<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
13p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Hat arany, hét ezüst, hét bronz, összesen húsz érem a magyar csapat mérlege a tokiói olimpián. Az ötkarikás játékok esetében fokozottan érvényes, hogy mindenki a maga szájízének, szándékainak megfelelően „játszhat” a statisztikával, magyarázhatja a bizonyítványt. A magyar versenysport „kirakata” nagyjából ugyanott van, mint általában 1996 óta – a konkurenciaharc pedig egyre élesebb. A magyar sportba az elmúlt 11 évben áramló, ezermilliárd forintos nagyságrendű pénz hatását nehéz lemérni a szereplésen, talán Párizs, 2024 közelebb visz minket a kép megalkotásához.

Sokkal inkább tele, mintsem üres a pohár – talán így lehetne a legjobban megfogalmazni az érzéseket a magyar olimpiai csapat tokiói szereplése után. A hat arany-, hét ezüst- és hét bronzérem tulajdonosai – illetve hazatérő csapattársaik – méltó ünneplést kaptak, a premizált olimpiai helyezéseket (1.–8.) megszerzőknek a dicsőség mellett 2,39 milliárd forintnyi, az állam biztosította összjutalom jár, az érmesek pedig életjáradékot is kapnak 35. évük betöltése után. Csipes Tamara 107,2, Kozák Danuta és Milák Kristóf 100-100 millió forintos jutalmával a három „dobogós” a premizálási listán.

Szilágyi Áron akár Párizsban is újra próbálkozhat (fotó: MTI)Szilágyi Áron akár Párizsban is újra próbálkozhat (fotó: MTI)

Sok? – merülhet fel bennünk. Mihez képest? – kérdezhetjük. Az átlagfizetéshez? Egy sportolói karrierbe beletett iszonyatos mennyiségű időhöz, munkához és áldozathoz? Mi a viszonyítási alap? A magyar olimpiai aranyérmesek, dobogósok jutalmazása az elérhető – közel sem teljes – adatok szerint világszinten nézve is a magasak közé tartozik, mint ahogy a sportolói támogatásrendszer, maga a sporttámogatási rendszer is igen erős, hiszen a kormány stratégiai ágazatnak tekinti a területet.

Hol a viszonyítási pont?

Pont a sporttámogatás nyíltan kimondott stratégiai szerepe miatt érdekes, hogy az ötkarikás szerepléssel kapcsolatban hasonló viszonyítási problémákkal küszködünk, mint a jutalmazásnál. Megint csak: mi a viszonyítási alap? S mi volt az elvárás?

A Magyar Olimpiai Bizottság aranyérmesekre vonatkozó vagy éremtípusokra lebontott prognózist nem publikált. A legrészletesebb elérhető előrejelzés a 2019. júliusában kiadott volt: ebben a MOB 13 érmet  (és még 24 pontszerző helyet) várt, és ezt a konzervatív becslést kommunikálta a későbbiekben a szervezet elnöke, Kulcsár Krisztián is. Hogy miért nevezzük a becslést konzervatívnak? Azért, mert az eredményességet tekintve mélypontot jelentő 2008-as, pekingi játékokon (3 arany, 5 ezüst, 2 bronz) kívül 15 éremnél kevesebbet csak az 1896–1928 közti olimpiákon szerzett a magyar csapat.

Tegyük hozzá: a prognózis 2019-ben készült, amikor az ötkarikás kvalifikáció egy (nem is kis) része még hátra volt, a koronavírus-járványról pedig még senki sem hallott. Ez nyilván a becslést is „óvatossá” tette. Nem lehetett még tudni, mekkora lesz a magyar küldöttség létszáma, nem tisztult ki teljesen a kép, illetve azzal senki sem tervezhetett, hogy halasztott olimpiával és ötéves olimpiai ciklussal kell számolni, amely egyes versenyzőknek hátrányos lesz (elsősorban Hosszú Katinkát érinthette érzékenyen a halasztás és a versenylehetőségek csökkenése), mások viszont berobbanhatnak (gondoljunk a hegyikerékpárban bravúros 4. helyet szerző, csupán 19 éves Vas Kata Blankára). Később meg az indokolhatta az óvatosságot, hogy a pandémia hatásait is nehéz volt felmérni – akadtak sportágak, amelyben a teljes erősségű nemzetközi mezőny 2019 óta nem találkozott.

A MOB éremprognózisa (zárójelben a Tokióban nyert érmek)

  • 1 atlétika (0)
  • 1 cselgáncs (1)
  • 4 kajak-kenu (6)
  • 1 sportlövészet (0)
  • 4 úszás és nyíltvízi úszás (3)
  • 1 vívás (3)
  • 1 vízilabda (2)

A MOB nem számolt birkózásban (1 arany, 1 ezüst), karatéban (1 bronz), öttusában (1 bronz) és vitorlázásban (1 ezüst) éremmel 2019-es prognózisában. Ugyanakkor mind a négy sportágban számított 4–6. helyezésre, illetve a birkózás esetében helyezésekre.

Számmágia: nem csak magyar időtöltés

A megszerzett érmeket, helyezéseket valóságos Rubik-kockaként lehet forgatni, az más kérdés, hogy ki tudjuk-e rakni a képet. Egymásnak ellentmondó állítások sora igaz egyszerre, és ezzel aztán egy értékelés során is lehet zsonglőrködni. A legjobb magyar éremtermés a kétezres években. A második legkevesebb magyar arany 1980 óta. A legtöbb olimpiai pont a kétezres években. A valaha volt második legrosszabb, 15. helyezés az éremtáblázaton. Mind a négy állítás igaz.

Az ehhez hasonló bűvészkedés nem magyar sajátosság: az olimpiai éremtáblázaton az aranyérmek szerint rendezik sorban az országokat (ha nincs arany, akkor ezüst-, majd bronzérmek alapján), de amikor 2008-ban Kína a Szovjetunió felbomlása óta domináns Egyesült Államok elé került ebben a rangsorban, az amerikaiak gyorsan elkezdtek az összes éremmel számolni saját közönségük előtt, mivel abban ők voltak a jobbak.  Most ilyesmire nem volt szükség, az amerikaiak az utolsó versenynapon egy arannyal megelőzték a kínaiakat (és szokás szerint jóval több érmük volt).

Vagy gondoljunk a népességarányos alternatív olimpiai táblázatokra, melyeken Magyarország kis népességű, óriási sporttradíciójú országként kiemelkedően szerepel (most is 10. volt)! Ez erősen torzít a miniállamok és kis országok felé és képtelenséggé teszi a nagy népességű országok esetében a jó helyezés elérését az alternatív tabellán. Magyarország 487 488 lakosára jut egy tokiói érem, az Egyesült Államoknak a hasonló arány eléréséhez 683 érmet kellett volna nyernie. Az amerikaiak 268 olimpiai számban indultak, a sok sportágban fennálló létszámkorlátozásokat figyelembe véve képtelenség a magyarokéhoz hasonló arányt elérni. Lehet, jobb képet kapnánk, ha a delegáció létszámát és az érmeket vetnénk össze? A magyar csapatba 175 főt nevezett a MOB, a „termés” 20 érem (8,75 sportolóra jut egy érem), az amerikaiak esetében ez 613 sportoló és 113 érem (5,42 sportolóra jut egy érem). A számolgatás a végtelenségig folytatható.

Szóval, hogyan értékelhetjük az egymásnak ellentmondó, ám releváns adatsorokat? Valóban egészen kiváló szereplés volt a tokiói? Vagy a „csak” hat aranyérmet, az éremtáblázatot nézzük? Ne feledjük: egy-egy versenyszámban tizedmásodpercek, pontok, apró gólok dönthetnek. Pár tized ide, pár jobban sikerült lövés oda, és máris egy teljesen más tábla jöhetne létre – s teljesen más következtetéseket vonhatnánk le. A közvélemény nem volt csalódott: a BOK-csarnokban ünneplő szurkolók fogadták a Japánból hazaérkezőket.

Tokióban is a magyar kajak-kenusok voltak a magyar delegáció legeredményesebb tagjai (fotó: MTI)Tokióban is a magyar kajak-kenusok voltak a magyar delegáció legeredményesebb tagjai (fotó: MTI)

Érdemes néhány semleges prognózissal is összevetni a tokiói „termést” a MOB előrejelzése mellett. A világ egyik legnagyobb sportadat-szolgáltatója, a Gracenote 9 arany-, 10 ezüst- és 9 bronzérmet, tehát 28 dobogós helyezést várt a magyar küldöttségtől, az összes megszerzett érem alapján a 11. helyre pozícionálta azt. A magyar csapat nyolc éremmel és három hellyel maradt el ettől. A Financial Times 16 érmet jósolt a magyaroknak, ezt néggyel sikerült felülmúlni. Az AP hírügynökség kilenc arany-, öt ezüst- és nyolc bronzérmet tippelt, éremszámban közel járt (22 helyett 20 lett végül), az aranyak tekintetében viszont nagyon optimistának bizonyult. Tegyük hozzá, a szakírók rangsorai alapján elkészített prognózisban Szilágyi Áron, Milák Kristóf, Kopasz Bálint, Lőrincz Tamás és a női kajak négyes aranyérmét „telibe kapták”, csakúgy, mint Milák Kristóf, Lőrincz Viktor és Siklósi Gergely ezüstjét vagy a két vízilabdacsapat és Tóth Krisztián bronzát. A Fivethirtyeight előrejelzését – mely az előző három nyári játékokon mutatott szereplésen alapult – három éremmel sikerült felülmúlni.

Erre mondják: ettől sem lettünk sokkal okosabbak.

A legközelebb alighanem akkor jutunk tán egy valamennyire torzításmentes kép kialakításához, ha az 1996 óta eltelt időszak eredményei közé illesztjük be a mostaniakat. Miért ez a határvonal? Mert egyrészt a Szovjetunió, majd Jugoszlávia szétesésével ekkorra alakult ki (nagyjából) a mostani „sportföldrajz”, másrészt míg az 1992-es olimpia remek szereplése inkább az államszocialista éra „kifutása” volt, az atlantai szereplést már nagyban befolyásolták a rendszerváltással megváltozó viszonyok sportban és annak finanszírozásában.

Ott, ahol eddig

Az elmúlt 25 évben a magyar küldöttség egyszer sem szerzett nyolcnál több aranyérmet az olimpiákon (átlagosan 6,86 arany volt a „termés”), 16,8 volt az átlagos éremszáma, az éremtáblázaton elfoglalt helyezéseinek átlaga pedig 13,6. Ebbe a sorba elég szépen belesimul a tokiói 6 arany, 7 ezüst, 7 bronz, 20 érem és 15. hely. Kevesebb arany, több érem, az éremtáblázaton pedig Magyarország a szokásos helyén van, a 11.–15. között. Az összes kiosztott érem 1,85 százaléka került a magyarokhoz, a legutóbbi hat olimpia közül négyszer a 1,83–1,875 százalék közötti sávba esett ez a mutató. Az érmek több mint két százalékát legutóbb Atlantában sikerült megszerezni, 1932 és 1992 között mindig három százalék fölötti volt a magyar csapat jussa. A csúcspont természetesen Helsinki, a megnyerhető érmek több mint 9 százalékával.

Az 1996-os játékok óta nem látott szintre emelkedett a pontszerző (1–6.) olimpikonok száma, tizenkét sportág képviselői fértek be az első hatba, ez jókora javulás Rióhoz képest, és arra utalhat, szélesedett a kiugró eredményt elérni képes versenyzők köre. A 42 pontszerző többségét a kajak-kenu válogatott (12) és az úszóválogatott (11) adta, s az érmesek között is a kajakosok domináltak (3 arany, 2 ezüst, 1 bronz). A tokiói magyar eredményességhez hozzájárult, hogy előnyösen változtak a kajak-kenu versenyek szabályai, egyes és kettes számokban már nem egy, hanem két egység indulhatott országonként, így születhetett férfi kajak egyes 1000 méteren kettős magyar siker. S ha már változások: a karate a házigazda japánok kérésére tett „villámlátogatást” az olimpián (2024-ben már nem lesz a programban), s Hárspataki Gábor révén magyar versenyző is a dobogóra állhatott; az ezüstérmet szerző vitorlázó, Berecz Zsombor hajóosztálya (finndingi) pedig szintén lekerül a programról.

Egyelőre azt mondhatjuk el, hogy a sportba áramló rengeteg állami pénz egy élesedő konkurenciaharcban – Tokióban minden korábbinál több, 93 ország szerzett érmet – nagyjából ugyanazon a szinten tartotta a magyar csapat olimpiai eredményességét. Atlanta óta Magyarország csak egyszer szerepelt az éremtáblázaton a legjobb tíz ország között – 1928 és 1992 között mindig top tízes volt –, kérdés, három év múlva, Párizsban lesz-e esélye erre. 

A 2010 óta tartó sporthátszél eredményeinek a francia fővárosban már látszania kellene. Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke elégedetten értékelte a szereplést, megítélése szerint Tokióban „minden befelé pattant a kapufáról”, az éremesélyesek nagy része jól teljesített. A számvetés ősszel következik.

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek

A puding igazi próbája – a sportéletre költött összegek „lecsapódása” – várhatóan a 2024-es, párizsi olimpia lesz. Míg Tokióban a csapat nagy része a kilencvenes években született versenyzők közül került ki, Párizsban papírforma szerint már jönnek a kétezresek is, méghozzá jóval nagyobb számban, mint most. Az épp lezárult olimpián a csapat közel 14 százaléka született 2000-ben vagy később.

Ezen sportolók karrierje már szinte végig a mostani sportfinanszírozási rendszerben zajlott: 2010-ben még kisgyerekek voltak, magas szintű versenyzői pályafutásuk a 2011-től a tao-rendszerrel, illetve rengeteg infrastrukturális fejlesztéssel megtámogatott sportélethez kötődött. Azaz olyan „sporthátszélben” bontakozhattak ki, amely idősebb társaiknak nem teljes mértékben adatott meg. A kilencvenes évek második felében születettekkel együtt (őket is serdülő- vagy juniorkorban érintette a változás) ők alkotják majd a párizsi olimpiai csapat derékhadát.

A kétezres években született versenyzők várható beérése mellett az olimpiai helyszín is kedvező, hiszen három év múlva nem tengerentúli játékokra kerül sor, a magyar csapat tagjai saját földrészükön, saját időzónájukban szerepelnek. Meglepő – és kellemetlen – lenne, ha nem felfelé ívelne a magyar sport egyik „kirakatát” jelentő ötkarikás delegáció teljesítménye. Ebben az esetben kérdések vetődnének fel a megnyíló lehetőségek kihasználásával, a sportba befolyt óriási összeg hasznosításával, a szakmai és sporttudományos programokkal, illetve az olimpiai változásokhoz (urban sportok nagyobb szerepe a programban, új sportágak megjelenése) történő alkalmazkodással kapcsolatban.

A szakmai szervezeteknek már most válaszokat kell keresni. Fényesen csillog a tokiói húsz érem, ám vannak kérdőjelek. A legnagyobb közönséget vonzó olimpiai alapsportágak közül atlétikában nem szerzett pontot a küldöttség, és közeleg a budapesti rendezésű, 2023-as világbajnokság. Szertornában egy női versenyzőt (Kovács Zsófia összetettben kimondottan jól szerepelt) sikerült kvalifikálni, a férfiak 1924 óta először képviselet nélkül maradtak, csak a ritmikus gimnasztikázó Pigniczki Fanni a MOB által sem várt kvótaszerzésével lett tornasportokban kétfős a magyar delegáció, mely pontot nem szerzett. Egyetlen ökölvívó jutott el a tokiói játékokra, Gálos Roland első mérkőzésén megsérült és vereséget szenvedett.

E három sportágban – illetve torna esetében sportágcsaládban – összesen 253 érmet osztottak ki, ez az olimpiai dobogós helyek több mint 23 százalékát jelenti. A programra újonnan felkerülő, és 2024-re is maradó sportágak, illetve számok közül (3x3-as kosárlabda, sportmászás, szörf, gördeszkázás) egyikben sem volt magyar képviselet. Párizsban érkezik a programba a breaktánc, a fiatal közönség körében imázs- és relevanciaproblémákkal küszködő olimpián a jövőben várhatóan egyre több szerepet kapnak az „újhullámos sportok” – ehhez pedig alkalmazkodni kell.

Az olimpiával kapcsolatos összefüggéseket kutatók szerint a következő faktorok játszanak főszerepet az ötkarikás szereplésben: az ország gazdagsága, népessége, sporttradíciója, politikai berendezkedése (és az, hogy a kormány presztízságazatnak tekinti-e a sportot), illetve a hazai pálya előnye (ez bizonyos fokig igaz arra is, ha saját éghajlatán, földrészén, időzónájában versenyezhet egy delegáció). A sporttradíció hatalmas, a kormányzati sporthátszél már több mint egy évtizede adott, Párizsban nem kell más kontinensre utazni, viszonylag közeli olimpia következik. Hogy szignifikánsan jobb lesz-e Tokiónál, az a magyar sportélet vizsgájának, a (több) ezermilliárd, sportra költött forint megtérülési próbájának is tekinthető. Ha nem így történik, akkor az állami Krőzus pénze a szinten tartásra volt elég.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Törökország nagy afrikai offenzívája – végre egy sikersztori
Káncz Csaba | 2021. október 19. 18:31
Beszorulva pénzügyileg és a főbb külpolitikai frontjain, Törökország aktív politikája Afrikában a kormányzat számára végre egy eladható sikersztori.  A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Az OTP a ludas a BUX csökkenéséért
MTI | 2021. október 19. 18:16
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 281,03 pontos, 0,51 százalékos csökkenéssel, 54 356,89 ponton zárt kedden.
Makro / Külgazdaság Elhúzódó infláció elleni harcra számítanak Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2021. október 19. 16:31
Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.
Makro / Külgazdaság Tartották magukat az ígéretükhöz Matolcsy Györgyék: itt az újabb kamatemelés!
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 14:00
A piaci várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal, 1,8 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a Monetáris Tanács 15 órakor megjelenő közleményéből ismerhetjük meg.
Makro / Külgazdaság Márki-Zay Péter sok elemét megtartaná az orbáni gazdasági modellnek, de korrupció nélkül
Vég Márton | 2021. október 19. 13:59
Márki-Zay Péter fő üzenete a korrupció felszámolása és a fideszes lopás megakadályozása. Értékrendje szerint nem az számít, hogy egy közbeszerzést rokon vagy fideszes cég nyer el, hanem az, hogy olcsó legyen.
Makro / Külgazdaság Meghökkentő prognózist adott Orbán Viktor főtanácsadója
Csabai Károly | 2021. október 19. 11:29
A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.
Makro / Külgazdaság Pénzmegvonással sújthatja Lengyelországot Brüsszel
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 19. 11:09
Az uniós pénzek megvonásának lehetőségére utalt az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben Lengyelországgal kapcsolatban. A lengyel kormányfő szerint a pénzügyi zsarolás megengedhetetlen.
Makro / Külgazdaság Sok községben aggasztóan alacsony a foglalkoztatási ráta
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 10:21
A községek ötödében 60 százalék alatti volt ez a mutató 2019-ben.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: egyre többen vannak lélegeztetőn
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 09:31
A beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb - közölte az operatív törzs. Egyre többen vannak kórházban.
Makro / Külgazdaság Izzasztó napja lesz ma Orbán Viktor legfontosabb szövetségesének
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 08:55
A lengyel alkotmánybíróság nagy port kavart döntéséről vitázik ma az Európai Parlament a lengyel kormányfő részvételével. Mateusz Morawiecki szerint Lengyelország EU-tag marad, de ragaszkodik a szuverenitásához.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos