egyik rizikó, hogy a járvány alatt egyszer sem gyűlt össze ennyi ember, ennyi országból, ilyen hosszan egy helyre, tehát hiába tanulmányozza a NOB világszerte a védekezési módszereket a sporteseményeken, az olimpiához hasonló rendezvényt nem talál. Kiszámított kockázat ez: az olimpia lefújása óriási csapást jelentene az ötkarikás mozgalomnak, újabb halasztás elképzelhetetlen, az eddigi tapasztalatok alapján viszont úgy látják, le lehet bonyolítani a tokiói versenyeket anélkül, hogy az olimpiai faluban járványkitörés legyen. A kérdés: lehet-e a sok kisebb-nagyobb verseny tapasztalatából következtetni ara, hogy mi történik egy gigantikus rendezvényen?

Sportolói érdekvédelmi szervezetek (mint a World Players Association) a COVID-szabályzat finomítását követelik a NOB-tól. Brendan Schwab, a szervezet ügyvezetője „riasztónak” nevezte, hogy a NOB szabályzatai mennyire vázlatosak. Közleményében a WPA rámutatott: nincs „B-terv” egy kitörés esetére, a sportolók saját felelősségre utaznak, nincsenek teljes körűen biztosítva, nem elég részletes a tesztelésre vonatkozó kódex, nincsenek kidolgozva a sportspecifikus forgatókönyvek, az olimpia alatti tesztelés döntően antigén gyorstesztekre és nem PCR-tesztekre támaszkodik, nincs kidolgozott eljárás fals pozitív tesztek esetére. És ez még csak az általuk felvázolt problémák egy része… A tokiói playbookok harmadik, végső kiadása júniusban várható.

Bármi legyen is a helyiek véleménye, Tokióban most már minden bizonnyal megtartják az olimpiát. Túl közeli az időpont a törléshez: hogy sporthasonlattal éljünk, a műugró elsétált a deszka végére, ugrani kell. És reménykedni. Egy olimpiai járványkitörés kommunikációs, PR- és pénzügyi katasztrófával fenyegetne, egyben súlyos, ha nem halálos sebet ejthetne az olimpiai mozgalmon. Azt ugyanis ebben az esetben senki sem mosná le a NOB-ról, a helyi szervezőkről és a japán kormányról, hogy pénzügyi, (sport)szakmai és presztízsérdekei miatt egészségügyi veszélyhelyzetet (vagy annál is rosszabbat) idézett elő. A sikeres rendezés – erre apellál a NOB – viszont reményt, a normalitáshoz való valamiféle visszatérést jelentene. Még ha az olimpiai profitból másként vajmi keveset is élvezhet a rendező város.

Következik az ugrás. A közönség pedig lélegzetvisszafojtva vár.

Címkék: Vállalat Tokió
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Penészedés, alkatrészcserék, horpadások a BYD-knél: minőségi gondokkal is küszködik Európában a magyar kormány új kedvenc autógyára
Litván Dániel | 2024. március 16. 17:44
Összességében tarolt tavaly a BYD, de Európában sántikálnak az eladások, és ebben a bosszantó minőségi gondok is szerepet játszanak. Az áraik sem elég alacsonyak ahhoz, hogy igazán nagy szeletet szakítsanak ki a piacból, segíthet mindezen a magyarországi gyár?
Vállalat Tőzsdéről szerezne 750 millió dollárt a közösségi platform, tavaly 90 milliót buktak
Privátbankár.hu | 2024. március 12. 11:31
22 millió részvényt vinnének tőzsdére, de vajon megveszik majd a kívánatosnak tartott áron?
Vállalat Az MBH Bank szeretné lakossági ügyfeleit is minél inkább a zöld irányba terelni
Natív tartalom | 2024. március 12. 11:01
Az MBH a fenntarthatóság szempontjából szeretne a hazai bankpiac élmezőnyébe tartozni. Ez is kiderül a Puskás András vezérigazgató-helyettessel készült interjúból.
Vállalat Kirobbanó formában az OTP
Privátbankár.hu | 2024. március 8. 11:13
Az OTP Bank a tavalyi utolsó negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 229,987 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, így éves szinten 1008,583 milliárd forinttal zárt.
Vállalat A Budapesti Értéktőzsde nem csak nőnapon támogatja a nők részvételét az üzleti életben
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 17:50
Az üzleti szférában a vezető testületek arányos összetételét, az esélyegyenlőséget és a nők részvételének támogatását szorgalmazza a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. (BÉT), amely ennek előmozdítására szándéknyilatkozatot írt alá több szakmai szervezettel - közölte az értéktőzsde csütörtökön az MTI-vel.
Vállalat Beveszi Kolozsvárt a BMW
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 10:05
A BMW digitális átalakuását segítik majd a kolozvári központból. 
Vállalat Brüsszel megint lecsapott
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 19:52
Az Európai Bizottság ezúttal az Apple-t sújtotta 1,8 milliárd eurós bírsággal.  
Vállalat Nagy halat fogott ki az egyik hazai tőzsdei cég
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 18:37
William Wells, a Rothschild & Co globális pénzügyi tanácsadó vállalat korábbi Közép- és Délkelet-Európáért felelős igazgatósági alelnöke és ügyvezető igazgatója csatlakozik a 4iG tanácsadóihoz.
Vállalat Nagy veszély leselkedik a DIGI-előfizetőkre
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 15:54
Bezárja és törli a céghez tartozó elektronikus postafiókokat a DIGI, ami sok kellemetlenséget okozhat azoknak, akik minden online fiókjukat ilyen e-mail-címmel használták.
Vállalat Ecserről szolgálják ki Szlovákiát, Szlovéniát, de még Boszniát is
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 13:02
Háromszáz ember dolgozik azon, hogy simán menjenek a dolgok.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG