10p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Fütty a lelátón, frusztráció és fásultság a pályán, vereségek az Európa-ligában: eddig nem teljesen úgy alakul az őszi idény a magyar bajnok Ferencváros labdarúgócsapatának, ahogy azt a szurkolók szerették volna. A nyáron kinevezett Peter Stögernek október végén már egy hullámvölgyből kellene kivezetnie csapatát – ha ez nem történik meg, akkor forrósodhat alatta a kispad.

Az elmúlt években nagyon ritka jelenség volt a hazai csapatnak szóló füttyszó a Groupama Arénában, az előző hétvégén ez is megtörtént: az Üllői úti „ezerfejű” az MTK elleni 0–0 közben és után is kimutatta nemtetszését. A csapatban felgyülemlett frusztrációra utalhat az is, hogy a Fradi két kulcsembere, Tokmac Nguen és Myrto Uzuni összekapott a pályán. A Ferencváros az elmúlt években hazai szinten domináns csapatot épített, egymás után harmadszor szerepel európai kupasorozat csoportkörében, így magának tette magasra a lécet. Ebben az idényben azonban bizonytalankodik, márpedig a drága, soknemzetiségű keretet alighanem csak a siker tudja együtt tartani. Válság még nincs, de az is biztos, hogy évek óta nem tűnt ennyire sebezhetőnek a magyar rekordbajnok.

Sikerre ítélve

Mint azzal már szeptemberben foglalkoztunk, az európai labdarúgókupák premizálási rendszere könnyen ahhoz vezethet, hogy egy-egy bajnokságban dominánssá válnak a kontinentális porondon jól szereplő csapatok. Ilyen például a bolgár Ludogorec, a moldovai (Dnyeszter-menti) Sheriff, a horvát Dinamo Zagreb, és könnyen ilyen lehet a Ferencváros is. A magyar rekordbajnok az előző három idényben uralta az NB I-et - 13, 13, illetve 20 pont előnnyel nyert -, ráadásul egyszer kvalifikálni tudta magát a Bajnokok Ligája, kétszer az Európa-liga főtáblájára. A megnövekedett presztízs, az európai szereplésből származó extra, háromidényes átlagban több mint tízmillió euró/szezonos bevétel sok tekintetben elszakította a Fradit a konkurenciától.

„A magyar rekordbajnok eredménykényszerben van nemcsak a hazai, de a nemzetközi porondon is: fejlődési ívét csak úgy tudja fenntartani, ha az NB I-ben egyeduralkodóvá válik és ezt európai eredményekre tudja váltani, ezzel hozzáférve az UEFA jelentős pénzdíjaihoz” - mutattunk rá. Bő egy hónappal később megállapíthatjuk: a helyzet ugyan még nem kritikus, de sokasodnak a figyelmeztető jelek.

A Ferencváros a nyáron cserélt vezetőedzőt, de már tavasszal híre ment, hogy a sikerkovács Szerhij Rebrov élő szerződése ellenére távozhat a kispadról. A váltás végül júniusban lett hivatalos. Rebrov távozott, Kubatov Gábor klubelnök pedig később megerősítette: az ukrán szakember mondott fel, és az utolsó hónapokban már így dolgozott. A zöld-fehérek nemcsak új edzőt, de egy másfajta karaktert is kerestek és Peter Stögerben vélték azt megtalálni: a Rebrovnál nyolc évvel idősebb osztrák tréner szép játékoskarrierje után az 1. FC Köln és a Borussia Dortmund edzőjeként a Bundesligában a legmagasabb szinten is megmutatta magát. A meglehetősen szenvtelennek tűnő, kemény és zárkózott Rebrov után Stöger Kubatov szavait idézve „csendes bölcsnek” látszott, olyan személyiségnek, akivel könnyebb csapatmunkában együtt dolgozni. Márpedig Rebrov és a sportmenedzser (ma már sportigazgató) Hajnal Tamás együttműködése nem volt zökkenőmentes, különösen az átigazolásokkal kapcsolatban. Erről Hajnal is beszélt a nyáron, illetve Rebrov is célzott arra, hogy az egyik ütközési pont az volt, amikor a „beleegyezése nélkül” igazolt játékost a klub.

Stögerrel már azt követően egyeztetni kezdett a Ferencváros, hogy Rebrov felmondott, az osztrák szakember végül a nyáron vette át a csapatot. Egyfelől irigylésre méltó volt a helyzete (domináns klub a bajnokság legerősebb játékoskeretével, nemzetközi sikerek után), másrészt ebből a pozícióból nem könnyű előrelépni. Bukni viszont lehet.

Baljós jelek

Az elvárás egyértelmű volt Stögerrel szemben: a Fradi nyerje meg a bajnokságot – ez sorozatban a negyedik aranyérmet jelentené, legutóbb ilyen jó sorozatot az 1971–75 között végig bajnok Újpest produkált –, a Magyar Kupát (ez Rebrovnak nem sikerült), valamint szerepeljen eredményesen az európai porondon. Ez ideális esetben a Bajnokok Ligája csoportkörét jelentette volna, ha az nem jön össze, akkor viszont az Európa-liga főtábláját. A Ferencváros a „B-tervet” teljesítette: simán felülmúlta a BL-selejtezőben a koszovói FC Prishtinát és a litván Zalgirist, Fortuna segítségével továbbjutott a cseh Slavia Praha ellen, majd a playoffban kettős vereséget szenvedett a svájci Young Boystól, mely aztán a főtáblán a Manchester Unitedet is legyőzte. A Fradi – igazából a papírformának megfelelően – az Európa-liga csoportkörébe került.

Ugyan a magyar bajnokcsapatot az egyik legerősebb csoportba sorsolták a német Bayer Leverkusen, a spanyol Betis és a skót Celtic mellé, az azért alighanem fájt a szurkolótábornak, hogy a csapat elveszítette első három csoportmérkőzését (1–2, 1–3, 0–2), ráadásul a glasgow-i mérkőzés könnyen csúnyán végződhetett volna. A bajnokságban is szokatlanul bizonytalan a Fradi, mely már két hazai vereséget számlál – ehhez nincsenek hozzászokva a drukkerek, hiszen kedvenceik 2017. áprilisa és 2021. januárja között 61 meccses, rekordhosszúságú NB I-es hazai veretlenségi sorozatot produkáltak. Ha az előző két idénnyel hasonlítjuk össze a Stöger-éra első 21 mérkőzését, visszaesést látunk: a Fradi kevesebb meccset nyert meg, jelentősen többet vesztett el, rontott a pont/meccs mutatóján, kevesebb a kapott gól nélkül hozott mérkőzése. Úgy, hogy az előző idényben játszott olyan kaliberű csapatokkal (Barcelona, Juventus), amilyenekkel most nem.

Különösen a vereségek száma magas: a Fradi július 6. és október 24. között már nyolcszor kapott ki ebben az idényben (háromszor a BL-selejtezőben, háromszor az EL-főtáblán, kétszer a bajnokságban), miközben az előző szezonban csak hét, azt megelőzően csak öt vereséget szenvedett a teljes évadban, és 2018–19-ben is megállt nyolcnál.

Az eredmények ideiglenes romlását betudhatjuk az átmenetnek, illetve annak, hogy Stöger nyíltabb futballt játszat itthon és az európai porondon is, mint a pragmatikus és sokszor kimondottan óvatos Rebrov. Ugyanakkor az Európa-ligában távolodik az esély a csoportharmadik hely megszerzésére (ha a Fradi kikap otthon is a Celtictől, akkor biztosan csoportnegyedik lesz), pedig annak megkaparintása azt jelentené, hogy átkerül az újonnan kiírt Konferencialigába és 2003 óta első magyar csapatként éri meg a kupatavaszt. A bajnokságban a zöld-fehérek a második helyen állnak, egy ponttal a Kisvárda mögött és azonos pontszámmal a hozzájuk hasonlóan egy mérkőzéssel kevesebbet játszott Puskás Akadémiával. Ha a Fradi megnyeri a PAFC elleni halasztott meccsét, „kiegyenesedik” a tabella, ráadásul a legnagyobb rivális Mol Fehérvár FC sokkal mélyebb gödörben (és a 7. helyen) van. A Fradi játékoskeretének ereje – különösen attól kezdve, hogy megszűnik az európai kupaterhelés – nagy valószínűséggel elég lesz az NB I-es aranyérem újbóli megszerzéséhez, bármennyire is nehézkesen indult az idény.

Ettől persze még vannak a baljós jelek mellett kérdőjelek is.

Bevásároltak, de jókat vettek?

Bár hivatalos adatok nyilvánosan nem elérhetőek – csak akkor lennének azok, ha vagy a klubok, vagy a FIFA és az MLSZ nyilvánosságra hozna minden, átigazolásokkal kapcsolatos pénzmozgást, ez pedig nem várható –, a Transfermarkt  becslései alighanem reális képet festenek a Fradi átigazolási tevékenységéről. A magyar bajnokcsapat az átigazolásokra specializált portál becslése szerint körülbelül 14,5 millió eurót költött játékosok szerződtetésére az elmúlt három idényben – miközben nagyjából 32,08 milliót kasszírozott az európai kupák pénzdíjaiból. Egyszerűsítve: a pénzdíjak majdnem fele elment átigazolásokra, és persze számolni kell a sosem látott magasságban levő személyi kiadásokkal is. Egy ilyen szintű csapat összerakásához (hacsak nem jön saját utánpótlásból erős játékosáramlás, mégpedig ez a Ferencvárosnál nem áll fent) jelentős befektetés szükséges és folyamatos nemzetközi eredményesség kell ahhoz, hogy együtt lehessen tartani a keretet.

A Fradi igazából az elmúlt két idényben költött itthon hatalmasnak számító, topligás szinten viszont mindennapos összegeket játékosokra. Az átigazolási mérleg az előző szezonban jó: az akkori átigazolási rekorder Myrto Uzuni kiváló erősítésnek bizonyult, a véglegesen megvásárolt Olekszandr Zubkov mostani formahanyatlása ellenére fontos láncszem, Henry Wingo és Aissa Laidouni meghatározó ember (utóbbi képes lehet akár topligába is előrelépni), Samy Mmaee szintén rendszeresen lehetőséget kap. Most azonban a nyári erősítésekkel kapcsolatban is vannak kérdőjelek.

A Transfermarkt adatbázisa alapján a Fradi négy játékos játékjogáért adott pénzt: Stjepan Loncar a horvát Rijekától jött (becsült átigazolási díj 2,5 millió euró), Kristoffer Zachariassen a norvég Rosenborgtól (1,5 millió), a szerb futball legnagyobb tehetségei közé tartozó Zseljko Gavrics a Crvena zvezdától (1,2 millió), Ryan Mmaee a ciprusi AEL Limassoltól (750 ezer). A WyScout adatbázisa szerint október 25-ig Loncar, Zachariassen és Gavrics együttvéve két gólnál és egy gólpassznál jár, mindegyik a megye I-es Hatvan elleni kupamérkőzésen született. Ryan Mmaee rendesen „termel”, 11 gólnál és 7 gólpassznál tart. Természetesen ez csak két alapadat a sokból, mellyel egy-egy játékos teljesítményét mérik, de az kétségtelen, hogy a kimondottan gólerősnek számító Zachariassen és Gavrics nem ott folytatta, ahol az előző idényben abbahagyta, és Loncar sem meghatározó ember még. Márpedig ilyen összegű átigazolásoknál – beilleszkedési időszak és új edző ide vagy oda – elvárás az eredményesség.

Főleg, hogy a Fradi nem nagyon fiatal, „felépítés” után jelentős haszonnal továbbadható játékosokat igazol. Ugyan vannak kivételek – ilyen például Gavrics –, ám az előző három idényben a magyar rekordbajnok olyan légiósokért fizetett átigazolási díjat, akiknek az átlagéletkora 23.64 év. Ezek a játékosok általában erejük teljében levő futballisták, akik ugyan még fejlődhetnek, de sokkal inkább az azonnali erősítést szolgálják, mintsem a későbbi nagy üzletet. Az már inkább bónusz – mint ezt az átigazolási mérlegek eladási oldala is mutatja… A transzfereket érdemes egy- vagy kétidényes periódusban vizsgálni: az újonnan szerződtetett játékosok meglehetősen lassú kezdése nem jelenti még azt, hogy mellényúlt volna a Fradi az átigazolásokkal, azt viszont igen, hogy az érkezők nem tudtak azonnali pluszt adni.

Szokatlanul sebezhető csapat, lelátói füttyszó, fásultság és a pályán is jelentkező frusztráció: nem véletlenül jelezte Peter Stöger az MTK elleni örökrangadó után, hogy ez a teljesítmény az NB I-ben sem elég. A Stöger-érát meghatározhatja, hogy ki tud-e mászni ebből a hullámvölgyből a bajnokcsapat, ez ugyanis a szurkolói és öltözői hitet, hangulatot egyaránt nagyban befolyásolja. Az osztrák tréner munkája szempontjából az egyik legfontosabb dolog, hogy kézben tudja-e tartani az öltözőt, el tudja-e érni, hogy a nehézségek ellenére játékosai továbbra is higgyenek benne és fegyelmezetten viselkedjenek. Az eredmények mellett ez dönthet leginkább sorsáról.

A Fradié a válogatott mellett Magyarország tradicionálisan „legforróbb” kispadja, amelyről már egy-egy rossz (fél)idény után is gyakran repültek edzők. Az elmúlt nyolc év azonban olyan stabilitást hozott, amilyenre ritkán volt példa. Thomas Doll 2013 és 2018, Szerhij Rebrov 2018 és 2021 között nyugodtan dolgozhatott, és ennek nagy szerepe volt a Fradi eredményességében. Nemzetközi szinten egy vezetőedző nagyjából másfél évet tölt el állomáshelyén – a futball történetében sosem cserélődtek még olyan gyorsan a trénerek, mint mostanában. Doll és Rebrov is hosszan irányított, ami azt jelzi, a zöld-fehérek vezetősége (és talán közönsége is) kifejezetten türelmes volt. Arról már Stögernek és csapatának kell tennie, hogy ez a türelem megmaradjon.

Hiszen mint említettük, sikereivel a Ferencváros magát hozta további eredménykényszerbe.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis kinek kéne kifizetnie a klímaváltozás okozta károkat?
Kollár Dóra | 2024. április 14. 17:37
Mostanra nem lehet az éghajlatváltozást figyelmen kívül hagyni, hiszen például a Csendes-óceán alacsonyan fekvő területein mindennapi valósággá vált – arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy a világ ingatlanjainak jelentős százalékát fenyegeti, akár ott is, ahol nem is gondolnánk rá.
Makro / Külgazdaság Német autóipari cégek ellenzik az uniós védővámokat Kínával szemben
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 12:15
A VDA szerint a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártanának.
Makro / Külgazdaság Évente harmadával nő a globális akkumulátorpiac
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 11:09
A kínai gyártók már Európára összpontosítanak, írja a Roland Berger tanácsadó cég.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton a héten lenyomja a benzinárat?
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 09:31
A nyomásgyakorlás növekedésétől tartanak a piaci szereplők.
Makro / Külgazdaság Borulátóak a német vállalatok
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 08:50
Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén.
Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG