Magyarország adott otthont a Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny első három szakaszának a hétvégén. A második szakaszra mi is kilátogattunk és megkérdeztük a helyszínen, hogy mit gondolnak a nézők az eseményről.

A Giro d'Italia eddig még egyszer sem érintette Magyarországot.

Főleg az oroszok ukrajnai inváziója miatt.

Az UEFA friss jelentése több érdekességre is rávilágít a magyar bajnokság pénzügyeivel kapcsolatban. Brutális mértékben nőttek a járvány alatt a focista fizetések, és ezzel párhuzamosan a bajnokság bevételei is. Ezen a héten a témában a legfontosabbakat kolléganőnk, Székely Sarolta foglalja össze.

Egy órán keresztül válaszolt Steinmetz Ádám a Klasszis Klub kérdéseire. Az olimpiai bajnok vízilabdázó, országgyűlési képviselő az egységes ellenzék sportszakpolitikai vezetőjeként volt a vendégünk.

A hazai rendezésű kézilabda Európa-bajnokságon sem sikerült a várt eredményt elérni, holott nem álmodtak nagyot a szakvezetők: a legjobb nyolcba jutást tartották reális célnak. Ehelyett a csoportjából sem tudott továbbjutni a férfi kéziválogatott. Százmilliárdok mentek a sportágba, de az eredmények nem jönnek. Hogy lehet ennyi pénzt ilyen rosszul elkölteni? Többek között erre is választ keresünk Klasszis Klubunk következő rendezvényén.

Ezúttal a 15 ezernél kevesebb lakosú Kiskőrösön húznak fel egy tornacsarnokot, egyebek mellett a központi büdzséből érkező közel 900 millió forintból.

Bele lehet-e nyúlni úgy a NER uralta rendszerbe, hogy az ne omoljon össze kártyavárként? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal? Mennyit lehet vágni a sportbüdzséből? Mi lesz a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel? Fontos kérdésekre fontos válaszok érkeznek január 27-én Klasszis Klubunk következő rendezvényén.

A Hertha BSC vezetése megvált tőle, de a szurkolók emlékezetében örökre megmarad.

A Barcelona labdarúgócsapata modernkori története egyik legnagyobb pénzügyi és szakmai válságát éli át, a szurkolók türelme már rég elfogyott, így aligha volt más lehetőség, mint kinevezni vezetőedzőnek a „megmentőt”: a menesztett Ronald Koeman helyére a klublegenda Xavi került. A Katarból hazatért egykori kitűnő középpályás edzői tapasztalata minimális, és nagy kérdés, mennyire kötik gúzsba kezét a körülmények. Mennyiben megoldás egy edzőcsere a sokkal mélyebb problémákra?

Fütty a lelátón, frusztráció és fásultság a pályán, vereségek az Európa-ligában: eddig nem teljesen úgy alakul az őszi idény a magyar bajnok Ferencváros labdarúgócsapatának, ahogy azt a szurkolók szerették volna. A nyáron kinevezett Peter Stögernek október végén már egy hullámvölgyből kellene kivezetnie csapatát – ha ez nem történik meg, akkor forrósodhat alatta a kispad.

A magyar szurkolók mellett lengyel drukkerek is részt vettek a „Wembley-ütközet"-ben – erről tanúskodnak friss angol sajtóhírek és egy szerkesztőségünkhöz eljutott helyszíni beszámoló is.

Hanem egy másik, öregedő-félben lévő szupersztár.  

Szeptember harmadik hetében megkezdődött az európai labdarúgókupák csoportköre, a Ferencváros az Európa-liga főtábláján a német Bayer Leverkusennel, a spanyol Betisszel és a skót Celtickel vív meg a továbbjutásért. A Fradi az első magyar klub, mely egymás után háromszor kvalifikálta magát csoportkörbe európai kupában, ezzel jelentős plusz bevételi forráshoz jutott. Ahogy a környező országokban, Magyarországon is erős dominanciát hozhat ez, az UEFA-tól érkező pénz és a megszerzett presztízs hosszú időre elszakíthatja a zöld-fehéreket riválisaiktól.

Bár a két szupersztár kezd megöregedni, még mindig kapnak utánuk a piacon. Tudásuk és tapasztalatuk ugyanis doppingként hathat a csapatra, hírnevük pedig extra figyelmet és pénzesőt hozhat a kluboknak.

Szerdán megszavazta az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés, hogy Budapest nem kíván a 2023-as atlétikai világbajnokság házigazda városa lenni, ha az Orbán-kormány a Diákvárosnak szánt terület egy részét inkább a kínai Fudan egyetemnek adja át. Vagyis ez még nem jelenti azt, hogy biztosan nem lesz atlétikai világbajnokság Budapesten.

Továbbra is nagy erőkkel készül a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a 2023-as budapesti vb-re – erősítette meg a szervezet az ezzel kapcsolatos vitákra reagálva.

Hat arany, hét ezüst, hét bronz, összesen húsz érem a magyar csapat mérlege a tokiói olimpián. Az ötkarikás játékok esetében fokozottan érvényes, hogy mindenki a maga szájízének, szándékainak megfelelően „játszhat” a statisztikával, magyarázhatja a bizonyítványt. A magyar versenysport „kirakata” nagyjából ugyanott van, mint általában 1996 óta – a konkurenciaharc pedig egyre élesebb. A magyar sportba az elmúlt 11 évben áramló, ezermilliárd forintos nagyságrendű pénz hatását nehéz lemérni a szereplésen, talán Párizs, 2024 közelebb visz minket a kép megalkotásához.

De szerződése egy évvel még meg is hosszabbítható.

Maradhatott volna saját akaratából Lionel Messi az FC Barcelonánál, vagy a pénz- és munkaügyi szabályok miatt tényleg nem volt más választása, mint a távozás? Erre a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz – az biztosnak tűnik, hogy a problémát ezúttal is az anyagiak jelentették. Jegyzet.

A sportkedvelők számára izgalmas hétvége ez a mostani, mivel most rendezik a Forma-1 magyarországi futamát, a késő délutáni óráktól kezdődően pedig a labdarúgó NBI 2021/22-es bajnoki szezonjának első fordulója zajlik.

Sam Kendricks éremesélyesként érkezett a tornára, de a fertőzöttsége miatt most mások olimpiai részvétele is veszélybe került.

A kormány még tavaly decemberben írta át a versenyzői pénzjutalmakat: az arany már 50 millió forintot ér. A MOB 13 éremben reménykedik, a kormány hét magyar aranyat vár.

René Adler, a német labdarúgó-válogatott, a Bayer Leverkusen, a Hamburger SV és a Mainz egykori kapusa új okostelefonos alkalmazással lépett ki a futballpiacra: a 11TransFair app "a foci Tindereként" hozhatja össze a klubot kereső játékosokat az erősítésre vágyó klubokkal. Nem az övé az első hasonló kísérlet.

Ebben a csapatban nem volt meg az a szükséges plusz, ami a német válogatottban általában megvan. A láthatatlan erő most nem tört felszínre, de a mélyben még ott rejtőzik. Jegyzet.

Mivel 2020-at döntően meghatározta a koronavírus-járvány, annyira nem meglepő, hogy a szombathelyi stadion veszteségesen működött. 

A hazai válogatott továbbjutási esélyei annak ellenére is megmaradtak, hogy Európa második, harmadik és ötödik legértékesebb csapatával kell megküzdenie. A francia, a német és a portugál tizenegy piaci értéke több mint tízszerese a magyarénak, Kylian Mbappé pedig eurókban kifejezve egymaga több mint kétszer annyit ér, mint a magyar keret együttesen. A pályán persze nem eurók fociznak, így a gigantikus értékbeli különbség nem garantálja a győzelmet – mint ahogy azt szerencsére szombaton is láthattuk.

John Jensentől Karel Poborskyig, Jan Erikssontól Nuno Gomesig sok olyan futballista volt az Európa-bajnokságok vagy világbajnokságok történetében, akinek játékjogát méregdrágán vették meg egy-egy kiugró teljesítmény után, hogy aztán a vevő végül csalódottan adja tovább őket. Öt éve Dzsudzsák Balázs lehangolva nyilatkozta, hogy a bravúros magyar Eb-szereplés után sem jöttek sorban az ajánlatok, ám az impulzus-vásárlások ideje alighanem elmúlt. Ettől függetlenül a klubok mellett ügynökségek sora figyeli játékosait hol örömmel, hol aggódva – hiszen egy nagy torna befolyásolja, befolyásolhatja a piaci értéket, és hamarosan kezdődik az átigazolási időszak.

Mekkora üzlet pandémia után Eb-t rendezni? Hogyan élték túl a Járvány Évét, 2020-at a médiapiac szereplői? Egyáltalán, kik voltak az előző év nyertesei a gazdaságban? Erről és sok minden másról is szó volt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában, melynek vendége kollégánk, Baka F. Zoltán volt.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a szaúdi tagszövetség javaslatára megvizsgálja, hogy megvalósítható-e a világbajnokságok sűrítése: négyévente rendezett vb helyett kétévesre csökkentett ciklus a terv. Hogy ez FIFA-agyrém-e? Lehetőség a labdarúgásból származó bevételek tisztességesebb elosztására? Jól használható fegyver a különböző futballcentrumok tusakodásában a 2024-től érvényes versenynaptár véglegesítése előtt? A válasz alighanem is-is.

A Szuperliga és elbukása még mindig nagyon komoly hullámokat ver, főleg Angliában. A brit kormány létrehozott egy testületet, amely az angol futballt hivatott átvilágítani - a szurkolók segítéségével. A szurkolói csoportok tiltkozása néhol erőszakos formát öltött, és több helyen fogalmaztak meg a klubok irányítására vonatkozó javaslatokat, hogy miként kellene őket bevonni a klubok irányításába. Tegnap a Liverpool vezetői és szurkoló csoportjai jutottak olyan elvi megegyezésre, amely alapvetően alakíthatja át az angol futballt. A topfutball elmaradt bevételei eközben 9 milliárd euróra nőnek az UEFA szerint. Ezért az európai futball irányító testülete olyan lépéseket tervez, amelyek a játékosok fizetését és átigazolási díjait szorítaná fenntartható keretek közé. Pont ahogy a Szuperliga kiötlői javasolták.

"A sportközvetítések piaca fordulóponthoz érkezett. A streamingszolgáltatókat már nem kiegészítőknek tartják a tradicionális tévézés mellett, hanem a meccsnézési élmény teljesjogú részesei lettek". Ha nem is hadüzenet ez, de egyértelműen jelzi, hogy a DAZN, a világ egyik legnagyobb sportstreaming-szolgáltatója miként látja a közvetítési piac jövőjét.

Nemcsak a koronavírus-járvány és a miatta felborult mindennapok miatt volt eseménydús éve a debreceni focicsapatnak. Az NBI-ből történő kiesés a csapat mögött álló társaság gazdálkodásán is meglátszódott - persze, ebben az esetben nem lehet teljesen elkülöníteni, a számokra milyen mértékig hatott a COVID és milyen mértékig az NBII-es szereplés. 

Futballklubok, játékosok és szervezetek sora sötétítette el közösségimédia-csatornáit május 1. és 4. között, ezzel tiltakozva a gyűlölködő, illetve rasszista kommentáradat, valamint a különféle platformok szerintük nem megfelelő moderálása miatt. Gesztusnak látványos volt, de ha az összes üzleti és kommunikációs érv a közösségimédiás-jelenlét növelése mellett szól, kivonulni aligha lehet, a teljes megrendszabályozás meg szélmalomharcnak tűnik.

Oltakozhatnak a külföldiek, megint jutott egy kevés pénz sportfejlesztésre. Részletek a friss Magyar Közlönyből.

Az európai futballtörténet tán valaha volt legzaklatottabb hetén van túl: a hirtelen, egy nappal a Bajnokok Ligája-reformot megelőzően bejelentett Szuperliga-projekt megjelenése, két nappal későbbi összeomlása és az „utórengések” után maradt a rengeteg nyitott kérdés és az igen kevés válasz… A Szuperliga-saga fő következménye – amellyel eddig még nem foglalkoztunk – egy olyan bizalmi válság lehet, amely tovább korrodálhatja az európai topfutball amúgy is elrozsdásodott felépítményét.

Valamint velodróm épül Kőbányán.

Az európai futball kereteit feszegeti az a közlemény, amelyet vasárnap éjjel 12 topklub egyszerre hozott nyilvánosságra. Ebben az érintett angol, spanyol és olasz csapatok bejelentették egy szakadár Szuperliga megszervezését. Az UEFA szankciókkal fenyeget és válságtanácskozásokat tart, az elszakadásból futballháború lehet.

Petry Zsolt, a német Hertha BSC labdarúgócsapatának immáron ex-kapusedzője nyilatkozatával (és az azt követő menesztésével) kirobbantott egy politikailag túlfűtött, miniszterelnöki reakciót kiváltó, diplomáciai szintre is eljutó, sajtóetikai kérdéseket is felvető vitát. Petry nyilatkozata miatt kellett, hogy távozzon Berlin legtradicionálisabb futballklubjától – ugyanakkor egyesületi, vállalati szemszögből aligha lehetett más kimenetele mondatainak, figyelembe véve a Hertha imázsát, hátterét, illetve szakmai-üzleti érdekeit. Hogy miért? Ezt járjuk körbe.

Bár harmadával nőtt a koronavírus-járvánnyal sújtott évben a Budapest Honvéd értékesítésből származó bevétele, ez kevés volt ahhoz, hogy elkerüljék az újabb tetemes veszteséget év végén. A tulajdonosok újabb pénzinjekcióval várják a fordulatot és a jelenlegi korlátozásokkal teli helyzet megváltozását. Lapunk megkeresésére azonban bizakodásuknak adtak hangot.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azt szeretné, hogy a lehető legtöbb szurkoló nézhesse az Európa-bajnoki mérkőzéseket a Puskás Arénában.

A jelek szerint nemcsak a felcsúti focicsapat mögött álló gazdasági társaság zárhatott kiváló évet 2020-ban, de Tállai András, egykori NAV-elnök, jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkárához kötődő csapatnak se kottyant meg a koronavírus és az általa kiváltott válság.

A sportszergyártó a jövőben sokkal jobban ráfekszik az outdoor felszerelések gyártására, míg egyes, kevésbé népszerű csapat- és teremsportokból kivonul. Igen, ennek is a koronavírus az oka.

A sport kiemelt státuszát láthatóan a válság sem tudja megszüntetni. Az elmúlt egy évben ötször több pénzt csoportosítottak át erre a területre, mint az egészségügyre. 

Budapesten több európai kupamérkőzést rendeztek 2021-ben, mint a kontinens bármely más városában. Mondhatjuk, Budapest lett az európai focifőváros. Közben a koronavírus-világjárvány újabb hulláma rekordokat dönt itthon, az egészségügy óriási nyomás alatt dolgozik, s szigorú korlátozások sorát kell betartanunk. Jelent-e kockázatot a rendezés, s egyáltalán, mi az értelme?

Több mint egy klub. Leromlott állapotú, de még kétségtelenül lenyűgöző kastélyként is jellemezhetjük. Március 7-én tartott választásokat az FC Barcelona – a világ egyik legnépszerűbb és legnagyobb futballklubját igen nagy gödörből kellene a helyes útra vezetnie az elnöki posztra visszatérő Joan Laportának. Elöregedett keret, Messi-dilemma, túlfizetett játékosok, milliárd eurós adósság – milyen lesz a megújulás?

Árulhat-e egy gyékényen a tradicionális sport és az e-sport? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kiadta az ötkarikás játékok jövőjéről szóló Agenda 2020+5 tervet, melyben ajánlásként szerepel a kapcsolatépítés az e-sport-közösséggel, azzal a céllal, hogy virtuális sportok bekerülhessenek az olimpiai programba. A fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a világ legnagyobb sporteseménye iránt, s vajon kell-e az e-sportnak egy "dinoszaurusz" érdeklődése - meg ereje?

A nyíregyházi az egyik legdrágább magyar stadion lehet.