„Csomó ember kérdezett Imane Helifről. Én azt gondolom, hogy nem tett semmi olyat, ami csalás lenne. Azt gondolom, hogy ilyennek született, nem ő tehet róla. És az a tény, hogy korábban kilenc nő már legyőzte őt, mindent elmond.”
Ezt a kijelentést nem egy esetleg elfogult családtag vagy barát, hanem ellenfele, egy ír bokszoló tette a párizsi olimpián céltáblává vált algériai sportolónőről.
Amy Broadhurst tudja, miről beszél, hiszen világ- és Európa-bajnok, valamint 19-szeres ír bajnok. Ráadásul szó szerint testközelből ismeri Helifet: két évvel ezelőtt bokszolt ellene az isztambuli világbajnokság döntőjében, és egyhangú pontozással, 5:0-ra legyőzte.
Nem férfi, nem csaló
Ez a tény és az ír ökölvívó véleménye több szempontból is megfontolásra érdemes. Egyrészt az észak-afrikai bokszoló nem egy férfi terminátor, hiába sugallja ezt érzéketlen gúnnyal például a hazai kormánymédia. Nem egy rendíthetetlen monstrum, aki szükségszerűen mindenkit hülyére ver a ringben.
Fotó: EPA/ALI HAIDER
Helifet számos nő képes volt legyőzni. Broadhurst mellett például a szintén ír Kellie Harrington is, aki a 2021-es tokiói olimpia negyeddöntőjében verte meg őt, szintén egyhangú pontozással. Érdekes módon akkor senki nem vonta kétségbe az algériai bokszoló nemi hovatartozását.
És a magyar ökölvívó, Hámori Luca is tisztesen helyt állt vele szemben a párizsi olimpia negyeddöntőjében – szó sem volt agyba-főbe verésről.
Másrészt nincs olyan igazolt információ, ami azt bizonyítaná, hogy Helif csaló.
Nem operáltatta át magát férfivá, nem tömte magát „férfias” hormonkészítményekkel, hogy sikeres legyen sportágában. Ő egyszerűen ilyen. Ilyennek született. Egy részben férfias vonásokat mutató nő.
Édesapja újságíróknak megmutatta születési papírjait, amely szerint lányként jegyezték be. És megmutatta gyerekkori fényképeit is, amelyekről egy lány néz vissza ránk.
Mindannyian ismerünk férfias kinézetű nőket és nőies vágású férfiakat, mégsem vonjuk kétségbe női, illetve férfi mivoltukat. Az óvodában sem kellett hormon- vagy kromoszómavizsgálat annak megállapításához, hogy ki a fiú és ki a lány. Nagyon egyszerűen el tudtuk dönteni.
Bújjunk Imane Helif bőrébe!
A Helif-ügy nem genderbotrány vagy politikai kérdés, mégha sajnos már részben mindkettő lett belőle. Az ő ügye alapvetően humanista kérdés kellene hogy legyen.
Sokat hallottunk erről a történetről az ellenfelek szemszögéből, de szinte senki sem bújt bele az algériai versenyzőnő bőrébe. Pedig iszonyú súlyt cipel a vállán, kemény gyerekkora volt. Szegény családból, konzervatív környékről származik, ahol a férfiaknak előjogaik vannak.
Vajon milyen érzés felnőni fiús külsejű lányként egy ilyen társadalomban? Vagy bármilyen társadalomban? Neki aligha vannak gyertyafényes randevúi, őt nem hívogatják telefonon udvarlók, utána nem fordulnak meg férfiak az utcán.
Egyetlen kitörési pontja maradt, ahol megmutathatta magát: az ökölvívás. És most ezt is megpróbálják tőle elvenni.
Erre a teherre tett még rá néhány tonnával a kritikusok hada, akik ott támadják őt, ahol a legjobban fáj, és olyasmi miatt, amiről nem tehet. Ez „az emberi méltóságot sérti” – mondta nemrég egy interjúban, teljes joggal.
Sőt, nem szimplán támadják, hanem utálkoznak, kiröhögik, gúnyolódnak rajta. Ezzel van tele a hazai kormány- és közösségi média, ezt harsogják politikusok és sporttisztviselők, tisztelet a kevés kivételnek. Szörnyen buta, aljas és szégyenletes gyűlöletcunami ez, ami jól mutatja, hogy milyen országban élünk.
A megalázott nő sírása
Ennek fényében már érthető az a fékevesztett zokogás, amely a szombati mérkőzése után tört elő belőle.
A megalázott nő sírása volt ez, aki győzelmével megmutatta: ő is létezik. Ő is képes valami nagyra. Ő is ér annyit, mint a többi.
Imane Helif – az alapján, amit ma tudunk róla – nem gúnyolódást és kirekesztést, hanem megbecsülést és tiszteletet érdemelne. Ezt ma már meg is kapja hazájában, amely kiáll mellette. És ehhez még az olimpiát sem kell feltétlenül megnyernie.
Frissítés: Helif kedd este megnyerte az elődöntőt, és bejutott a pénteki olimpiai döntőbe.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják. A történések politikai és tudományos szálairól pedig itt írtunk:
Amikor külföldi utakra indultak. 
