17p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az európai futball kereteit feszegeti az a közlemény, amelyet vasárnap éjjel 12 topklub egyszerre hozott nyilvánosságra. Ebben az érintett angol, spanyol és olasz csapatok bejelentették egy szakadár Szuperliga megszervezését. Az UEFA szankciókkal fenyeget és válságtanácskozásokat tart, az elszakadásból futballháború lehet.

Két favágó dolgozik az erdőben, egyszer csak az egyik fogja magát, és beleállítja a baltát a másikba. Mire az:

–    Te, ez most vicc volt, vagy komoly?
–    Persze, hogy komoly.
–    Az jó, mert viccnek kicsit durva lett volna.

Valahogy ez a morbid vicc jutott az ember eszébe arról, amikor tizenkét labdarúgóklub vasárnap későn este bejelentette: tényleg létrehozza a „futballjetit”, azaz a Szuperligát, amelyről évtizedek óta sokat beszéltek, ám sohasem realizálódott.

Egészen mostanáig. A világ legnagyobb és leggazdagabb klubjai közül tizenkettő egyoldalúan úgy döntött, felrúgja a táblát, szakít az eddig bevett keretekkel, és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) bejelentés előtt álló Bajnokok Ligája-reformját megelőzve közzéteszi saját sorozatának terveit.

A leggatyásodott kluboknak most nagyon kell a pénz (Forrás: Pixabay)
A leggatyásodott kluboknak most nagyon kell a pénz (Forrás: Pixabay)

Az alapítók és a terv

A tervezett, egyszerűen Szuperligának elnevezett küzdelemsorozatnak tizenkét alapító tagja van három országból. Ezek a következők:

  • AC Milan (olasz)
  • Arsenal (angol)
  • Atlético Madrid (spanyol)
  • Barcelona (spanyol)
  • Chelsea (angol)
  • Internazionale (olasz)
  • Juventus (olasz)
  • Liverpool (angol)
  • Manchester City (angol)
  • Manchester United (angol)
  • Real Madrid (spanyol)
  • Tottenham Hotspur (angol)

Német és francia klub egyelőre nem csatlakozott a kezdeményezéshez. A klubok által egyszerre kiadott közlemény szerint még három további csapat csatlakozása várható. A tizenöt alapító klub és öt másik alkotná a húsztagú mezőnyt – az utóbbi kvintett tagjai még nem tisztázott módon, a pályán elért eredmények alapján kvalifikálnák magukat a Szuperligába. Az új küzdelemsorozat fordulói – csakúgy, mint most a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga – hét közben lennének, a nemzeti bajnokságok létjogosultságát a Szuperliga klubjai elismerik (a közlemény alapján ezek jelentik „a játék szívét”), azokban részt kívánnak venni.

A csapatok két tízes csoportra osztva játszanának körmérkőzéseket az augusztusban kezdődő Szuperligában, egyszer otthon, egyszer idegenben szerepelve (18 mérkőzés). A két csoport első három helyezettje bejut az egyenes kieséses szakaszba, a negyedik és ötödik helyezettek keresztbejátszanak a negyeddöntő két kiadó helyéért. A negyed- és elődöntőket oda-visszavágós alapon bonyolítanák le, majd semleges helyszínen megrendezett, egymérkőzéses döntő zárná le a sorozatot. A Szuperliga mellett párhuzamosan elindítanának egy női Szuperligát is.

A koronavírus-járvány bebizonyította, stratégiai vízió és fenntartható üzleti hozzáállás szükséges az európai futballpiramis értékének növeléséhez és támogatásához. Az elmúlt hónapokban szerteágazó tárgyalássorozat folyt az európai küzdelemsorozatok jövőbeni formátumáról. Az alapító klubok hiszik, hogy az ott bemutatott javaslatok nem oldják meg az alapvető problémákat, beleértve azt, hogy magasabb színvonalú mérkőzések és plusz anyagi források kellenek a futballnak

– hangzik a szakadár csoport indoklása.

Az új versenysorozat [a jelenleginél] sokkal nagyobb gazdasági növekedést és támogatást jelent az európai futball egészének a korlátlan szolidaritási kifizetések révén, melyek a liga bevételeivel együtt növekednek. Ezek a szolidaritási kifizetések jelentősen felülmúlják azokat, amelyeket a jelenlegi európai kupaküzdelmek generálnak, a kezdeti szakaszban körülbelül 10 milliárd euróval lehet számolni. Emellett a versenysorozatot fenntartható pénzügyi alapokra helyezik, minden alapító klub hozzájárult egy költekezési keretrendszer felállításához. Elköteleződésükért cserébe az alapító klubok 3,5 milliárd eurót kapnak, ez hozzájárul az infrastrukturális fejlesztési terveikhez és csökkenti a COVID-járvány hatását

– világítottak rá a klubok (valamelyest) a pénzügyi tervekre.

A legnagyob sztárokat vinné el az új Szuperliga (Fotó: MTI/EPA/Juan Carlos Hidalgo)
A legnagyob sztárokat vinné el az új Szuperliga (Fotó: MTI/EPA/Juan Carlos Hidalgo)

Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke – a Szuperliga első elnöke – arról beszélt, hogy a futball végre elfoglalja méltó helyét a világban, amelyre már csak négymilliárd szurkolója miatt is jogosult. A Juventus elnöke (a Szuperliga alelnöke), Andrea Agnelli szintén szurkolók milliárdjait emlegette, no meg a 12 alapító klub által megnyert 99 európai trófeát. Agnelli minden „kötelező panelt” elsütött beköszönőjében – fenntartható fejlődés, hosszú távú tervezés, szolidaritás, no meg persze rengeteg, lefelé is áramló pénz. És természetesen csúcsfutball.

A Szuperliga már 2021 nyarán elindulhat. Alapítói szerint az új küzdelemsorozat riválisként együtt akar létezni a Bajnokok Ligájával és az Európa-ligával.

A hadüzenet elhangzott.

Szakadárok, kifelé!

A Szuperliga első közleménye említést tesz arról, hogy a tizenkét alapító klub várja a tárgyalások megkezdését a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséggel (FIFA) és az UEFA-val.

Az elszakadásról szóló hírek vasárnap kaptak erőre – a hivatalos közleményt végül elsőként a nagy tekintélyű The Times hozta nyilvánosságra –, az UEFA pedig már délután kiadott egy közleményt, melyben szankciókat helyezett kilátásba.

Az UEFA, az angol Labdarúgó-szövetség és a Premier League, a Spanyol Labdarúgó-szövetség és a LaLiga, illetve az Olasz Labdarúgó-szövetség és a Serie A tudomására jutott, hogy néhány angol, spanyol és olasz klub egy zárt, úgynevezett Szuperliga bejelentését tervezheti. (…) Hangsúlyozzuk, hogy mi egységesen kiállunk e cinikus projekt megállítása mellett, mely kizárólag pár klub önös érdekén alapul.

Minden jogi és sportbeli eszközt hajlandók vagyunk bevetni, hogy megakadályozzuk ezt. A futball sportmeritokrácián és nyílt rendszerű versenysorozatokon alapul, másképp nem működhet. Ahogy korábban a FIFA és konföderációi már bejelentették, az említett klubokat minden küzdelemsorozattól eltiltják hazai, európai vagy világszinten, és játékosaik nem képviselhetnék nemzeti válogatottjaikat. Köszönjük a többi ország klubjainak, külön a francia és német egyesületeknek, hogy nem adták nevüket ehhez. Minden futballszeretőt, szurkolót és politikust arra kérünk, hogy csatlakozzon hozzánk a harcban. (…) Ebből elég

– szólt a közlemény.

A Szuperliga megalakításának rémét eddig leginkább alkueszközként tekintette mindenki a futballvilágban, mely a sakkjátszma része. Most viszont tizenkét topklub úgy döntött, leveszi figuráit a tábláról. A szankciókat úgy fordíthatnánk le, hogy a szakadár klubokat egyrészt kitiltanák hazájuk bajnokságából (ha erre van jogi eszköz), illetve játékosaik nem csatlakozhatnak a válogatottakhoz, így nem játszhatnának többek között világ- vagy Európa-bajnokságon, illetve az olimpiai játékokon. Márpedig a három említett nagy tornából kettőre idén (elvileg) sor kerül.

Világítsuk meg a hatást egy példával! Ha nem lesz semmiféle megegyezés és az UEFA azonnali szankciókat alkalmaz, akkor kitiltja a tizenkét klub játékosait a nyári Európa-bajnokságról. Magyarország Franciaországgal, Németországgal és Portugáliával került egy csoportba. Bár francia és német klub nincs a szakadárok között, egy szankció olyan játékosokat sújtana, mint Cristiano Ronaldo, Bernardo Silva, Bruno Fernandes, Kai Havertz, Timo Werner, Hugo Lloris, Raphaël Varane, Paul Pogba, Antoine Griezmann, Olivier Giroud, N’Golo Kanté vagy Ousmané Dembélé. Csak a „magyar” csoportról beszéltünk és ez csak egy szűk válogatás…

S persze nem csak a legnagyobb válogatottak érintettek, a „kisebbek” is elvesztenék sztárjaik egy részét. A magyar válogatottat egyébként egyáltalán nem érintené a Szuperliga, a tizenkét szakadár klub férfi felnőtt keretében nincs magyar játékos.

Aleksander Ceferinre, az UEFA elnökére nagyon komoly tárgyalások várnak, nem olyan kellemesek, mint amilyeneket korábban Orbán Viktor miniszterelnökkel és Csányi Sándor MLSZ-elnökkel folytatott (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI - Szecsődi Balázs)
Aleksander Ceferinre, az UEFA elnökére nagyon komoly tárgyalások várnak, nem olyan kellemesek, mint amilyeneket korábban Orbán Viktor miniszterelnökkel és Csányi Sándor MLSZ-elnökkel folytatott (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI - Szecsődi Balázs)

A FIFA, mint a labdarúgás csúcsszervezete már korábban próbálta nyugtatni a kedélyeket, s higgadtságra intette a feleket, közben jelezve, nem ért egyet a Szuperliga megalakításával. A nemzetközi szövetség „higgadt, konstruktív és kiegyensúlyozott dialógust” kért.

Az elszakadás bejelentése után viszont hétfő reggelig nem nyilvánult meg, majd hétfő délelőtt közleményt jelentetett meg, amelynek egyetlen érdemi mondata, hogy továbbra is ellenzi egy szakadár Szuperliga felállítását.

Pénz, paripa, fegyver

Az UEFA ezt „lekontrázandó" bejelentette a kibővített, megváltoztatott rendszerű, 36 csapatos Bajnokok Ligája megalakítását a 2024–2025-ös idénytől – ezzel korábbi cikkünkben bővebben is foglalkoztunk –, mely több mérkőzést és nagyobb bevételt biztosítana a résztvevőknek. Az elszakadás bejelentésével a BL-reformokat viszont kiüresíthetik a topcsapatok.

A New York Times számításai szerint a Szuperliga alapító tagjai körülbelül 335 millió euróval kalkulálhatnak az első évben, ez jócskán felülmúlja BL-bevételeiket. A 2020–2021-es BL-idényben a Real Madrid 92,4, a Chelsea 91,8, a Manchester City 88,3, a Barcelona 72,7, a Liverpool 70, a Juventus 69,4 millió eurós összeggel számolhatott a Football Coefficient összesítése alapján – ezt jelentősen felülmúlja az a pénz, amelyet a Szuperligától kaphatnak.

Az, hogy most bejelentették a szakítást, arra is utalhat, hogy az érintett topklubok vagy rosszabb pénzügyi helyzetben vannak az eddig kommunikáltnál, vagy rövid távú számításaik olyan krízist vetítenek előre, amelynek megoldását csak a Szuperliga-pénz és a kezdeményezés megragadása jelentheti.

Ekkora veszteséget jelenthet a járvány

A koronavírus-világjárvány futballgazdasági hatásai még mindig kiszámíthatatlanok. A már elkönyvelt veszteségek mellett további súlyos következmények várhatók a kieső meccsnapi bevételek, a megnövekedő rendezési és egészségügyi költségek, az „elcsendesedő" játékospiac és rosszabb feltételekkel megkötött új tévés szerződések miatt. A Deloitte prognózisa 2 milliárd, az ECA borúlátóbb kalkulációja 3,6 milliárd eurós bevételkiesést jósol.

A tízmilliárd eurós „szolidaritási alap” a The Athletic szerint 23 évre elosztva csorogna le a futballpiramison. Az összegek igen kecsegtetőek, különösen annak tekintetében, hogy a legnagyobb klubok bevételeit már a koronavírus-járvány okozta válság első szakasza is 1,1 milliárd euróval csökkentette. Mint korábbi cikkünkben már írtuk, a begyűrűző válság, a futballban megjelenő új típusú befektetők és a klubok kiútkeresése együttesen megteremtette a Szuperliga megalakításának minden korábbinál reálisabb esélyét. Egy jobban működtetett, az amerikai profiligák mintájára fizetési korlátozásokkal vagy sapkával „megregulázott” elit küzdelemsorozat üzletileg nagy segítség lenne a topkluboknak.

A New York Times januárban már látta az új Szuperliga terveit, a hivatalos bejelentésben végül az akkor „alternatív megoldásnak” nevezett terv szerepelt tizenöt állandó taggal és öt nyitott hellyel. A lap adott hírt arról is, hogy a Szuperligát tervező klubok képviselői a JP Morgan Chase-zel egyeztetnek a finanszírozásról. Felröppentek hírek arról, hogy a DAZN sportstreaming-platform (közvetve pedig annak tulajdonosa, az Access Industries) is a Szuperliga támogatója, ám a DAZN egy, a Reutershez eljuttatott közleményben azt írta, semmi köze a szakadárokhoz és nem is tárgyalt velük.

Az UEFA „vészüzemmódban van”, csakúgy, mint az érintett labdarúgóligák. A 246 klubot tömörítő Európai Klubszövetség (ECA) „erőteljesen ellenzi” a Szuperliga megalakulását. Az ECA eddigi elnöke Andrea Agnelli volt, aki lemondott pozíciójáról a klubszövetségben és az UEFA-ban (ott a végrehajtó bizottság tagja volt) is. A szakadár klubok mindegyike tagja volt a bejelentés időpontjában az ECA-nak.

A különböző szurkolói csoportok a Szuperliga megalakítása ellen foglaltak állást. Az Arsenal drukkereinek szövetsége „az Arsenal, mint sportintézmény halálaként” aposztrofálta a döntést, a Chelsea drukkereié „ősárulásként” emlegette azt. A reakciók többsége negatív volt.

Kérdőjelek mindenhol

A bejelentés egy dolog, azonban kérdőjelek sora vár kiegyenesedésre.

Melyik lesz a három további fix tag? Logikailag a német Bayern München és Borussia Dortmund, valamint a francia Paris Saint-Germain lenne, de a német klubok esetében bonyolíthatja a csatlakozást, hogy egyesületi többségi tulajdonban vannak az úgynevezett 50+1-es szabály értelmében. A Dortmund már jelezte, a BL reformját támogatja és így tesz a Bayern is, mindkét klub ezt az álláspontot képviselte az ECA vasárnapi tanácskozásán. A PSG esetében ilyen gond nincs, viszont elnöke, a katari Nasszer al-Kelaifi egyben az UEFA végrehajtó bizottságának is tagja, ráadásul sporttelevíziós csatornája, a beIN Sports a Bajnokok Ligája közvetítéseinek egyik jogtulajdonosa, így két ponton is érintett. Ráadásul a következő világbajnokságot hazája, Katar rendezi...

A német csapatok és néhány csillag még hiányzik a Szuperliga névsorából (Forrás: Facebook.com/BVB)
A német csapatok és néhány csillag még hiányzik a Szuperliga névsorából (Forrás: Facebook.com/BVB)

Mit tud lépni a FIFA és az UEFA? A fenyegetőzés egy dolog, ám a szankciók életbe léptetése öncsonkítással érne fel. Ha a két szervezet kitiltja versenysorozataiból a szakadár klubokat és azok játékosait, akkor egyben saját küzdelemsorozatainak értékét is devalválja. A tizenkét topklub játékosai nélkül eshet a televíziós szerződések értéke (sőt, a közvetítési jogok tulajdonosai sem fogják szó nélkül lenyelni azt, hogy sztárok sora hiányzik), csökkenhet a szurkolói érdeklődés is.

Ne feledjük, a futballvilág legnagyobb pénzt megmozgató klubjai közé tartozik az összes szakadár csapat. A tizenkettőből tizenegy az első húszban van a Deloitte Football Money League-ben, mely a futball legnagyobb árbevételű klubjait rangsorolja (az AC Milan „csak” a harmincadik). S a leggazdagabb, legtöbb nézőt érdeklő klubok közül hagyná faképnél tucatnyi a nagy nemzetközi szervezeteket. A Szuperligát képviselő társaság (SLCo) közleményben jelezte, a beígért retorziók miatt már most jogi útra tereli az ügyet és bíróságon akarja kikényszeríteni szankciók nélküli elszakadását.

Az UEFA számára egzisztenciális kérdés az ügy – ha a Szuperliga létrejön, az súlyos csapás az európai szövetségre. A színfalak mögül kihallatszó „suttogás" alapján az UEFA hajlandó a végsőkig elmenni, s azonnal kizárni a „tizenketteket", márpedig a Real Madrid, a Chelsea és a Manchester City BL-elődöntős, az Arsenal és a Manchester United El-elődöntős...

Mit tudnak lépni a nemzeti labdarúgóligák? A Szuperliga tervei egyértelművé teszik, hogy az alapítók hátat fordítanak az UEFA küzdelemsorozatainak. A versenynaptárba eleve nem férne be egy csapat versenyeztetése két rivális, hétközi versenysorozatban. Közleményük jelzi, továbbra is szerepelnének országos bajnokságukban – ez már csak azért is érdekük, mert a szurkolók érzelmileg erősen kötődnek a hazai versenysorozatokhoz.

A kérdés, hogy ezt megtehetik-e. A Premier League már jelezte, klubjai csak engedéllyel csatlakozhatnak új versenysorozatokhoz, és nem szándékozik ezt megadni a szakadároknak. Az érintett angol, spanyol és olasz labdarúgóliga csatlakozott az UEFA közleményéhez, eszerint mindhárom hajlandó akár jogi eljárásokat is kezdeményezni. Ugyanakkor a ligák ugyanúgy tisztában vannak vele, mint az UEFA: legnagyobb klubjaik nélkül kiüresedik nemzeti versenysorozatuk és annak értéke is drasztikusan esik. A szakadárok szankcionálásával, az elszakadás megakadályozásával maguknak is kárt okoznának.

Mit tudnak lépni a televíziós jogtulajdonosok? A szakadár klubok ellen jogi eljárások indulhatnak azon az alapon, hogy távozásukkal devalválták a különböző küzdelemsorozatokat. Távozásukkal alapvetően és egyoldalúan megváltoztatnák a küzdelemsorozatok képét. Magyarul: egyetlen tévétársaság sem arra költött milliárdokat, hogy az angol, spanyol és olasz topklubok helyett a felső középmezőnyt nézze. Egy Wolfsburg–Atalanta lehet kitűnő mérkőzés, de a Real Madrid–Liverpool jobban hangzik…

Mit tudnak lépni a szurkolók? A futballdrukkerek tradicionalizmusával és fanatizmusával minden iparági szereplőnek számolnia kell. A szervezett szurkolói csoportok, ernyőszervezetek mereven elutasítóak a Szuperligához hasonló kezdeményezésekkel, viszont kérdés, mekkora erőt tudnak felmutatni és hányan csatlakoznának esetleges tiltakozásokhoz. Az elszakadás bejelentése ráadásul akkor jött, amikor a szurkolók járványügyi okokból a stadionokon kívülre kényszerülnek, látványos demonstrációkat sem szervezhetnek.

Ha tényleg elindul a Szuperliga, az érintett klubok minden bizonnyal számolhatnak szurkolói bojkottal és tiltakozásokkal, viszont ha ezek csak egy viszonylag szűkebb részt érintenek (mondjuk a szervezett szurkolói csoportokat, ultrákat), azt még lerázhatja magáról egy-egy csapat. És a topkluboknak nem is biztos, hogy ellenére lenne a lelátói cserélődés…

Intő kosárpélda

A labdarúgó Szuperligához legkönnyebben hasonlítható példa a sportvilágból a férfi kosárlabda Euroliga. Ez zárt, 18 csapatos elitligát jelent, melyben 11 klub részvényes és hosszú távú licenccel rendelkező tag, hozzájuk csapódik hét „társult klub”. A 2021–2022-es idénytől a licenccel rendelkező tagok száma 13-ra emelkedik, és csak öt társult hely lesz kiadó. A következő idénytől az állandó licenccel rendelkező klubok listája: Barcelona, Baskonia, Real Madrid (Spanyolország), Olympiakosz, Panathinaikosz (Görögország), ASVEL (Franciaország), Maccabi Tel-Aviv (Izrael), Anadolu Efes, Fenerbahce (Törökország), Olimpia Milano (Olaszország), CSZKA Moszkva (Oroszország), Bayern München (Németország). Az európai kosárlabda legnépszerűbb, legjobb csapatairól van szó.

A férfi kosárlabda Euroliga szakadár küzdelemsorozatként jött létre. A nemzetközi szövetség (FIBA) nem védette le a nevet, így azt az elszakadó topklubok magukkal vitték. A 2000–2001-es idényben párhuzamosan ment a FIBA által szervezett Szuproliga és a szakadárok működtette Euroliga. A legnagyobb európai kosárlabdaklubok megosztottak voltak – voltak, akik az új ligához csatlakoztak, voltak, akik maradtak a FIBA égisze alatt. Végül kompromisszum született: a FIBA hatáskörében maradt a válogatott kosárlabda, ám az európai profi küzdelemsorozatokat átvette az Euroleague Basketball. A FIBA Szuproligája meg gyorsan sírjába szállt, miután a rövidebbet húzta a szakadárokkal szemben.

2015-ben újabb összeütközés következett, mivel a FIBA ismét „ringbe szállt” új sorozataival. A szemben álló felek minden eszközt és fenyegetést bevetettek (válogatott játékosok eltiltása, csapatok játékjogának megvonása hazájuk bajnokságában, sőt, nemzeti szövetségek felfüggesztése). Most egyszerre létezik az Euroliga (az európai kosárlabdázás most már szinte teljesen zárt csúcsligája), az Eurokupa (melyet szintén az Euroleague Basketball működtet), a FIBA kosárlabda Bajnokok Ligája (BCL, a FIBA fő klubsorozata) és a FIBA Európa-kupa (FEC, a FIBA második számú klubsorozata).

 Az Euroliga–FIBA kötélhúzás során megmutatkozott a nemzetközi szervezetek viszonylagos tehetetlensége egy önszerveződő, szakadár szervezettel szemben, amely egyszerre mutat sportszakmai és gazdasági erőt, elszívja a legnagyobb és legérdekesebb csapatokat és sztárokat, így vonzóbb a szponzorok számára. Az együttélés egyáltalán nem feszültségmentes, különösen, hogy a FIBA és az Euroliga mellett még az ULEB (11 nagy európai kosárlabdaliga szövetsége) is hallatja a hangját. Az érvek, fenyegetőzések és szankciók sok párhuzamot mutatnak a futball jelenlegi történéseivel.

Lehet szakadás, lehet végül fogcsikorgatva megkötött kompromisszum, s elképzelhető még az is, hogy leáldozik a futballvilág nemzetközi szervezeteinek, elsősorban az európai labdarúgást irányító UEFA-nak.

A futballromantikus illúzióknak eddig is kevés alapja volt (romantikából nehéz klubokat fenntartani), most meg alighanem végleg le kell számolni velük. Ha nem is a futball, de a futballromantika halálát elhozhatja a Szuperliga. Persze a szurkolók meg dönthetnek úgy, azt inkább máshol, alacsonyabb szinten keresik.

Ettől függetlenül erős a gyanú, hogy a nézők jó része a legnagyobb sztárokat, a legnagyobb csapatokat akarja látni – saját bajnokságában és a nemzetközi porondon. Ha az előbbi érintetlen marad, akkor lehet, édes mindegy az utóbbi keretrendszere. A lényeg a csúcsfoci.

No meg a csúcspénz.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Csányi Sándor pincészete nem tud kikeveredni a veszteségből
Kormos Olga | 2024. június 12. 10:03
Ismét ránéztünk a borászatok tavalyi évére. Mivel oly sok figyelemreméltó borászat van Magyarországon, a szegmens csak egy szeletét tudjuk felvillantani, de így is érdekes képet kapunk a 2023-as évükről. Például a két leggazdagabb magyarnak nem a borászat a legerősebb oldala. 
Vállalat A norvégok sokallják Elon Musk juttatását, és szakszervezetet is szeretnének a Teslánál
Privátbankár.hu | 2024. június 8. 11:48
Norvégia vagyonalapja szombaton bejelentette, hogy a jövő héten esedékes részvényesi szavazáson Elon Musk, a Tesla vezérigazgatójának 56 milliárd dolláros fizetési csomagja ellen fog szavazni.
Vállalat Jó hírt közölt a magyar állammal egy hitelminősítő
Privátbankár.hu | 2024. június 6. 18:04
Az állami tulajdonú nagyvállalat MVM Zrt. osztályzatát megerősítették.
Vállalat Már nem csak a benzinkutakon vehetünk hot dogokat
Privátbankár.hu | 2024. június 4. 18:28
Aki evett már a Mol-kutakon hot dogot, az minden bizonnyal díjazni fogja, hogy mostantól már az egyik üzletlánc polcain is megvásárolhatjuk a grillkolbászokat.  
Vállalat Zsíros biznisz Pintér Sándor bizalmasának lenni
Privátbankár.hu | 2024. június 3. 10:56
A Civil Biztonsági Zrt. 2023-as eredménye alapján 9 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött az őrző-védő cég. A siker titka nem is ennek a vállalkozásnak a gazdálkodása, hanem a leányvállalatok által ide utalt osztalék.
Vállalat A választások előtti napokban kapott jó hírt Gattyán György
Privátbankár.hu | 2024. június 3. 09:59
Cégcsoportja egyik zászlóshajóját sikerült két évig tartó veszteség után nyereségbe kormányoznia.
Vállalat Az MVM újabb naperőműveket vesz
Privátbankár.hu | 2024. május 31. 16:07
 Az MVM csoport folytatja megújuló energiatermelő portfóliójának bővítését, az MVM Zrt. zöld termeléssel foglalkozó 100 százalékos leányvállalata, az MVM Zöld Generáció Zrt. további naperőműveket vásárol - közölte az MVM Energetika Zrt. pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Vállalat Ünneppé varázsolták a Klasszis Média partnertalálkozóját a borászatok
Privátbankár.hu | 2024. május 31. 11:12
Második alkalommal került sor lapcsoportunk, a Klasszis Média kiemelt ügyfeleinek szóló, vakteszt formában megvalósított borkóstolóval és borkvízzel egybekötött ügyféltalálkozónkra május 28-án, kedden az ötcsillagos Aria Hotel Budapestben. Ahol a gyönyörű, különleges miliőjű lobbyban kellemes zongoraszó fogadta az érkezőket.
Vállalat Jól hoz a konyhára a megvásárolt Vodafone: megmutatta kártyáit a 4iG
Privátbankár.hu | 2024. május 31. 09:11
A cég közzétette negyedéves gyorsjelentését és éves beszámolóját.
Vállalat Magyarországi munkaerőpiac 2024-ben: a Jooble álláskereső portál véleménye
PR | 2024. május 30. 16:48
A munkaerőpiac állandó változásokkal néz szemben Magyarországon is, reagálva a környező gazdasági és társadalmi hatásokra. A munkalehetőségek mennyisége és típusa, a munkaadók elvárásai és a munkavállalók igényei egyaránt fejlődnek. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG