13p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Költség- és bérplafon, névváltoztatások, távozó sztárjátékosok - véget ért az "arany dollárok" korszaka a kínai labdarúgásban. Kína a sportág történetének egyik legnagyobb pénzügyi lufiját fújta fel, de most kipukkantja azt. Hszi Csin-ping elnök és pártfőtitkár szenvedélye a labdarúgás; a kínaiak pénzt és energiát nem kímélnek, ha a futballfejlesztésről van szó, de megvalósul-e a grandiózus terv - esztelen költekezés nélkül?

Az "arany dollár"-éra utolsó mérkőzését Kádár Tamás a kispadról nézte. A kínai szakírók egy korszak utolsó meccseként aposztrofálták a 2020. december 19-én lejátszott kupadöntőt (Csiangszu Szuning–Santung Luneng Tajsan, a finálét 2–0-ra a Kádárt alkalmazó Santung nyerte meg), mely lezárta a futballtörténelemben alig-alig látott pénzszórás éveit.

Hogy mi következik, azt még senki sem tudja.

Egy biztos: a 2015-ben nagyszabású, közép- és hosszú távú futballfejlesztési programba – mely mögé beállt az állampárt és a gazdasági elit is – kezdő Kína száznyolcvan fokos fordulatot vett és kipukkasztotta a saját maga fújta pénzügyi lufit. Hogy a száznyolcvan fokos fordulatnak gazdasági, politikai vagy szakmai okai vannak, nehéz megállapítani – alighanem mindhárom igaz –, mindenesetre a (szinte) korlátlan költekezés után egy fenntarthatóbb korszak jön.

Egy nagyon rossz vicc

Hogy mi a baj a kínai labdarúgással? Ezt - elég smirglisen - Mark Dreyer blogger és szakíró fogalmazta meg, aki a helyi futball elismert szakértőjének számít.

Rengeteg szenvedélyes szurkoló van, ám egyszerűen kínos az országnak, hogy nem tudnak 1,3–1,4 milliárd emberből 11 versenyképes futballistát kinevelni.

Ennél is kíméletlenebbek tudnak lenni a kínai futballrajongók, akik nem haboznak, ha viccet kell csinálni saját labdarúgásukból: fekete humorú poénok sorát tudják elsütni. Kína a világ egyik legnagyobb sporthatalma, de a fókuszt hagyományosan inkább az egyéni sportokra helyezi (a versenysport erősen olimpiaközpontú, márpedig a nagy ötkarikás sikerekhez elsősorban az egyéni sportokat kell "nyomni"); a labdarúgás folyamatos reformprogramjaival, kudarcaival és bunda-, illetve korrupciós ügyeivel gyakran a szégyenpadra került.

Hszi Csin-ping leállította a pénzszórást (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)
Hszi Csin-ping leállította a pénzszórást (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)

Nem ez az, amit Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Kínai Kommunista Párt főtitkára látni szeretne.
Pláne, hogy futballfanatikus politikusról van szó.

Vastag bukszás reform

"Még mindig hatalmas különbség van Kína labdarúgásának színvonala és a futballelit között. A futball értelme nem kizárólag a versengés, sőt: sokkal inkább a patriotizmus és a kollektív harci szellem játékáról van szó" - idézte az állami televízió (CCTV) Hszi Csin-pinget, miután találkozott Gianni Infantinóval, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) főnökével.

Az elnök-főtitkár személyes ambíciójának tekinti hazája futballjának felvirágoztatását. Elhíresült mondásának - álma, hogy Kína előbb kijusson a világbajnokságra, aztán megrendezze, végül megnyerje azt - gyakorlati következménye egy ötvenpontos, közép- és hosszú távú, a labdarúgás minden területét szabályozó fejlesztési terv lett, melyet 2015-ben hoztak nyilvánosságra. A súlyos korrupciós botrányok után "kitakarított" futball hivatalosan is sosem látott állami-politikai hátszelet kapott, s ez egyben azt is jelentette, hogy a helyi nagybefektetőknek vonzó(bb) terület lett – nem utolsósorban azért, mert a labdarúgás támogatásától kapcsolati tőkét, befolyásnövekedést és politikai kegyet is remélhettek.

Kérdés, hogy Hszi Csin-ping vagy a labdarúgó-szövetség (CFA) vezetői sejtették-e, mi következik.

A kínai klubtulajdonosok korábban sem fogták vissza magukat, ha presztízsigazolásokról volt szó, ám az állami hátszél tudatában úgy gondolhatták, mindent lehet. A futballvilágot valósággal sokkolta a kiáramló pénz: 2014 és 2017 között a kínai befektetők több mint kétmilliárd eurót invesztáltak európai futballklubokba, s léptek be a tulajdonosi körbe, a kínai klubok pedig feneketlennek tűnő pénztárcával indultak el bevásárolni a játékospiacra.

A Transfermarkt átigazolási szakportál becslése szerint a Kínai Szuperliga csapatai öt év alatt több mint másfélmilliárd eurót költöttek játékosigazolásokra – csak az angol Premier League, az olasz Serie A, a spanyol La Liga, a német Bundesliga és a francia Ligue 1, tehát a világ öt legnívósabb bajnoksága előzi meg a CSL-t a kiadásokat tekintve ebben a periódusban. Ha az átigazolások mérlegét nézzük, a kínaiaknál erősebben negatív mérleget csak az angol Premier League hozott össze, a transzferek összességében több mint egymilliárd eurós mínuszt jelentettek! A kínai klubok drágán vesznek és általában képtelenek jó áron "elsózni" a légiós sztárokat – egy jel, ami a rendszer fenntarthatatlanságára utal. Volt év, amikor az angol Premier League klubjainál is többet költöttek a CSL csapatai!

A kínai klubok (nem csak az élvonalbeliek, a másodosztályúak is) mind az átigazolási díjakat, mind a béreket tekintve alaposan túlfizették a játékosokat. A brazil játékospiacot valósággal letarolták, de az európain is (szinte) tetszésük szerint szemezgettek egy ideig. A Kínai Szuperliga (CSL) presztízse és színvonala nem mérhető a tradicionális elitligákéhoz, a CSL-be szerződő játékosokat így elsősorban a pénzzel lehetett csábítani. Sorra jöttek a hatalmas fizetésű játékosok, akikkel szemben az elvárások is hatalmasak voltak - ennek nem mindenki tudott megfelelni, az argentin Carlos Tévez például azzal hálálta meg a Sanghaj Senhua biztosította (állítólag) világrekord fizetést, hogy unottan, motiválatlanul és túlsúlyosan kóválygott a pályán tizenhat bajnokin, majd hazaigazolt és "héthónapos vakációnak" minősítette a Kínában töltött periódust…

A CSL reputációja megnövekedett, ugyancsak megnőtt a liga iránti érdeklődés más országokban. A helyi játékosok helyzete nem javult, de az ő áruk is irracionális magasságokba szökött a lufinak köszönhetően. A legjobb példa: Csang Cseng-tung 2017 januárjában kínai játékosért sosem látott összegért (20.44 millió euró) váltott klubot! Kínán kívül még a legfanatikusabb futballrajongók körében sem közismert a válogatott játékos neve - Csang ugyan többször szerepelt Európában, de sem a portugál Uniao Leiria és Beira-Mar, sem a német Eintracht Braunschweig, sem a spanyol Rayo Vallecano csapatánál nem váltotta meg a világot. Összehasonlításul: a becslések szerint Szoboszlai Dominik körülbelül ugyanekkora átigazolási díjért cserélte a Red Bull Salzburg mezét az RB Leipzigéra.

A kínai csapatok a világ leggazdagabb klubjaival is fel tudták venni anyagilag a versenyt a piacon, de a válogatott (vagy közvetlen utánpótlása) nem lépett előre, s a nemzetközi szinten kapott pofonok továbbra is kiábrándítók. Kínai csapat legutóbb 2015-ben került be az ázsiai Bajnokok Ligája döntőjébe, a válogatott a 75. a világranglistán és egyáltalán nem biztos, hogy tovább tud lépni a vb-selejtezők utolsó ázsiai körébe.  A helyi futball gondjai – a csapatok nem a nevelésre, hanem a vásárlásra koncentrálnak, létszámbeli és képzettségi problémák az edzők körében, érdekütközések a tulajdonosok és a szövetség (állam) között – nem oldódtak meg.
 A kialakult helyzet nyilvánvalóan fenntarthatatlan volt.

Az aranykor vége

Az esztelen költekezés hamar megfeküdte a politikai és sportvezetők gyomrát. A szövetség adminisztratív eszközökkel igyekezett biztosítani a fiatal kínai futballisták játéklehetőségét és elkezdte visszavágni a kiadásokat is. Ennek a leghatékonyabb módja egy büntetőadó volt: egy bizonyos összeghatárt meghaladó átigazolási díj (hazai játékosok esetében 20, külföldi esetében 45 millió jüan) után a vásárló kínai klubnak ugyanennyit kellett befizetnie egy futballfejlesztési alapba, azaz a sztárigazolások esetében gyorsan duplájára nőttek a költségek.

"2015-ben érkeztem Kínába, 2017–2018-ban óriási fejlődés volt, aztán a kínai szövetség elkezdett korlátozásokat felállítani a költekezés miatt. A szövetség azzal indokolta ezt, hogy a fiatalok fejlődése érdekében meg kell húzni a határokat, és ez helyes is: ha fejleszteni akarják az ország futballját, akkor igenis a fiatalokba kell fektetni. De óvatosan, mert ha egy fiatal csak az U23-as játékosokra szabott szabály miatt lép pályára, az nem ugyanaz, mint amikor az érdemei miatt kerül be a kezdőcsapatba" - számolt be élményeiről a FIFA szakmai folyóiratának az aranylabdás olasz Fabio Cannavaro, aki klubedzőként és szövetségi kapitányként is dolgozott Kínában.

Sorra jöttek a központi szabályozások. Bevezettek egy, a klubok költekezését kordában tartó, a pénzügyi fair playre (FFP) emlékeztető rendszert, az "elkanászodó", Európában terjeszkedő kínai befektetőket pedig  szintén megregulázták. Sokatmondó volt, amikor 2017-ben a CCTV egy adásában feltették a kérdést: a Suning Commerce Group vajon pénzmosási szándékból vásárolta-e be magát az olasz Internazionaléba? Az üzenetből érteni kellett: ugyan a futball állami hátszele változatlan, a befektetők extrém, fenntarthatatlan luxusköltekezésére és Kínán kívüli kalandozásaira viszont szúrósan néz az állam.

A Kínai Labdarúgó-szövetség szabályozásai ellen nem volt fellebbezési lehetőség: vagy engedelmeskednek a klubok, vagy súlyos szankciókat (akár kizárást) kockáztatnak. Több szponzor kiszállt, mert úgy vélte, a szigorú szabályozásokkal csökkent a liga kereskedelmi értéke. A közvetítési jogok birtokosa ugyan meghosszabbította szerződését, de évi átlagban kevesebb pénzt ad, mivel a kiadások visszafogásával a CSL vonzereje is csökkent.

"A szövetség funkcionáriusai kísérleti laboratóriumként használják a CSL-t, s beavatkozásuk máris problémákat okozott, csökkentette a közvetítési jogok értékét, asztal alatt megkötött játékospiaci alkukra adott okot; közben sem klub-, sem válogatott szinten nem történt előrelépés" - írja tanulmányában Shuo Yang és Alan Bairner.

A kiadások elszálltak, a korlátozások bevezetése után a bevételek is csökkentek, egyre több csapat került bajba. Tavaly májusban a szövetség 11 profiklubot diszkvalifikált fizetések elmaradása miatt, öt pedig „önszántából zárt be”. A dicstelen véget ért csapatok között volt az ország egyik legsikeresebb klubja, a Kína első nagy nemzetközi futballsikerét arató Liaoning is.

Hátraarc a sikerbe?

A 2021-es kínai bajnokság várhatóan márciusban, az előző idényhez hasonlóan „buborékban” indul – a CSL az észak-amerikai profi kosárlabdaligához (NBA) hasonlóan zárt zónákat alakít ki, amelyekben biztonságosan le lehet bonyolítani a koronavírus-járvány közben is a bajnokságot. Jó néhány dolog azonban szokatlan lesz.
A decemberben bejelentett új intézkedések újabb korlátozásokat hoztak. Még szigorúbb fizetési és kiadási plafont húztak, ezért több sztárjátékos távozik. A külföldi (vagy honosított) futballisták fizetése átszámolva nem lépheti túl az évi hárommillió eurót, a hazaiaknál a plafon ötmillió jüan (kb. 630 000 euró). A bőség éveiben kötött szerződések jó része 2020–2021-ben jár(t) le, a légiósok közel harmada érte vagy éri el kontraktusa végét, amelyek az eredeti feltételekkel újraköthetetlenek.

"A külföldi játékosokba fektetett pénz lehetővé tette, hogy a CSL világszerte reflektorfénybe kerüljön, és megteremtette az alapot arra, hogy Ázsia kereskedelmileg vezető futballbajnoksága legyen. De ez a pénzügyi befektetés fenntarthatatlan, így új pénzügyi szabályokkal lépünk előre. Fókuszba kerül a klubok és helyi közösségek közötti kapocs erősítése, a helyi játékosok kinevelése és képzése, s ez hosszú távon a hazai és a nemzetközi porondon is a kínai futball javára válik" - jelentette ki a CFA főtitkára, Liu Ji.

"A ligák kizárólag ésszerű pénzügyi alapon működhetnek. Amióta a CFA-ban dolgozom, többször is említettem, hogy egészségessé kell tenni a kínai bajnokságok működését, mert jelenleg ezek nem fenntarthatók. A fenntarthatatlanság fő oka a klubok túlzott költekezése. Ezen változtatni kell, különben a kínai bajnokságok nem húzzák sokáig (…) A CSL klubjainak kiadásai a dél-koreai K-League-hoz képest tízszeresek, a japán J-League csapataihoz képest háromszorosak. De a válogatottunk messze lemaradt. Ez a lufi a kínai labdarúgásnak nemcsak a jelenét, a jövőjét is befolyásolja" - így a szövetség elnöke, Csen Hszü-jüan.

Ennél meglepőbb beavatkozás, hogy szinte az összes proficsapatnak nevet kell változtatnia, hiszen a direktíva rendelkezései miatt ki kell húzni belőlük a szponzor vagy befektető nevét. A tizenhat élvonalbeli csapatból tizenötnek kell új nevet keresnie.

A klubok és szurkolóik a névváltoztatási szándékra már felhorkantak. A szövetség (hivatalosan) kultúrateremtési szándékkal rendelte el a változtatást, mondván, a tulajdonosváltozásokkal járó névváltoztatások akadályozzák, hogy az európai vagy latin-amerikai klubokhoz hasonló brandek jöjjenek létre. A döntéssel viszont több esetben évtizedek óta viselt nevek megváltoztatását kényszerítik ki, amelyek pont ilyen branddé váltak (volna)… Hat csapat szurkolói csoportjai a szövetségnek címzett közös állásfoglalásban tiltakoztak a "névreform" ellen, s rámutattak, az eddig használt nevek városok, régiók kulturális szimbólumai is egyben, a döntés károsítja a klubok tradícióit. A múlt héten a szövetség tudatta, a módosított nevek nyolcvan százalékát elfogadta.

A 2021-es kínai átigazolási piac aligha dob mentőövet a koronavírus-járvány gazdasági hatásaitól gyötört európai és latin-amerikai kluboknak, a visszafogott költekezés és a várható névváltoztatások után megváltozik a bajnokság arculata. A nagy költekezésre nagy hátraarc következett. Hogy előrelép-e a válogatott? Megtáltosodik-e az utánpótlás-nevelés a külföldi segítséggel létrehozott akadémiák és a „futballtagozatos” iskolák, sőt, óvodák tevékenységének köszönhetően? Létrejön-e az egészséges futballélethez nélkülözhetetlen, organikus szurkolói kultúra, megépítik-e a tervezett új stadionokat? S teljesül-e Hszi Csi-ping három nagy ambíciója?

2050-re biztosan kiderül, ha nem korábban.

KÍNAI FUTBALL-IDŐVONAL
1913: A válogatott első mérkőzése (Fülöp-szigetek–Kína 2:1)
1924: Megalakul a Kínai Labdarúgó-szövetség (CFA)
1931: A CFA a FIFA tagja lesz
1952: A Kínai Népköztársaság válogatottjának első mérkőzése (Finnország–Kína 4:0)
1958: Kína kilép a FIFA tagjai közül
1966–1972: Szünetel a kínai bajnokság
1979: Kína visszalép a FIFA-ba
1987: Először állnak légiósnak kínai futballisták. Félprofi bajnokság jön létre
1990: A Liaoning megnyeri az Ázsiai Klubcsapatok Bajnokságát
1994: Megalakul az első kínai profibajnokság (Jia-A)
2002: Kína először (és eddig utoljára) világbajnoki résztvevő. Mindhárom mérkőzését elveszti
2004: Megalakul a Kínai Szuperliga (CSL)
2013: A Kuangcsou Evergrande megnyeri az ázsiai Bajnokok Ligáját. 2015-ben megismétli sikerét
2015: Központi, 2050-ig szóló fejlesztési és reformtervezet a kínai futball fellendítésére. A végcél: futballhatalommá emelkedni

Ha kell, honosítanak

Érdekes megfigyelni, hogy a különböző futballfejlesztési elképzeléseket Kína miként veszi sorra, gyorsított ütemben. A know-how importálásának nagy hagyományai vannak – idetartozik a külföldi edzők szerződtetése, együttműködés európai topklubokkal, vagy akár a fiatal játékosok európai „tanulmányútra” küldése –, de a honosítás eszközével a válogatott sokáig nem élt. Az angol-görög-kínai Nico Yennaris (Li Ke) lett a nemzeti csapat első honosított futballistája, majd követte a keretbe a szintén angol-kínai Tyias Browning, a norvég-kínai John Hou Saeter és a CSL brazil sztárjai közül Elkeson, Alan Carvalho, Aloísio és Fernandinho. A Kuangcsou Evergrande – az ország első számú futballklubja – szinte teljes légióskontingensét honosíttatta.
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis kinek kéne kifizetnie a klímaváltozás okozta károkat?
Kollár Dóra | 2024. április 14. 17:37
Mostanra nem lehet az éghajlatváltozást figyelmen kívül hagyni, hiszen például a Csendes-óceán alacsonyan fekvő területein mindennapi valósággá vált – arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy a világ ingatlanjainak jelentős százalékát fenyegeti, akár ott is, ahol nem is gondolnánk rá.
Makro / Külgazdaság Német autóipari cégek ellenzik az uniós védővámokat Kínával szemben
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 12:15
A VDA szerint a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártanának.
Makro / Külgazdaság Évente harmadával nő a globális akkumulátorpiac
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 11:09
A kínai gyártók már Európára összpontosítanak, írja a Roland Berger tanácsadó cég.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton a héten lenyomja a benzinárat?
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 09:31
A nyomásgyakorlás növekedésétől tartanak a piaci szereplők.
Makro / Külgazdaság Borulátóak a német vállalatok
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 08:50
Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén.
Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG