Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil. Így a kormány képes minden szükséges forrást előteremteni a családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz, mint például: a fix 3 százalékos Otthon Start Program, a fix 3 százalékos kkv hitel, a családi adókedvezmény megduplázása, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszerutalványa vagy a Demján Sándor Program – írta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének október végi helyzetéről hétfőn kiadott részletes tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
A kormány mindezt a fiskális fegyelem fenntartása mellett valósítja meg, az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia és nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá – hangsúlyozták. Mindezzel összhangban, októberben magasabban teljesültek az adó- és járulékbevételek, továbbá a pénzforgalmi hiány is az időarányosnál kedvezőbb lett – közölte a tárca.
A jelentés szerint október végéig az államháztartás központi alrendszere 3667,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (5055,0 milliárd forint) 72,6 százaléka, ami azt jelenti, hogy az időarányosnál (83,3 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése.
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3616,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 84,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,5 milliárd forintos hiányt mutattak.
A jelentés kiemeli: az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,0 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel 9 százalékos növekedés történt. Kamatkiadásokra október végéig 3785,6 milliárd forint került kifizetésre, ami 587,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza – jegyezte meg az NGM.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2110,2 milliárd forint kifizetés 372,7 milliárd forinttal magasabb lett az előző év azonos időszakánál. A teljesítési adatok előző évi időszakhoz viszonyított magasabb összege például a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából, továbbá a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből adódik. Az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény a lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás esetében a kifizetések eltérő ütemezéséből fakadt – tették hozzá.
A részletes jelentés megerősítette, hogy meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Október végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 6072,0 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2413,8 milliárd forint kifizetése történt meg.
Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.
A jelentés emlékeztet arra is, hogy az államháztartás központi alrendszerének az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 3,7 százalékos ESA-hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiánya 4123,0 milliárd forint. A várható 5,0 százalékos ESA-hiányhoz tartozó várható éves pénzforgalmi hiány ugyanakkor 5055,0 milliárd forint. A központi alrendszer október végi hiánya (3667,7 milliárd forint) ennek 72,6 százaléka.
A jelentés szerint a központi alrendszer október végi 32 601,8 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1732,5 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer október végi 36 269,5 milliárd forint összegű kiadásai pedig 2349,7 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások, a babaváró támogatások, a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a helyi önkormányzatok támogatásai.
A központi költségvetés adóssága 2025. október végéig 4398,7 milliárd forinttal növekedett. A nettó forintkibocsátás 3089,2 milliárd forinttal növelte az adósságot, így segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását. A nettó devizakibocsátás, 2433,5 milliárd forint összegben hozzájárul a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 1036,3 milliárd forinttal mérsékelte – közölte az NGM.
(MTI)
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
