<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
14p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Hiába a lakosság és a helyi orvosi közösség ellenérzései, a tokiói nyári olimpiai játékokat már aligha törlik, törölhetik: július végén megkezdődik a világ legnagyobb sportrendezvénye. A rendezés létfontosságú a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a helyi szervezőknek, a japán kormánynak, illetve a sportban dolgozóknak, ugyanakkor a legnagyobb kockázat lehet, amelyet a NOB valaha vállalt.

„Nem állhatunk tehetetlenül, mikor emberek tízezrei jönnek majd Tokióba, több mint kétszáz országból. A két legfontosabb dolog az oltóprogram felpörgetése és a nagy létszámú résztvevőt vonzó rendezvények lefújása” – jelentette ki Uejama Naoto, a Japán Orvosszövetség elnöke egy sajtótájékoztatón.

„Vannak még olyan országok, amelyek alig tudják féken tartani a járványt, így rendkívüli kockázat, hogy ezekből beléphetnek Japánba. Ráadásul a kórházi kapacitásainkat csökkenti, ha az orvosainkra az olimpián lesz szükség” – így Arai Szatoru, a Tokiói Orvosszövetség igazgatója.

Uejama korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az olimpiarendezés és a több tízezer ember beutazása szerte a világból akár egy új koronavírus-mutáció kialakulásához alkalmas környezetet is teremthet. A – viszonylag kis létszámú – japán orvosi szervezetek rendre a nyilvánosság elé állnak aggályaikkal, ám ennek egyelőre semmi hatása nem volt, az olimpiai gépezet dolgozik tovább a világ legnagyobb sporteseményének megrendezése érdekében. Július 21-én – a hivatalos megnyitó előtt két nappal – softball- és labdarúgó-mérkőzésekkel megkezdődnek a nyári ötkarikás játékok versenyei.

Hiába a tiltakozások, megrendezik az olimpiát (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)Hiába a tiltakozások, megrendezik az olimpiát (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)

Mert úgy tűnik, megkezdődnek, akár tetszik a helyi orvosi szakértőknek és a lakosságnak, akár nem.

A SPORTOLÓKAT MÁR OLTJÁK

Japán június elsejétől oltja az olimpiai delegáció tagjait a Pfizer-BioNTech vakcinájával, miközben az országban veszélyhelyzetet hirdettek. A szigetországban május 30-án alig haladta meg a 7 százalékot a legalább első oltást megkapók aránya és csak 2,6 százalék volt a teljes beoltottság. Már foglalkoztunk azzal az etikai kérdéssel, hogy alacsony átoltottság mellett versenysportolók (és más delegációtagok) a sor elejére ugranak, megelőzve a lakosság veszélyeztetettebb szegmenseit. Ez a kérdés Európa nagy részén vagy Észak-Amerikában már nem égető az oltási programok haladása miatt, viszont Japánban még az lehet. A lakosság „oltás-fogadókészsége” a nemzetközi trendeknek megfelelő – a Tokiói Orvosi Egyetem felmérése 62.1 százalékot mért, a Kyodo News felmérése 63.1 százalékot – viszont a lassú engedélyeztetési eljárás, a lassú oltásiprogram-beindítás frusztrációt szült. Március végén a Nikkei arról írt egy helyi politikust idézve, hogy a lakosság nagy része valószínűleg csak a nyári vakációk időszakára kapja meg oltását.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a játékok egészségügyi biztonsága érdekében szeretne a résztvevők körében minél magasabb átoltottságot, s úgy számol, hogy a versenyekre érkezők legalább nyolcvan százaléka már be lesz oltva (a május végi adatok 75 százalékos átoltottságot mutattak). Sok országban – Magyarországon is – az olimpiai delegáció oltási prioritást kapott (már csak azért is, mert a kvalifikáció jó része áttolódott 2021-re), máshol a sportolók, edzők és vezetők vártak, mondván, nem lenne jó üzenete annak, ha előrevennék őket.

Az oltásban bízhatnak a sportolók (Forrás: Pixabay.com)Az oltásban bízhatnak a sportolók (Forrás: Pixabay.com)

A Japánba beutazó sportolóknak – több mint tizenegyezer embernek – nem kell karanténba vonulni, ám az úgynevezett playbookokban (sportolóknak, más delegációtagoknak, médiának szóló szabálygyűjteményekben) nagyon szigorúan korlátozzák mozgási lehetőségeiket. Az olimpián részt vevőknek szállásukon kell maradniuk, turizmus nincs, gyakorlatilag csak a szállás (az ötkarikás falu vagy egy szálloda) és az edzés-, illetve versenyhelyszínek között lehet ingázni. Mindenkit naponta fognak tesztelni, pozitív eredmény esetén egyből jön az elkülönítés. Napi 50-60 ezer tesztet kellene a javaslatok alapján elvégezni a delegációk és dolgozók körében. Az események napi biztosításához 230 orvos és 310 ápoló szükséges, a szervezőknek egyelőre a kellő létszám nyolcvan százalékát sikerült feltölteniük.

„A fő irányelv teljesen tiszta: az olimpiai falu biztonságos, az olimpiai és paralimpiai játékokat biztonságosan rendezik meg” – jelentette ki online sajtótájékoztatóján Thomas Bach, a NOB elnöke, aki a hírek szerint július 12-én érkezik meg Japánba.

NEM CSÖKKENŐ ELLENÉRZÉSEK

A lakosság körében továbbra is nagyobb azoknak a tábora, akik az olimpia törlését vagy további halasztását tartják a megfelelő megoldásnak. A legutóbbi, május közepi közvélemény-kutatáson a megkérdezettek 83 százaléka mondta azt, hogy nem akar olimpiát idén nyáron. Az Aszahi Simbun által megrendelt kutatás szerint a válaszadók 43 százaléka az olimpia törlésére, 40 százaléka a játékok halasztására szavazna. Az olimpia megrendezését támogatók aránya 14 százalékra, az áprilisi felére esett vissza.

A játékok megtartásával kapcsolatos ellenérzések jele, hogy Japán egyik vezető lapja, a már említett Aszahi Simbun véleménycikket közölt, melyben a következő szerepelt:

„Nem hisszük, hogy értelme lenne ezen a nyáron megtartani Tokióban az olimpiai vagy paralimpiai játékokat. Széles körű a kormánnyal, a tokiói önkormányzattal és az olimpiai tisztviselőkkel szembeni bizalmatlanság és ellenállás, mivel egyikük sem próbált választ adni az emberek kételyeire és aggodalmaira (…) Kérjük Szuga miniszterelnököt, hogy higgadtan, objektíven értékelje a kialakult helyzetet és döntse el, törölni kell-e ezen a nyáron a játékokat”.

Az Aszahi Simbun a játékok hivatalos partnere, így sokatmondó, hogy ilyen élesen fogalmazott, s rámutatott: a NOB, a kormány és a helyi szervezők „a közvélemény akarata ellenére” akarják megtartani a játékokat. A lap azért igyekezett leszögezni, hogy ettől még továbbra is hivatalos olimpiai partnernek számít, ettől független a médiatevékenysége. Az olimpia egyik vezető szponzora, a Toyota óvatosan annak adott hangot, hogy „aggasztja” a nagyközönség frusztrációja, amely nem egyszer a sportolókon csattan. Közben Szuga Josihide miniszterelnök kilenc százalékpontot veszített népszerűségéből. Üzleti körökből szintén hallani olimpiaellenes hangokat.

„Ki kényszeríti ezt ránk és milyen jogon?!” – fakadt ki Twitterén a japán milliárdos Szon Maszajosi, a SoftBank ügyvezetője.

A KUTYA UGAT, A KARAVÁN HALAD

Egyszerű lenne azt mondani, hogy „akkor miért nem törlik az olimpiát?”, de az összkép ennél bonyolultabb. Az biztosnak tűnik, hogy Japán a presztízsen kívül vajmi keveset fog profitálni a tokiói játékokból, hiszen:

  • Hivatalosan már 15,4 milliárd amerikai dollárra rúgnak az olimpiai költségek. A játékok odaítélésekor 7.5 milliárddal számoltak
  • 900 millió dolláros pluszköltséget jelentenek a koronavírus-ellenes intézkedések
  • A japán kormányzati auditok szerint ennél jóval magasabb a valós, olimpiára költött összeg
  • Külföldről nem utazhatnak be szurkolók
  • A Japánon kívül értékesített kb. 600 ezer jegy árát vissza kell fizetni, és ehhez csapódhatnak hozzá még a helyi jegyvisszaváltások költségei
  • Még nem tudni, milyen feltételek mellett engedik be a japán drukkereket és mekkora kapacitása lesz kihasználható az olimpiai létesítményeknek
  • Az olimpiai turizmus a minimumra esik vissza, pedig a rendező város ebből szerezhetne közvetlen bevételeket

Nézzük meg ugyanakkor az érem másik oldalát, hiszen a japán kormány, a helyi szervezők és a NOB nem véletlenül próbálja meg minden áron megrendezni a világ legnagyobb sporteseményét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a nemzeti olimpiai bizottságok, a nemzetközi sportági szakszövetségek és maguk a sportolók, edzők számára kulcsfontosságú, hogy megtartsák az ötkarikás játékokat.

Az olimpiai közvetítési jogdíjakból származó bevétel szolgáltatja azt az „üzemanyagot”, amely üzemelteti a sportkörforgás motorját az ötkarikás sportágak esetében. A NOB – mely nonprofit szervezetként működik – 2020-ban közel 100 millió dollár támogatással, illetve kölcsönnel segített ki húsz nemzetközi sportági szövetséget, hogy mérsékelje a koronavírus-járvány hatásait. A szövetségek általában négyéves ciklusokra terveznek és ezért szükségük van az olimpiai bevételekre, most pedig elcsúszott egy évvel a ciklus.

A Play the Game újságírója, Jens Weinreich szerint az eredeti terv alapján 28 nemzetközi sportági szövetség kapja meg az olimpiaibevétel-visszaosztást. A NOB nem részletezi ezt az elosztást. A sportági szövetségeket öt kategóriába sorolják, a legmagasabba kerülők (atlétika, tornasportok, vizes sportok) 40-40-40 millió amerikai dollárt kapnak, aztán 25,95 millió, 18,6 millió, 16,3 millió, 14,1 millió a következő négy kategória.

A 28 szövetségből 15 erősen az ötkarikás bevételekre támaszkodik, s csak hat sportág (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, tenisz, rögbi, lovassportok) esetében kisebb tíz százaléknál az olimpiából származó bevételek aránya. Pontos adatokat nehéz közölni, már csak azért is, mert a sportági szakszövetségek transzparenciája igencsak eltérő. Csak egy példát említve: a világ egyik legnagyobb szövetsége, az atlétikát felügyelő World Athletics 2020 szeptemberében adott ki először nyilvánosan elérhető, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) megfelelő pénzügyi beszámolót… A szervezetek által vészhelyzetben lehívható tartalék összege is nagyon eltérő. Magas rangú sportvezetők és pénzügyi szakértők vissza-visszatérő „mantrája” szerint sok nyári olimpiai sportág túl olimpiaibevétel-dependens, saját jogai értékesítéséből, szponzoraiból, jegyeladásból nem tud elég bevételt szerezni, így az olimpia törlése krízisbe taszíthatja.

JÓL MENŐTŐL AZ AGGASZTÓIG
A The Sports Examiner 2017–2019 közti pénzügyi beszámolókra alapozva tekintette át az olimpiai bevételekből részesülő 28 nyári sportág anyagi stabilitását. Az atlétikát – publikus beszámoló híján – ekkor még nem tudták besorolni, „ismeretlen” kategóriába tették. A további beosztás:

  1. Jól menő (7): labdarúgás, kézilabda, röplabda, vizes sportok, rögbi, tenisz, kosárlabda
  2. Stabil (8): lovassportok, tornasportok, kerékpár, tollaslabda, súlyemelés, birkózás, cselgáncs, golf
  3. Nyugtalanító (7): vívás, kajak-kenu, asztalitenisz, taekwondo, evezés, triatlon, sportlövészet
  4. Aggasztó (5): gyeplabda, vitorlázás, íjászat, ökölvívás, öttusa

A 2020 májusában készült körkép még nem tükrözhette a koronavírus-világjárvány hatásait.

Szóval a mérleg másik serpenyőjében a következő áll:

  • A NOB bevételeinek közel 75 százaléka származik a közvetítési jogok eladásából (a 2013–2016 közti bevételek esetében 73 százalék volt ez az arány)
  • A NOB bevételei 90 százalékát visszaosztja a nemzeti olimpiai bizottságoknak, a nemzetközi sportági szövetségeknek, az Olimpiai Szolidaritás-programon keresztül a versenyzőknek és edzőknek, az olimpia szervezőbizottságának, illetve egyéb, az ötkarikás mozgalomhoz kapcsolódó célokra
  • A szövetségek jó része olimpiaibevétel-függő, saját tevékenységével nem generál elég bevételt
  • A jegybevétel a közvetítési jogokhoz képest kevésbé fontos része a bevételeknek, az olimpia megtartható akár nézők nélkül, kizárólag televíziós eseményként
  • Az olimpiai létesítményekre, tokiói infrastrukturális fejlesztésekre már amúgy is elköltötték a pénzt
  • Az olimpia törlése mintegy 12,9 milliárd amerikai dolláros közvetlen pénzügyi veszteséget jelenne Japánnak

Hiába van hát a közvélemény az olimpia megtartása ellen, hiába emelnek szót az orvosi szervezetek, a közvélemény és az orvosok a jelek szerint a „nem számít” kategóriába esnek. A NOB, a nemzetközi sportszövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok (és persze a sportolók) érdekei egyaránt a rendezés mellett szólnak, ahogy a helyi szervezők és a japán kormány érdekei is. Törlés esetén mindannyian ott maradnak a veszteségeikkel.

Mondhatni, a kutya ugat, a karaván halad. A kutya szerepét pedig ez esetben a lakosságra osztották.

 

A LEGNAGYOBB KOCKÁZAT

 

A tokiói olimpia megtartása valószínűleg a legnagyobb kockázat, amit a NOB valaha vállalt. Ha minden összejön, akkor 2024-ben, Párizsban remélhetőleg már „normális” játékokra kerül sor (alighanem a 2022-es, pekingi, téli olimpiát még a koronavírus árnyékában rendezik meg). Ha nem – nos, ez nagy kérdőjel…

A Kyodo News szerint a beutazóknak alá kell írniuk egy nyilatkozatot, mely szerint tudomásul veszik, hogy egészségügyi kockázatot vállalnak, előfordulhat koronavírus-fertőzés vagy rendkívüli nyári hőhullám, amely akár halált is okozhat. A játékokon mindenki saját felelősségre vesz részt. A már kiadott olimpiai regulák (playbook) szintén hangsúlyozzák a saját felelősség tényét.

„Nincs olyan kormány, nincs olyan egészségügyi hatóság, amely garantálni tudná a fertőzésmentességet. Ez egy olyan kockázat, amit mindannyian viselünk” – mutatott rá Lana Haddad a NOB részéről, amikor egy online sajtótájékoztatón meg kellett magyaráznia a standard részvételi nyilatkozat kibővítését a rizikók felsorolásával.

Haddadnak ebben egészen biztosan igaza van. A sportélet tavaly nyári újraindulása óta a szervezők megpróbálják megtalálni a legbiztonságosabb megoldásokat az események lebonyolítása érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy „zéró COVID-dal” nehéz egy nagy eseményt megrendezni, ám azt is, hogy az egészségügyi intézkedések szigorú betartatásával a kockázatot minimalizálni lehet. Hogy ne menjünk messzire: a budapesti úszó Eb-n működött az eddig kialakított legnagyobb „sportbuborék”, 51 nemzet képviselői versenyeztek, mintegy 3500 résztvevő volt a Duna Arénában. Az Eb végéig 18 ezer PCR-tesztet végeztek el, az első 14 ezerből csak kettő volt pozitív.

Az úszó Eb buborékja azonban így is eltörpül az olimpiai mellett, akárcsak a Japánban megtartott tesztversenyek (négy esemény, 700 sportoló, 6000 fős személyzet). Az egyik rizikó, hogy a járvány alatt egyszer sem gyűlt össze ennyi ember, ennyi országból, ilyen hosszan egy helyre, tehát hiába tanulmányozza a NOB világszerte a védekezési módszereket a sporteseményeken, az olimpiához hasonló rendezvényt nem talál. Kiszámított kockázat ez: az olimpia lefújása óriási csapást jelentene az ötkarikás mozgalomnak, újabb halasztás elképzelhetetlen, az eddigi tapasztalatok alapján viszont úgy látják, le lehet bonyolítani a tokiói versenyeket anélkül, hogy az olimpiai faluban járványkitörés legyen. A kérdés: lehet-e a sok kisebb-nagyobb verseny tapasztalatából következtetni ara, hogy mi történik egy gigantikus rendezvényen?

Sportolói érdekvédelmi szervezetek (mint a World Players Association) a COVID-szabályzat finomítását követelik a NOB-tól. Brendan Schwab, a szervezet ügyvezetője „riasztónak” nevezte, hogy a NOB szabályzatai mennyire vázlatosak. Közleményében a WPA rámutatott: nincs „B-terv” egy kitörés esetére, a sportolók saját felelősségre utaznak, nincsenek teljes körűen biztosítva, nem elég részletes a tesztelésre vonatkozó kódex, nincsenek kidolgozva a sportspecifikus forgatókönyvek, az olimpia alatti tesztelés döntően antigén gyorstesztekre és nem PCR-tesztekre támaszkodik, nincs kidolgozott eljárás fals pozitív tesztek esetére. És ez még csak az általuk felvázolt problémák egy része… A tokiói playbookok harmadik, végső kiadása júniusban várható.

Bármi legyen is a helyiek véleménye, Tokióban most már minden bizonnyal megtartják az olimpiát. Túl közeli az időpont a törléshez: hogy sporthasonlattal éljünk, a műugró elsétált a deszka végére, ugrani kell. És reménykedni. Egy olimpiai járványkitörés kommunikációs, PR- és pénzügyi katasztrófával fenyegetne, egyben súlyos, ha nem halálos sebet ejthetne az olimpiai mozgalmon. Azt ugyanis ebben az esetben senki sem mosná le a NOB-ról, a helyi szervezőkről és a japán kormányról, hogy pénzügyi, (sport)szakmai és presztízsérdekei miatt egészségügyi veszélyhelyzetet (vagy annál is rosszabbat) idézett elő. A sikeres rendezés – erre apellál a NOB – viszont reményt, a normalitáshoz való valamiféle visszatérést jelentene. Még ha az olimpiai profitból másként vajmi keveset is élvezhet a rendező város.

Következik az ugrás. A közönség pedig lélegzetvisszafojtva vár.

Címkék: Vállalat Tokió
A rovat támogatója a 4iG

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Kiderült, kell-e tartani attól, hogy eltűnik a magyar boltokból egy alaptermék
Privátbankár.hu | 2022. július 1. 15:14
Kétszeresére drágult a papír fő alapanyaga, a cellulóz. Mit okozhat ez a higiéniai papírtermék piacán?
Vállalat Sokkal több mint digitális barkácsműhely: különleges programmal segítenek a fiataloknak
Privátbankár.hu | 2022. július 1. 12:18
Egy olyan projekt zajlik Győrben, amelynek keretében biztonságos fejlődési platformot biztosítanak azoknak a fiataloknak, akiknek a legnagyobb szüksége van erre. Miközben megismerik a 3D-nyomtatást vagy épp a CNC megmunkálást, a problémamegoldó készségük és cselekvőképességük is fejlődik – így hiába indulnak hátrányból, értékes munkaerő válhat belőlük a jövőben. A programhoz további cégek, partnerek csatlakozását is várják.
Vállalat Újabb csúcsvezetők érkeztek a 4iG távközlési üzletágához
Privátbankár.hu | 2022. július 1. 09:52
A hazai és a nemzetközi távközlési piacon is meghatározó portfólióval rendelkező 4iG csoport idén tavasszal megkezdte távközlési vállalatainak stratégiai átalakítását és a társaságok integrációját.
Vállalat A Gazprom visszatáncolt az osztalékfizetéstől - óriásit zuhant a részvényárfolyam
Privátbankár.hu | 2022. június 30. 12:04
Korábban még úgy volt, hogy a nyereség felét kifizeti a részvényeseknek a Gazprom, a közgyűlés viszont most úgy döntött, hogy nem adnak ki egy fillért sem. A bejelentésre nagyot zuhant a részvényárfolyam.
Vállalat Nehéz idők várnak a környezetszennyező cégekre
Privátbankár.hu | 2022. június 28. 14:24
Húszszorosára is nőhet a piaci igény a globális felmelegedés csökkentését célzó szén-dioxid-kvóták iránt 2035-re.
Vállalat Saját részvényeket vásárolt a 4iG
Privátbankár.hu | 2022. június 24. 08:06
Rendkívüli közleményt adott ki a vállalat, sávátlépés nem történt.
Vállalat Mit hozhat a nyár a kkv-k finanszírozásában? – interjú Szerdahelyi Róberttel
Natív tartalom | 2022. június 23. 09:46
Júliustól új feltételekkel kaphatnak támogatott hiteleket a kis és középvállalkozások. Mit hoz a nyár? Hogyan hatnak a változások a magyar kis- és középvállalkozások hitelfelvételi kedvére? Ezekről is beszélgettünk Szerdahelyi Róberttel, az Erste Bank kkv üzletágának vezetőjével.
Vállalat Tovább növelte árbevételét a Magyar Suzuki
Privátbankár.hu | 2022. június 22. 13:23
A Magyar Suzuki Zrt. tavalyi eredményei alapján 14,48 százalékos részesedéssel hatodik éve uralja a hazai újautó eladásokat. A vállalat 1.754,2 millió euró nettó árbevétellel zárta a 2021-es évet, amely 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Vállalat Újabb európai cég vesz részt a világ legnagyobb gázmezőjének kitermelésében
Privátbankár.hu | 2022. június 19. 14:48
A franciák után az olaszok is részesedést szereztek a katari projektben.
Vállalat Szijjártó Péter bejelentette az év eddigi legnagyobb beruházását
Privátbankár.hu | 2022. június 17. 12:59
Egy dél-koreai vállalaté Nyíregyházán.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG