Lionel Messi elballagott az urnához és leadta szavazatát. Az elnökjelöltek minden idők legfontosabb választásaként harangozták be a Barcelona tisztújítását, melynek jelentőségét az is jól mutatta, hogy a klubikon Messi – aki általában válogatott kötelezettségeit teljesíti a voksoláskor, nincs Spanyolországban, így nem is szavaz – most részt vett a választásokon. Ugyanígy tett 55 610 másik klubtag – ez a teljes tagság picivel több, mint 50 százalékát jelentette –, hogy megválassza elnöknek a Barcelonát egyszer már vezető Joan Laportát. A favorit Laporta a szavazatok 54,28 százalékát kapta meg, magabiztosan megelőzve Víctor Fontot és Toni Freixát.
Az első elnöki periódusát 2003–2010 között letudó Laporta büszkén tekinthet vissza irányítása éveire. Érkezése után megszerezte a Messi előtti éra ikonját, Ronaldinhót.
A brazil zsenivel, illetve a kispadon a holland Frank Rijkaarddal pedig megjött a Barca-reneszánsz: előbb a hazai futballtrónra sikerült visszaülni, majd az Arsenal ellen 2006-ban a Bajnokok Ligáját is sikerült ismét elhódítania a katalán klubnak. Laportát ellenlábas nélkül újraválasztották, de a csapat hullámvölgybe került (valamint az elnök vezetési stílusa is elidegenített sokakat), így majdnem egy bizalmatlansági szavazás lett a veszte.
Végül (épp hogy) belekapaszkodott székébe, krízishelyzetben kockáztatott és az edzőként zöldfülű Pep Guardiolával ászt rántott elő a pakliból, az immár Lionel Messi vezette, saját nevelésű játékosokra erősen építő Barcelona pedig 2009-ben hat trófeát (BL, spanyol bajnokság, kupa és szuperkupa, európai szuperkupa, klubvilágbajnokság) nyert meg, példátlan tettet végrehajtva ezzel. A 2009-es Barca olyan, mint az 1970-es brazil válogatott: etalon a labdarúgásban. Innen csak lefelé vezethetett az út. Laporta Sandro Rosellnek adta át posztját 2010 nyarán, s egy bő évtizedre hátrébb lépett. A Barcelona a 2010-es évek első felét még csúcsközelben töltötte, ám 2015 óta nem nyert meg egyetlen nemzetközi sorozatot sem, s mind a pályán, mind azon kívül problémái vannak.
Laporta akkor tér vissza, amikor ég a ház. Persze 2003-ban is egy megrendült anyagi helyzetű, belviszályoktól és szurkolói elégedetlenségtől sújtott Barcelona élére került…
…hogy egy megrendült anyagi helyzetű, belviszályoktól és szurkolói elégedetlenségtől sújtott Barcelona élére üljön vissza.
A MESSI-DILEMMA
Egy biztos: az ellentmondásos megítélésű Laportát ismerve merész kommunikációból nem lesz hiány. A régi-új elnök habitusát jól mutatja, hogy kampánya keretében az ősi rivális Real Madrid stadionja mellett „bontott zászlót” (illetve óriási választási plakátot). Laporta megválasztása után nem sokkal már a telefonon lógott – még az éjszaka folyamán eldiskurált Messivel, a világ (talán?) valaha volt legjobb futballistájával, a klub szupersztárjával.
„Húsz éve egy Leo Messi nevű kisfiú debütált a Barca ificsapatában. Most azt láthattuk, hogy a világ legjobb játékosa szavaz a választáson. Ez a jele annak, amit mondunk: Leo imádja a Barcát, és remélem, ez a jele annak, hogy marad Barcelonában” - reménykedett Laporta.
Lionel Messi nélkül értelmezhetetlen a Barcelona közelmúltja és jelenlegi helyzete. A hatszoros aranylabdás argentin világklasszis teljes profi pályafutását a Barcában töltötte, de már 33 éves, jelenléte pedig egyszerre áldás és az újjáépítés előtt álló akadály. A karrierje során „anyaklubjához” mindig hűséges Messinek tavaly nyáron elege lett és megpróbálta kikényszeríteni távozását – végül ez nem történt meg, a támadó bejelentette, hogy bár valóban távozni akart és katasztrofálisnak ítéli meg az akkori elnök, Josep Maria Bartomeu tevékenységét, kitölti 2021 nyarán lejáró szerződését. Hosszabbítás azóta sem volt, így egyelőre azt sem tudni, hogy Messi távozik pár hónap múlva Barcelonából, vagy további évekre a klubhoz köti magát.
A Messi-dilemma megkerülhetetlen és olyan, amelyet a klub se kiköpni, se lenyelni nem tud – persze mondhatnánk, hogy ennél sose legyen csapatnak rosszabb dilemmája. Messi már 33 éves, és kérdés, meddig lesz még meccsdöntő „csodafegyver”. Ha új szerződést ír alá, azt abban a tudatban teheti, hogy még nincs túl messze a zenittől. De milyen állapotban lesz egy vagy két év múlva? Ez ismeretlen tényező. Ha Cristiano Ronaldóra vagy Zlatan Ibrahimovicra gondolunk, akkor vannak szupersztárok, akik 35-ön is túl is őrzik a státust. Messi adatai között már találunk olyan jeleket, amik hanyatlásra utalhatnak – például egyre többet lő, ám rosszabb minőségű helyzetekből, s kevesebb helyzetet is teremt. Ahogy a CBS fogalmaz elemzésében: még mindig nagyszerű, de már nem annyira nagyszerű, mint a csúcson és nem olyan nagyszerű, mint amilyenre a Barcelonának szüksége lenne. Bár ez inkább a Barcelonára nézve negatív…
Mindeközben Messinek olyan szerződése van, amitől még a legedzettebb sporthír-olvasóknak is kigúvad a szeme. Az El Mundo címlapon hozta az 555 237 619 eurós (több mint 200 milliárd forintos), négyéves kontraktus részleteit. Idényenként 138 millió euró – ennél jobb sportolói szerződést sosem láttak – plusz bónuszok, 115 milliós „hosszabbítási díj” csak azért, mert aláírt, közel 78 milliós hűségbónusz. A futballkirály mindent megkapott legutóbbi szerződéshosszabbításánál, ám ha most aláír, kérdéses, milyen feltételeket ajánl a súlyos pénzügyi gondokkal terhelt klub.
Mondhatnánk erre, akkor egyszerű a megoldás: Messit elengedni a lejáró szerződésével, könnyebb lesz a keret megújítása és elhárul a büdzsét fenyegető egyik teher! Ez egyrészt PR-öngyilkosság lenne, kimagyarázhatatlan tett a szurkolók előtt. Másrészt
Messi nemcsak rengeteget keres, de rengeteget hoz is a konyhára. Amikor az akkor még csak elnökjelölt Laportát egy interjúban megkérdezték, mit gondol az eszelős összegről, azt válaszolta, hogy gazdasági csapata tanulmánya szerint Messi generálja a Barcelona bevételeinek egyharmadát.
„A Barca nehéz helyzetét nem Leo szerződése okozza. Messi többet hoz, mint amennyit keres. A tanulmányunk szerint nagyjából a klub bevételeinek harmada hozzá kötődik. Harmincöt trófeát nyertünk 2004 és 2019 között, és ez nagy részben az ő munkája” – mutatott rá Laporta, aki elárulta, hogy a klub kiadásainak 8,2 százaléka megy el Messire, de az összes szponzor azt követeli, a klub tartsa meg legnagyobb értékét. A Diagonal Investments pénzügyi cég számításai szerint Messi nagyjából évi százmillió eurós hasznot hajt a Barcelonának, elképesztő fizetésével együtt is.
Tulajdonképpen (szinte) minden amellett szól, hogy Messi maradjon, de alighanem neki is engednie kell az igényeiből, a klubnak pedig olyan sportszakmai koncepciót kellene felvázolnia, ami elég vonzó számára – merthogy a közelmúltban megaláztatások sora érte a gránátvörös-kékeket.
MINDEN IDŐK LEGROSSZABB NAGYBEVÁSÁRLÁSA
A Barcelona problémáinak egyik eredője az elmúlt öt-hat év keretmegújító tevékenysége, amely bátran nevezhető minden idők legrosszabb nagybevásárlásának. A Barca legutóbb 2015-ben tudott Bajnokok Ligáját nyerni, akkor a keret átlagéletkora 26,6 év volt – ez jelezte, hogy a helyzet ugyan jó, de pár kulcsember kiöregedése miatt újjáépítésre már középtávon is szükség lesz. A klub a 2015–2016-os idény átigazolási őrületébe nem folyt bele, mert a FIFA kvázi átigazolási tilalommal sújtotta. Ami ezt követően jött, attól viszont bármely sportigazgatót kiverné a hideg veríték.
A Barca 2016 óta húsz olyan futballistát szerzett meg, akinek a játékjogáért legalább tizenötmillió eurót kellett kiadnia – meg még jó párat e limit alatt. A húsz játékosért összesen majdnem egymilliárd eurót fizetett a katalán klub. A probléma nem ezzel van, hanem azzal, hogy közülük nyolc már nincs a klubnál, a három méregdrága átigazolás – az együttvéve 400 millió eurót kóstáló Philippe Coutinho, Ousmane Dembélé és Antoine Griezmann – pedig (egyelőre?) nem hozza az átigazolási díjához igazodó teljesítményt.
Dembélé és Coutinho az újjáépítés besülésének szimbólumai is lehetnének: miután a PSG 2017 nyarán „lenyúlta” Katalóniából a brazil csillagot, Neymart, a Barcelona (már csak a szurkolók nyomása miatt is) klasszikus pánikvásárlásba kezdett a piacon. Dembélé hozzáállásával és életvitelével is gondok vannak, ráadásul nagyon sérülékeny, Coutinho pedig a legnagyobb feltűnést akkor keltette, amikor a Bayern Münchennek kölcsönadva két gólt vágott a Barcelona hálójába a klubtörténeti, 8–2-es vereséggel végződő BL-negyeddöntőn… Valószínűleg sokkal jobban jártak volna a katalánok, ha kivárnak és okosan költik el a Neymarért beömlő világrekord összeget (222 millió euró), de megpróbálták a presztízsüket menteni – és ráfáztak.
A Barca végül egy nagyon kellemetlen helyen kötött ki: sok a kiöregedőfélben levő játékosa, kevés a csúcson levő, kiemelkedően magas a bérköltsége, ráadásul tele van a keret túlfizetett és nem ehhez méltóan teljesítő futballistával. Olyanokkal, akiket nehezen vagy csak csúnya veszteséggel lehet értékesíteni a piacon, amelyen a koronavírus-járvány miatt mindenki óvatosabban mozog.
NYOMASZTÓ ADÓSSÁG
A Barcelona januárban nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatása szerint a klub közel 1,2 milliárd eurós adósságteher alatt nyög, ennek jó része (730 millió) rövid időn belül kifizetendő. A bérköltség a bevétel 74 százalékát teszi ki (ez a spanyol liga által meghúzott 70 százalékos limit fölött van), a Barca 126 millió euróval tartozik még átigazolások után, igaz, hasonló kintlévőségei is vannak. Mind a hitelezőkkel, mind saját alkalmazottaival alkudoznia kellett a klubnak az adósságok, kifizetések átütemezéséről, januárban a fizetések is csúsztak. A 2019–2020-as mérleg negatív, az árbevétel 14 százalékkal csökkent, a játékoseladásokból származó bevétel is visszaesett, ebben az idényben már a koronavírus-világjárvány is erősen éreztette hatását. Az ezt megelőző nyolc évadban a Barcelona szerény profitot jelentett, 2011 óta először került a klub a „vörös zónába”.
Minden bevételre szükség lenne, épp ezért óriási probléma a keret összetétele. Messi érinthetetlen és értékesíthetetlen: lejáró szerződéssel ingyen távozhat, ha akar, hosszabbítás esetén meg nincs olyan épeszű vevő, aki kivásárolja új szerződéséből. A „klubdinoszauruszok”, Gerard Piqué vagy Sergio Busquets szinte értékesíthetetlenek koruk és gyengülő teljesítményük miatt. Tizenkét játékos 27 éves vagy idősebb, jó részük már lefelé tart pályafutásában. Tizennégy 23 éves vagy fiatalabb, ők értékesíthetőek, ám eladásukkal a saját jövőjét árusítaná ki a klub. Minimális a már kiteljesedett, de még jól eladható futballisták száma. A Transfermarkt által számon tartott 28 fős keretből 23 játékosnak csökken vagy stagnál a piaci értéke. A további átalakítást megnehezíti a Barcelona anyagi helyzete: mind a fizetésekkel, mind az átigazolási díjakkal óvatosan kell bánnia a klubnak.
Részben pótolhatnák a kieső összegeket a pályán elért sikerek. A 2019–2020-as idényben a Barcelona viszont – 2007–2008 óta először – trófea nélkül maradt, a Bayern München elleni 8–2-es vereség pedig gyilkos erővel mutatta meg, milyen messze került a klub Európa legjobbjaitól. A Bajnokok Ligája trónjára 2015 óta nem tud visszaülni a Barca, igaz, így is a második legnagyobb szereplésfüggetlen bevételt (72,67 millió eurót) kapja az UEFA-tól. A spanyol bajnoki címért még harcban áll a csapat, a kupában döntőt játszik az Athletic Bilbaóval, a BL-ben viszont már a nyolcaddöntő első mérkőzésén reménytelen helyzetbe került, majd el is búcsúzott a további küzdelmektől.
PUHÁRA ESNEK?
A Deloitte éves kimutatása (Football Money League) szerint a Barcelona még mindig a világ legnagyobb árbevételű klubja, bár bevételei visszaestek az egymilliárd eurót megközelítő csúcshoz képest.
A Money League klubjai közül a második legnagyobb árbevétel-visszaesést a katalánok könyvelték el az előző idényben.
A zártkapus meccsek (a Camp Nou Európa legnagyobb befogadóképességű stadionja), a stadiontúrák elmaradása érzékeny veszteség, a klubnak pedig meg kellene újítania mezszponzori szerződéseit (az elsődleges támogató Rakutennel 2021–2022-ig hosszabbított, a másodlagos szponzor Bekóval kötött kontraktus lejár).
Laporta 270 millió eurós „költéslimitet” ígért a 2022–2023-as idényig és ha üzleti tervei bejönnek, akkor szerény profittal számolhat. Az új elnök a márkát is megpróbálja erősíteni a közösségi médiában és lifestyle-brandként. Öt földrészen nyitna Barcelona-élményközpontot, a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetne a márka jelenlétére az e-sportban. A klub távlati tervei között szerepel a Camp Nou felújítása és bővítése, valamint a stadion környékének fejlesztése.
A Barcelona aligha merül alá, mert a „túl nagy a bukáshoz” kasztba tartozik a futballban. A klub a spanyol labdarúgás dinamikájának egyik mozgatója, a világfutball egyik legerősebb márkája, Katalónia öntudatának része, valóban „több mint egy klub”. Ha nagy lesz a baj – ne feledjük, a futball legnagyobb klubjai közül több is sok százmillió eurós adósságot görget, bár a Barcelona számai riasztóak –, valahogy biztos megmentik a csapatot. De az anyagi, szakmai és morális válság – a választások előtti héten egy korrupciós ügy miatt a rendőrség átkutatta a klub irodáit, valamint őrizetbe vette az októberben lemondott exelnök Josep Maria Bartomeut és közeli munkatársait – igencsak egészségtelen levegőt teremt a klub körül. Bő egy évtizede a Barcelona volt a futballvilág legirigyeltebb klubja: világverő csapat, látványos játék, saját nevelésű gerinc, óriási szurkolói, anyagi és szakmai elismerés. A kivételességből mára sok minden elveszett.
BÚCSÚ EURÓPÁTÓL
Laporta a Barcelonával tartott a PSG elleni Bajnokok Ligája-visszavágóra, amelyet reménytelen helyzetből, egy hazai pályán elszenvedett 4–1-es vereség után kezdett klubja. Ritka feltüzelt és motivált Barcát láthatott, Messi rúgott egy parádés gólt, majd kihagyott egy tizenegyest, de hiába volt a pörgés, a párizsiak összességében nagyon simán, 5–2-es összesítéssel jutottak tovább, a katalánok európai kalandja pedig ebben az idényben is véget ért. Szakadék tátong a Barcelona jelenlegi szintje és európai kupaálmai között.
Laportától többet várnak a szurkolók, mint rendet: valóságos csodát. Marad-e Messi? Hogyan sikerül áthidalni a pénzügyi problémákat, miközben a csapatot is át kellene alakítani? Jön-e újabb aranykor? A kérdőjelek csak később egyenesedhetnek ki.
Egy biztos: ha a régi-új elnök csodatevő helyett kóklernek bizonyul, akkor tényleg nagyon komor lesz az ég a Camp Nou fölött.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
