Steinmetz Ádám kérdésünkre elmondta, hogy még a vízilabda-válogatott tagjaként, egy világversenyen kezdte el tanulmányozni a 2011-ben életbe lépő TAO-törvényt, és látva azt, hogy a kiemelt csapatsportágak, köztük a vízilabda is, milyen támogatási lehetőséget kap, nem hitt a szemének. Kiemelte, hogy bár számos területen kritika illetheti az Orbán-kormányt, azt, hogy ne áldozna a sportra, nem lehet állítani, legyen szó akár a sportinfrastruktúra és -létesítmények megújulásáról, akár arról, hogy a legtöbb helyen már nyugat-európai körülmények közt lehet sportolni, valamint arról, hogy különösen a TAO-sportágakban rendkívül sokan mozognak már. Úgy fogalmazott, hogy ez a Fidesz-kormány érdeme, ezt ne vitassuk el, valamint azt sem, hogy Magyarország több nívós sporteseményt rendezhetett.
Káros folyamatok
Ugyanakkor, mint mondta, ezen pozitív folyamatok mellett mind a hétköznapokban, mind a sport világában vannak olyan káros folyamatok, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni – ezért is vállalt szerepet a közéletben.
Arra a kérdésünkre, hogy mi okozza a legnagyobb károkat a sportban, úgy fogalmazott, hogy
általános tendencia Magyarországon, hogy a közélet átpolitizálódik, és a politika olyan területekre is benyomul, ahová nem lenne szabad, és szakmai területeken is átveszi az irányítást – ez alól pedig a sport sem kivétel.
Mint mondta, sportági szakszövetségek, sportklubok vezetését is pártpolitikusok látják el, ennek pedig rendkívül rossz az üzenete, erre korábban többször is felhívta a figyelmet. Példaként a kézilabdát említette – Budapesten jelenleg is zajlik a férfi Eb, a Magyar Kézilabdaszövetség elnöke Kocsis Máté, aki a Fidesz országgyűlési képviselője és frakcióvezetője is, viszont sportszövetségi vezetőként nem vállalja a felelősséget a kézilabda kudarcáért, hanem másokra hárítja ezt.
Szerinte óriási probléma, hogy bár ömlik a pénz a sportra, nincsen kézzelfogható sportszakmai eredménye, valamint hiányzik a megfelelő szakmai kontroll is, hiszen nincsen következménye, ha valaki nem teljesít az elvártnak megfelelően a bőkezűen adott támogatások ellenére (például a kézilabdába az elmúlt tíz évben csak a TAO-támogatásokból 200 milliárd forint érkezett).
Ma már úgy tűnik, hogy Orbán Viktor is belátta, a túl sok pénz megronthatja a sportot.
Azzal kapcsolatban, hogy hol kellene tartanunk a 2010 óta a sportba befolyt ezermilliárdos összeg mellett, a szakpolitikus úgy fogalmazott, hogy külön kell választani a sport számos területét, köztük a diáksportot, a főiskolai és egyetemi sportot, a szabadidősportot, valamint az él- és versenysportot. Steinmetz Ádám szerint a befektetett pénzeknek a felnőtt alatti utolsó korosztály, a junior/U21-es válogatottak szintjén már meg kellene látszania, illetve most már a felnőtt válogatott eredményeiben is.
A beáramlott pénzek mellett az elmúlt tíz év alatt fel kellett volna nőnie egy olyan generációnak, amely letarolja a nemzetközi élmezőnyt, hiszen a sportinfrastruktúra nyugat-európai, az eszközök modernek, sokkal több gyerek sportol, de az eredmények ennek ellenére is minimálisak – tette hozzá.
Ráadásul, mint mondta a labdarúgó NB1-ben a külföldi játékosok aránya a pályán töltött idő alapján eléri az 50 százalékot, elvéve a magyar tehetségek elől a helyet, a helyzet pedig hasonló például a kézilabdában és kosárlabdában is. Steinmetz Ádám szerint soha ennyi külföldi nem játszott a hazai csapatokban, mint most.
Hol vannak a tehetséges fiatalok? Hol vannak a fejlesztések eredményei?
- tette fel a kérdést.
Mi a gond az utánpótlás kinevelésével?
Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi lehet a gond az utánpótlásnevelésben elmondta, hogy alapvetően a „fejétől bűzlik a hal” – azaz nem szakemberek vezetnek egyes sportszervezeteket. A szakpolitikus szerint a sportot korábban nem űző, egyesületet vezető országgyűlési képviselőtől nem elvárható, hogy szakmailag jól tudjon irányítani egy szövetséget vagy egyesületet. Azon túl, hogy az átpolitizáltságnak nem jó az optikája, a képviselőknek egyéb feladataik mellett nem jut ideje a szervezetek megfelelő irányítására – tette hozzá.
Másik nagy gondként az úgynevezett „rablásfaktort” nevezte meg, hiszen gyakorlatilag naponta lehet hallani visszaélésekről. Így a jelenlegi ellenzék kormányra kerülése után az egyik első feladat az lesz, hogy egy olyan átlátható sportfinanszírozási rendszer jöjjön létre, amely ne csak papíron tűnjön eredményesnek, hanem szakmailag is megfelelő legyen. Kiemelte,
a befektetett pénzt számon fogják kérni, és a teljesítmény nem azt fogja jelenteni, hogy egy egyesület hány gyereket igazol le és versenyeztet, hanem hogy a leigazolt gyerekekből hányat tanítanak meg tényleges sportolni.
A szakpolitikus végül közölte, hogy párthovatartozástól függetlenül nem fogják megengedni a politikusoknak, hogy sportvezetői munkát vállaljanak olyan sportszervezetekben, amelyek jelentős közpénzekből gazdálkodnak.
Mit kezdene az ellenzék a TAO-rendszerrel?
Számításaik szerint közpénzből nagyságrendileg 435 milliárd forint áramlik a sportba, ebből éves átlagban 90 milliárd forint a TAO, amely a hat kiemelt sportágnak jut – ez egy jelentős összeg.
Steinmetz Ádám leszögezte, hogy a TAO alapvetően egy jó gondolat, amely már a Fidesz kormány előtt megfogalmazódott, ennek lényege az volt, hogy a helyi vállalkozások tudják támogatni a helyi sportéletet. Az nem elvitatható, hogy a TAO miatt sok gyerek elkezdett sportolni, és ebből a pénzből finanszíroznak olyan eszközöket, amit a szülők nem engedhetnének meg maguknak máshogy – a rendszer beszántását kormányra kerülés esetén sem tervezik.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a TAO-rendszer uniós jóváhagyástól függ, így a kifutó pályázatok után készen kell állniuk majd arra, hogy 2024. január elsejétől egy új, átlátható, transzparens, teljesítményalapú sportfinanszírozási rendszert vezessenek be, ahol a sportra költhető támogatási összegnek meg kell haladnia GDP arányosan az EU-s átlagot.
A TAO-rendszer következtében a szponzori piac teljesen leépült, Steinmetz Ádám szerint ennek visszaépítését mindenképpen ösztönözni kell. Leegyszerűsítve, példaként azt említette, hogy sok sportvezető találkozott azzal a problémával, hogy az egykori piaci alapú szponzorok most a TAO-ra hivatkozva már nem támogatnak. Mint mondta, itt jönnek be a képbe a Tippmixből és a közvetítési díjakból kapott részesedések, valamint a mentőövként dobott direkt költségvetési támogatások, azaz a magyar adófizetők egy I. osztályú labdarúgó csapat működésének jelentős részét finanszírozzák különböző jogcímeken.
Mint mondta, ez egyébként megoldást jelenthet arra, hogy hogyan lehet csökkenteni a külföldi játékosok arányát a magyar bajnokságokban. Javaslata szerint azon klubok, amelyek nem menedzselnek magyar tehetségeket, ne kapjanak állami pénzeket. Ennek fényében
a klubtulajdonos dönthet arról, hogy szüksége van-e állami forrásokra és játszat magyar játékosokat, vagy megoldja a finanszírozást szponzorokkal és saját zsebből, így pedig annyi külföldi játékost igazolhat, amennyit csak akar.
Akadémiai rendszer
Azzal kapcsolatban, hogy mit terveznek a kormány által kialakított, államilag elismert akadémiákat kiemelő rendszerrel, úgy fogalmazott, hogy a külön költségvetési láb alá tartozó állami akadémiáknak a csapatjátéksportágakban nincs létjogosultsága. Ezt meg is indokolta:
az aránytalan állami támogatás torzítja a versenyt, így hogyan várhatjuk el, hogy a kevésbé támogatott csapatok fel tudják venni a versenyt?
A szakpolitikus szerint ez sportszerűtlen és versenyellenes. Emellett az akadémiák emberi oldalát is megemlítette, mint mondta, nem szerencsés, hogy tizenéves gyerekeket kivesznek a családi környezetből, és sokszor több száz kilométerre viszik őket a szülői környezettől.
Steinmetz Ádám úgy fogalmazott, hogy megkérdőjelezi azt is, hogy hogyan lettek egyes akadémiák államilag elismertek. Példaként Kisvárdát említette, amely a saját I. osztályú csapatának egyetlen egy játékost nem tudott kinevelni az elmúlt tíz évben (szerk.: a belga Double Pass átvilágításának eredménye alapján Kisvárdán nem folyik akadémiai szintű utánpótlás-nevelés és tevékenység). Mint mondta, a kisvárdai keretben rendszeresen tíz külföldi, és egy nem kisvárdai nevelésű magyar játékos lép pályára. Ez azonban nem minden, hiszen a kisvárdai utánpótlás csapatokban is zömében külföldi, magyarul nem tudó ukrán gyerekek játszanak: olyannyira, hogy a kisvárdai akadémia szelektív hulladékgyűjtőire is cirill betűs feliratokkal írták ki a tudnivalókat – tette hozzá.
Az egységes ellenzéki sportkoncepcióból még egy programpontot felvillantva elmondta, hogy nem hajlandóak támogatni magyar közpénzből nem magyar gyerekek sportolását, sem határon innen, sem határon túl. Úgy fogalmazott, hogy a határon túli sportegyesületek sok pénzt kapnak, csakhogy a haszonélvezők sok esetben szlovák, vagy éppen horvát gyerekek – azaz
lényegében a jövőbeli magyar játékosok konkurenciájának kinevelését támogatjuk kőkemény pénzekkel.
Sportlétesítmények – mit hoz a jövő?
Steinmetz Ádám megismételte, hogy az alapvetően jó hír, hogy megújult a sportinfrastruktúra, mivel ezt nem lehetett tovább halogatni, a jövőben pedig erre kevesebb forrást kell majd fordítani. Kiemelte, hogy már meghirdették a „Stadion stop, tornaterem rajt”-programot, amelynek keretében április harmadika után elsősorban az iskolai tornaszobák és tornatermek felújítására és építésére fognak fókuszálni, ha létesítményfejlesztésről van szó.
Más létesítmények vonatkozásában a jövőben csak olyan sportlétesítmények építését tudják majd támogatni, ahol már a tervezés során szempont a környezetvédelem, a gazdaságos üzemeltetés, a megújuló energiák használata és az alacsony rezsi.
Mint mondta, a már meglévő épületeket meg kell próbálni költséghatékonyan üzemeltetni. Ez az állam feladata, hiszen vannak olyan létesítmények, amelyeket a civil szervezetek, sőt sok esetben az önkormányzatok sem képesek fenntartani. Úgy fogalmazott,
ha azt szeretnénk, hogy egy sportszerető nemzetből egy rendszeresen sportoló nemzetté váljunk, akkor az ennek hátteréül szolgáló sportinfrastruktúrát igenis fent kell tartani.
Steinmetz Ádám kiemelte, arra készülnek, hogy az ehhez szükséges forrásokat biztosítsák, valamint végrehajtják a meglévő létesítmények gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges fejlesztéseket. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a lakosság is lehetőséget kapjon arra, hogy élvezze a megújuló infrastruktúrát, és tudja elérhető áron rendszeresen használni ezeket a létesítményeket.
Van olyan sportág, ahol indokolt egy sportlétesítmény építése a közeljövőben?
Erre vonatkozó kérdésünkre Steinmetz Ádám elmondta, hogy a hasonló épületek megépítéséről a szakma, az adott egyesület, és szövetség bevonásával kell dönteni, hiszen sokszor milliárdos költségvonzatú kérdésekről van szó. A legtöbb ilyen stadion és létesítmény azonban már megépült az elmúlt tíz évben – fogalmazott, hozzátéve, hogy azon például el lehet gondolkozni, hogy a pécsi labdarúgóknak is legyen el kulturált stadionjuk.
Steinmetz Ádám úgy fogalmazott, hogy nem zárja ki, hogy sportlétesítmény épüljön, azonban konkrét ellenpéldát is mondott: véleménye szerint a hajdúnánási MotoGP-pálya építését azonnal le kell állítani, és felül kell vizsgálni létjogosultságát.
Mint mondta, több százmilliárd forintért, több száz hektár termőföldet vennének ki a művelésből, és aszfaltoznának le a pusztaságban úgy, hogy Sávolyon mindeközben van egy 20-30 százalékos készültségű pálya, amelyet még 2008-ban kezdtek építeni – a szakpolitikus szerint sokkal inkább ennek az építkezésnek a folytatásán kéne elgondolkodni. Alternatívaként még a Hungaroring fejlesztését említette, amely egyes átalakításokkal alkalmassá tehetné motorsportokra is az évtizedes múlttal rendelkező, bejáratott magyar pályát.
Erre vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy nem tudni, hogy a hajdúnánási pályához milyen szerződéseket írt alá a kormány, mivel nem hajlandók kiadni az erről szóló információkat. Ugyanakkor Steinmetz Ádám szerint miután még egy kapavágás sem történt, ez az építkezés valószínűleg még visszafordítható. Mint mondta, a főleg nyugati közönséget vonzó MotoGP-versenyek rajongói számára Sávoly könnyebben elérhető, mint Hajdúnánás, és a licensztulajdonos számára pedig feltehetően nagyjából mindegy, hogy Magyarországon belül hol van a pálya.
Azzal kapcsolatban, hogy újraélesztenék-e az elakadt sávolyi projektet a hajdúnánási projekt leállítása után, a szakpolitikus elmondta, hogy ő elfogult, hiszen a választókerületébe tartozik Sávoly. Ugyanakkor hozzátette, hogy észérvekkel meggyőzhető lenne a hajdúnánási pálya létjogosultsága mellett, érdemi érv azonban még nem hangzott el.
Múljon népszavazáson az olimpiai rendezés
Steinmetz Ádám az ellenzék olimpiai rendezéssel kapcsolatos álláspontjára vonatkozó kérdésre elmondta, hogy
sajnálja, hogy visszavonták az olimpiai pályázatot, az erről szóló népszavazáson biztos igennel szavazott volna. Mint mondta, az olimpia óriási dolog, óriási élmény, és sokak álma.
Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a 2004-es athéni olimpia bedöntötte a görög gazdaságot. Véleménye szerint a magyarországi olimpia kérdését alaposan körbe kell járni, alátámasztva gazdasági számításokkal, és csak úgy szabad rendezni, hogy nem megy bele tönkre az ország.
A szakpolitikus azért megjegyezte, mivel a közeljövőben nem várható, hogy európai ország ismét elnyerje a rendezés jogát, a kérdés nem aktuális. A rendezéshez szükséges infrastruktúra jórészt megvan, a magyarok pedig szeretik a sportot. Mint mondta, a majdani olimpiai rendezés kérdését mindenképpen népszavazásra kell majd bocsátani.
