10 milliárd dollárért cserélt gazdát az ikonikus csapat. Ennyiért vált tulajdonost a Los Angeles Lakers, amivel a sportág legértékesebb franchise csapata lesz.

Imane Helif meg akarja védeni olimpiai bajnoki címét a 2028-as olimpián Los Angelesben.

Mi segít abban, hogy közelítő pontossággal megjósolhassuk, hogy melyik sztár mikor fog gólt lőni a Bajnokok Ligájában? Miért lett kevésbé keresett a fogadók között a francia focibajnokság? Miért lett népszerű az online sportfogadás már a 40-50-es korosztályban is? Mivel segíti a mesterséges intelligencia a fogadásszervező cégeket? Bejön-e fogadásoknál a sportágak közé a vitorlázás vagy a falmászás? A Klasszis podcast mostani adásában Hannus Gábor, a Vegas.hu sportfogadási termékének üzletágigazgató-helyettese válaszolt ezekre a kérdésekre.

Bár az olimpia a sportról kellene hogy szóljon, Imane Helif szereplését bepiszkította a politika – az algériai sportolónőt tényként kezelt feltevések alapján alázza például a magyar kormánymédia, felerősítve az orosz narratívát. A magyar csapat szép szereplését példázza Milák Kristóf újabb bravúrja, akinek ehhez igen, némaságához viszont nem tudunk gratulálni – a média ignorálásával ugyanis szurkolók millióinak fordít hátat.

A két veszprémi sportoló együtt ért fel a sportvilág csúcsára Párizsban.

Imane Helif elüt az átlagtól, de ettől függetlenül ugyanannyi joga van, mint bárki másnak. Nőnek született, nőként nevelkedett, joga van nőként versenyeznie. Iszonyatos súlyt cipel a vállán, támadói erre pakolnak rá még néhány tonnával. Kigúnyolása szomorú látlelet arról, hogy milyen országban élünk. Nagyító alatt ezúttal egy modernkori boszorkányüldözés.  

És szó szerint csak centikkel maradt le a dobogóról.

Abdelmadjid Tebboune büszke a sportolónőre, és megvédte a támadásoktól.

A Real Madrid lett az első futballegyesület a világon, amelynek bevétele egyetlen pénzügyi évben meghaladta az egymilliárd eurót.

Több mint 1,1 milliárd forintért szerez be orvosi készülékeket két vállalkozástól a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia.

A németországi vendéglátósok túlnyomó többsége nem tapasztalt forgalomnövekedést a labdarúgó-Európa-bajnokság ideje alatt. Vegyes képet mutatnak a számok és a szakma véleménye a tornáról, azonban a német vasúttal sokan elégedetlenkedtek.

A nagy sportesemények nemcsak a szurkolókat, de a kiberbűnözőket is mozgósítják, akik változatos módokon igyekeznek átverni, megkárosítani az embereket - akár éppen a szervezők nevében is. Megmutatjuk, mire kell figyelni, hogy elkerüljük a csapdákat.

Az Európa-bajnokság a német gazdaság egészét ugyan nem fogja hirtelen felvirágoztatni, de javíthatja a közhangulatot és az országimázst, és így hosszútávon is pozitív hatással járhat. Az UEFA nagyot kaszálhat, de a legnagyobb lökést a győztes ország gazdasága kaphatja.

Az Európai Unió bírósága szerint a nemzetközi (FIFA) és az európai futballszövetség (UEFA) az uniós joggal ellentétesen döntött korábban amellett, hogy megakadályozza az úgynevezett Európai Szuperliga (ESL) létrehozását.

A szófiai döntetlennel egyenes ágon kijutott a magyar válogatott a 2024-es labdarúgó Eb-re. A siker közvetve és közvetlenül is pozitív hatással lesz a gazdaságra? Ha jobb az emberek hangulata, akkor többet is költenek? A hét videójában munkatársaink, Vég Márton és Rácz Gergő ezeket a témákat is érintették.

Szemerei Levente megnyerte a Varsói Maratont!

Ha már kimondani nem tudják a nevét, legalább viccelődnek vele.

Ezzel ez lett a legdrágább a hazájában, a többiek messze lemaradtak.

Magyarország adott otthont a Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny első három szakaszának a hétvégén. A második szakaszra mi is kilátogattunk és megkérdeztük a helyszínen, hogy mit gondolnak a nézők az eseményről.

A Giro d'Italia eddig még egyszer sem érintette Magyarországot.

Főleg az oroszok ukrajnai inváziója miatt.

Az UEFA friss jelentése több érdekességre is rávilágít a magyar bajnokság pénzügyeivel kapcsolatban. Brutális mértékben nőttek a járvány alatt a focista fizetések, és ezzel párhuzamosan a bajnokság bevételei is. Ezen a héten a témában a legfontosabbakat kolléganőnk, Székely Sarolta foglalja össze.

Egy órán keresztül válaszolt Steinmetz Ádám a Klasszis Klub kérdéseire. Az olimpiai bajnok vízilabdázó, országgyűlési képviselő az egységes ellenzék sportszakpolitikai vezetőjeként volt a vendégünk.

A hazai rendezésű kézilabda Európa-bajnokságon sem sikerült a várt eredményt elérni, holott nem álmodtak nagyot a szakvezetők: a legjobb nyolcba jutást tartották reális célnak. Ehelyett a csoportjából sem tudott továbbjutni a férfi kéziválogatott. Százmilliárdok mentek a sportágba, de az eredmények nem jönnek. Hogy lehet ennyi pénzt ilyen rosszul elkölteni? Többek között erre is választ keresünk Klasszis Klubunk következő rendezvényén.

Ezúttal a 15 ezernél kevesebb lakosú Kiskőrösön húznak fel egy tornacsarnokot, egyebek mellett a központi büdzséből érkező közel 900 millió forintból.

Bele lehet-e nyúlni úgy a NER uralta rendszerbe, hogy az ne omoljon össze kártyavárként? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal? Mennyit lehet vágni a sportbüdzséből? Mi lesz a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel? Fontos kérdésekre fontos válaszok érkeznek január 27-én Klasszis Klubunk következő rendezvényén.

A Hertha BSC vezetése megvált tőle, de a szurkolók emlékezetében örökre megmarad.

A Barcelona labdarúgócsapata modernkori története egyik legnagyobb pénzügyi és szakmai válságát éli át, a szurkolók türelme már rég elfogyott, így aligha volt más lehetőség, mint kinevezni vezetőedzőnek a „megmentőt”: a menesztett Ronald Koeman helyére a klublegenda Xavi került. A Katarból hazatért egykori kitűnő középpályás edzői tapasztalata minimális, és nagy kérdés, mennyire kötik gúzsba kezét a körülmények. Mennyiben megoldás egy edzőcsere a sokkal mélyebb problémákra?

Fütty a lelátón, frusztráció és fásultság a pályán, vereségek az Európa-ligában: eddig nem teljesen úgy alakul az őszi idény a magyar bajnok Ferencváros labdarúgócsapatának, ahogy azt a szurkolók szerették volna. A nyáron kinevezett Peter Stögernek október végén már egy hullámvölgyből kellene kivezetnie csapatát – ha ez nem történik meg, akkor forrósodhat alatta a kispad.

A magyar szurkolók mellett lengyel drukkerek is részt vettek a „Wembley-ütközet"-ben – erről tanúskodnak friss angol sajtóhírek és egy szerkesztőségünkhöz eljutott helyszíni beszámoló is.

Hanem egy másik, öregedő-félben lévő szupersztár.  

Szeptember harmadik hetében megkezdődött az európai labdarúgókupák csoportköre, a Ferencváros az Európa-liga főtábláján a német Bayer Leverkusennel, a spanyol Betisszel és a skót Celtickel vív meg a továbbjutásért. A Fradi az első magyar klub, mely egymás után háromszor kvalifikálta magát csoportkörbe európai kupában, ezzel jelentős plusz bevételi forráshoz jutott. Ahogy a környező országokban, Magyarországon is erős dominanciát hozhat ez, az UEFA-tól érkező pénz és a megszerzett presztízs hosszú időre elszakíthatja a zöld-fehéreket riválisaiktól.

Bár a két szupersztár kezd megöregedni, még mindig kapnak utánuk a piacon. Tudásuk és tapasztalatuk ugyanis doppingként hathat a csapatra, hírnevük pedig extra figyelmet és pénzesőt hozhat a kluboknak.

Szerdán megszavazta az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés, hogy Budapest nem kíván a 2023-as atlétikai világbajnokság házigazda városa lenni, ha az Orbán-kormány a Diákvárosnak szánt terület egy részét inkább a kínai Fudan egyetemnek adja át. Vagyis ez még nem jelenti azt, hogy biztosan nem lesz atlétikai világbajnokság Budapesten.

Továbbra is nagy erőkkel készül a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a 2023-as budapesti vb-re – erősítette meg a szervezet az ezzel kapcsolatos vitákra reagálva.

Hat arany, hét ezüst, hét bronz, összesen húsz érem a magyar csapat mérlege a tokiói olimpián. Az ötkarikás játékok esetében fokozottan érvényes, hogy mindenki a maga szájízének, szándékainak megfelelően „játszhat” a statisztikával, magyarázhatja a bizonyítványt. A magyar versenysport „kirakata” nagyjából ugyanott van, mint általában 1996 óta – a konkurenciaharc pedig egyre élesebb. A magyar sportba az elmúlt 11 évben áramló, ezermilliárd forintos nagyságrendű pénz hatását nehéz lemérni a szereplésen, talán Párizs, 2024 közelebb visz minket a kép megalkotásához.

De szerződése egy évvel még meg is hosszabbítható.

Maradhatott volna saját akaratából Lionel Messi az FC Barcelonánál, vagy a pénz- és munkaügyi szabályok miatt tényleg nem volt más választása, mint a távozás? Erre a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz – az biztosnak tűnik, hogy a problémát ezúttal is az anyagiak jelentették. Jegyzet.

A sportkedvelők számára izgalmas hétvége ez a mostani, mivel most rendezik a Forma-1 magyarországi futamát, a késő délutáni óráktól kezdődően pedig a labdarúgó NBI 2021/22-es bajnoki szezonjának első fordulója zajlik.

Sam Kendricks éremesélyesként érkezett a tornára, de a fertőzöttsége miatt most mások olimpiai részvétele is veszélybe került.

A kormány még tavaly decemberben írta át a versenyzői pénzjutalmakat: az arany már 50 millió forintot ér. A MOB 13 éremben reménykedik, a kormány hét magyar aranyat vár.

René Adler, a német labdarúgó-válogatott, a Bayer Leverkusen, a Hamburger SV és a Mainz egykori kapusa új okostelefonos alkalmazással lépett ki a futballpiacra: a 11TransFair app "a foci Tindereként" hozhatja össze a klubot kereső játékosokat az erősítésre vágyó klubokkal. Nem az övé az első hasonló kísérlet.

Ebben a csapatban nem volt meg az a szükséges plusz, ami a német válogatottban általában megvan. A láthatatlan erő most nem tört felszínre, de a mélyben még ott rejtőzik. Jegyzet.

Mivel 2020-at döntően meghatározta a koronavírus-járvány, annyira nem meglepő, hogy a szombathelyi stadion veszteségesen működött. 

A hazai válogatott továbbjutási esélyei annak ellenére is megmaradtak, hogy Európa második, harmadik és ötödik legértékesebb csapatával kell megküzdenie. A francia, a német és a portugál tizenegy piaci értéke több mint tízszerese a magyarénak, Kylian Mbappé pedig eurókban kifejezve egymaga több mint kétszer annyit ér, mint a magyar keret együttesen. A pályán persze nem eurók fociznak, így a gigantikus értékbeli különbség nem garantálja a győzelmet – mint ahogy azt szerencsére szombaton is láthattuk.

John Jensentől Karel Poborskyig, Jan Erikssontól Nuno Gomesig sok olyan futballista volt az Európa-bajnokságok vagy világbajnokságok történetében, akinek játékjogát méregdrágán vették meg egy-egy kiugró teljesítmény után, hogy aztán a vevő végül csalódottan adja tovább őket. Öt éve Dzsudzsák Balázs lehangolva nyilatkozta, hogy a bravúros magyar Eb-szereplés után sem jöttek sorban az ajánlatok, ám az impulzus-vásárlások ideje alighanem elmúlt. Ettől függetlenül a klubok mellett ügynökségek sora figyeli játékosait hol örömmel, hol aggódva – hiszen egy nagy torna befolyásolja, befolyásolhatja a piaci értéket, és hamarosan kezdődik az átigazolási időszak.

Mekkora üzlet pandémia után Eb-t rendezni? Hogyan élték túl a Járvány Évét, 2020-at a médiapiac szereplői? Egyáltalán, kik voltak az előző év nyertesei a gazdaságban? Erről és sok minden másról is szó volt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában, melynek vendége kollégánk, Baka F. Zoltán volt.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a szaúdi tagszövetség javaslatára megvizsgálja, hogy megvalósítható-e a világbajnokságok sűrítése: négyévente rendezett vb helyett kétévesre csökkentett ciklus a terv. Hogy ez FIFA-agyrém-e? Lehetőség a labdarúgásból származó bevételek tisztességesebb elosztására? Jól használható fegyver a különböző futballcentrumok tusakodásában a 2024-től érvényes versenynaptár véglegesítése előtt? A válasz alighanem is-is.