12p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a szaúdi tagszövetség javaslatára megvizsgálja, hogy megvalósítható-e a világbajnokságok sűrítése: négyévente rendezett vb helyett kétévesre csökkentett ciklus a terv. Hogy ez FIFA-agyrém-e? Lehetőség a labdarúgásból származó bevételek tisztességesebb elosztására? Jól használható fegyver a különböző futballcentrumok tusakodásában a 2024-től érvényes versenynaptár véglegesítése előtt? A válasz alighanem is-is.

"Kétévenként megtartott futball-világbajnokságot akarok látni (…) a mostani, négyévenként megrendezett torna elavult. Az 1930-as évekből származik, amikor a válogatottak még hajón utaztak egyik kontinensről a másikra".

Sepp Blatter szavai ezek 1999-ből, és jól mutatják azt, hogy nem új ötlet a labdarúgó-világbajnokságok sűrítése. Blatter nem jutott el odáig – támogatás hiányában –, hogy tervét átültesse a gyakorlatba, ám a 2020-as években már végbemehet a változás. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) május végi kongresszusán eldöntötte – 166 szavazattal 22 ellenében –, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet a világbajnokságok sűrűbb rendezésével kapcsolatban. Az ötletet hivatalosan a Szaúd-arábiai Labdarúgó-szövetség terjesztette be a kongresszus elé, és az mind a férfi, mind a női világbajnokságra vonatkozna.

Óriási pénzt jelentene a FIFA számára a világbajnokság duplázása (Forrás: FIFA)
Óriási pénzt jelentene a FIFA számára a világbajnokság duplázása (Forrás: FIFA)

FELFORDULÁS A NAPTÁRBAN

Egy ilyen változtatás hosszas egyeztetési folyamat eredményeképpen kerülhet be a nemzetközi versenynaptárba. A naptár 2024-ig kőbe vésett, ezt követően azonban minden nagy, labdarúgáson belüli erő megpróbálja a maga javára formálni azt. A jelenlegi naptár a 2018 és 2024 közti időszakot „fixálta”, tisztázva a szabad válogatott játéknapokat, a kontinentális és világszintű tornák időpontjait, valamint azokat a dátumokat, melyeken a kluboknak el kell engedniük a nemzeti csapatokba meghívott játékosokat.

A 2024-es év más szempontból is fordulópont: ekkor járnak le többek között a Bajnokok Ligája jelenleg futó kereskedelmi szerződései, ezért indítja útjára az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a megreformált rendszerű BL-t a 2024–2025-ös idénytől. A 36 csapatosra bővített, „svájci rendszerű”, több játéknapot igénylő BL – amelyről itt írtunk bővebben – önmagában is mutatja, miért lesz nehéz kompromisszumokat találni a versenynaptárral kapcsolatban. A játékosok már így is extrém módon túlterheltek: jól jelzi ezt, hogy az idei két BL-döntős közül a Manchester City 61, a Chelsea 59 tétmérkőzéssel zárja a 2020–2021-es évadot. Ezt a meccsdömpinget a koronavírus-járvány miatt „elcsúszott” idényben bő nyolc hónapon belül kellett lejátszania a két angol sztárcsapatnak. Ahogy Pep Guardiola, a Manchester City menedzsere mondta, ha minden torna növekedni akar, akkor az UEFA és a FIFA talán a naptári évet is meghosszabbíthatná 400 naposra…

Mégpedig játszani kell, akkor is, ha iszonyatos a meccsterhelés és abszurd szituációk állnak elő – ilyen volt az, amikor 2019-ben a Liverpoolnak két napon belül kellett pályára lépnie Birminghamben angol Ligakupa-mérkőzésen és a katari Dohában klubvilágbajnoki találkozón. A mérkőzés értékesíthető tartalom, melyből a futballba kritikus fontosságú pénzt injekciózó szerződéses közvetítő partnereknek egyre több és több kell. A futballnak pedig pénz kell, különösen most, mivel a koronavírus-világjárvány „lufipukkasztóként” működött, és egy időre sok piacon búcsút inthetünk a folyton folyvást emelkedő közvetítési jogdíjak korának.

Pénzügyi mélyütés

Bár a FIFA pénzügyi helyzete stabilnak tűnik, a 2020-as év alaposan betett a labdarúgó világszervezetnek: a kilencvenes évek óta nem látott mélységbe, 266 millió amerikai dollárra esett vissza a bevétele. A bevétel eloszlása még elképesztőbb: a szervezet több pénzt szerzett licencjogok értékesítéséből (158.9 millió dollár), mint bármi másból. Kis túlzással akár úgy is mondhatjuk: tavaly videójáték-licencelésből több pénze lett a FIFA-nak, mint a futballból. A szervezet 778 millió dolláros mínusszal zárta a 2020-as évet, hiszen költségei több mint egymilliárd dollárnyira rúgtak.

"Szögezzük le: a kiindulópont nem az, hogy a versenynaptár zsúfolt, így semmi sem változik. A kiindulópont ennek az ellenkezője. Adva van egy tiszta lap, amelyre minden véleményt figyelembe véve felrajzoljuk a következő versenynaptárat" – jelentette ki Gianni Infantino, a FIFA elnöke a szervezet 71. kongresszusán.

MINDENKI NEM NYERHET

Az egy dolog, hogy mindenkinek pénz kell, az egy másik, hogy minden erős szereplő egyszerre aligha nyerhet. Nem véletlen, hogy a futballhatalmi centrumok (FIFA, UEFA, szuperklubok) közül mindegyik megpróbál saját javaslattal kirukkolni. Mivel minden „szentnek” maga felé hajlik a keze, ami egyiküknek jó, az a többi centrumnak nem lesz az.

  • Ha a FIFA kétévesre sűríti a világbajnoki ciklust, az a kontinensbajnokságok eljelentéktelenedésével járhat együtt és problémákat okozhat a versenynaptárban. A FIFA által erőltetett, 24-esre bővítés előtt álló klubvilágbajnokság ugyancsak konfliktusforrás, elsősorban az európai csapatokkal.
  • Ha az UEFA növeli fő bevételszerző versenysorozata, a Bajnokok Ligája létszámát és megváltoztatja annak formátumát, az tovább sűríti a versenynaptárt.
  • A tizenkét szakadár szuperklub által egyoldalúan bejelentett, majd napokon belül szétesett Szuperliga-projekt súlyosan sérti az UEFA és valamivel kisebb mértékben a FIFA érdekeit. A topcsapatok vagy saját kezükbe vennék a pénzelosztást, vagy el szeretnék érni, hogy nagyobb szeletet kapjanak a klubtornák bevételi „tortájából", a szervező kontinentális szövetség szeletének kárára.
  • Minden átszervezés vagy a létszámemelés, vagy a nagyobb meccsterhelés irányába mutat, ez ellen viszont a játékosok nemzetközi érdekképviseleti szervezete (FIFPRO) tiltakozik.

A FIFA-nak jól jönne, ha sűríteni tudná a világbajnoki ciklust, hiszen bevételei döntő része pont a vb-ből származik. Hasonló helyzetben van egy másik hatalmas sportszervezet, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a nyári olimpiával. A világbajnoki évek bevétele kiemelkedő, s ugyan a vb-rendezéssel kapcsolatos kiadások is óriásiak, de ezek az esztendők „repítik” a FIFA-t azokban az időszakokban, amikor nincs nagy torna.

A legutóbbi, 2018-as világbajnokság után a FIFA több mint 4,6 milliárd dolláros rekordbevételt jelentett, melyhez 2,9 milliárd dolláros kiadás társult. A 2015–2017 közti évek összbevétele „csak” 1,8 milliárd dollár volt, ez szinte eltörpül az oroszországi vb hozta pénzesőhöz képest. A világbajnokság évében befolyt bevétel több mint fele a televíziós közvetítési jogok értékesítéséből származott. A 2026-os, amerikai-kanadai-mexikói közös rendezésű világbajnokság már 48 csapatos, 80 mérkőzéses lesz, a FIFA értelemszerűen újabb bevételi rekordokkal számol.

Ha a ciklus lerövidül, akkor ugyan lehet, a csúcspontok is kisebbek lesznek – a vb-nek a ritkasága is értéket ad –, ám összességében a szervezet így is jól járhat. Raffaele Poli, a CIES Football Observatory kutatócég vezetője az AFP hírügynökségnek úgy vélekedett: a vb sűrítésével elveszhet a ritkaságérték, a kontinentális szintű klub és válogatott tornák pedig veszítenek értékesítési potenciáljukból. Az európai topklubok – melyek gyakran már így is kelletlenül engedik el játékosaikat a sérülésveszély miatt a válogatottakhoz – szintén ellenérdekeltek a sűrítésben.

A világbajnokságból megszerzett bevételek világszerte „végigcsorognak” a futballpiramison, ez Infantino és a FIFA egyik fő érve. Az elnök a májusi kongresszuson rámutatott: a nemzetközi labdarúgóéletben tapasztalható folyamatok nem szolgálják a játék érdekeit.

"Olyan pénzügyi és játékoskoncentráció jött létre, amely nem szolgálja a futball globális fejlődésének érdekét. Nem hunyhatjuk be a szemünket. Nincsenek egyenlő lehetőségek, és ha őszinték akarunk lenni, túl sok szolidaritást sem látunk. A nagy bajnokságoknak milliárdos bevételei vannak szerte a világból, és hogy osztják el ezeket? Visszaosztják a bajnokságban szereplő 18-20 csapatnak, majd egy töredék megy szolidaritási juttatásokra. Az egyetlen futballszervezet a FIFA, mely szerte a világból szerzi a bevételeit, majd vissza is osztja, be is fekteti világszerte" – magyarázta.

Infantino tisztában van azzal, hogy egy világszervezet elnökeként neki elsősorban a „kicsik” megnyerése az érdeke – ha választásra kerül a sor, Aruba vagy Botswana szavazata ugyanannyit ér, mint Angliáé vagy Olaszországé, és a FIFA-tagállamok több mint fele sosem járta meg a labdarúgó-világbajnokságot, sőt, erre jó részüknek esélye sincs. A kétévente rendezett világbajnokság és az abból lecsorgó bevételek ezeknek az országoknak jelentenének fontos pluszforrásokat.

A kontinentális szövetségeket és azok tornáit érzékenyen érinthetné egy átszervezés. Elsősorban az európait, hiszen az UEFA 24 csapatos Európa-bajnoksága rendkívül sikeres, a többi kontinentális tornával szemben világszerte kitűnően eladható, színvonalában a világbajnoksággal egyenértékű rendezvény. Az Eb "kényelmesen ül" a világbajnokságok közötti felezőben, ám ha kétévente lenne a vb, akkor vagy páratlan évekre kellene átmozdítani, vagy egy évben lenne vb, Eb és olimpia, ami gyakorlatilag elképzelhetetlen. Amikor 1999-ben felvetődött ugyanez az ötlet, a FIFA ígéretet tett a NOB-nak, hogy nem szervezi rá a világbajnokságot a nyári olimpiára. Az Eb és a nyári olimpia így is ütközik, ám az ötkarikás játékokon a futballtorna nem központi szerepű és döntően utánpótláskorú játékosok szerepelnek rajta.

EURÓPA A VILÁG ELLEN?

A vb-ciklus kétévesre szűkítése a második botránykő lehetne az európai futballelit szemében. Az UEFA és az európai klubok szövetsége (ECA) rossz szemmel nézte már a felduzzasztott, 24 csapatos klubvilágbajnokság tervezetét, utóbbi 2019-ben bojkottal is fenyegetőzött. Az első 24 csapatos klub-vb-t pont 2021-ben rendezték volna Kínában, de a pandémia miatt el kellett napolni azt, s lehet, hogy 2025-ig tolódik a rendezés. A jelenlegi formájában általános közönnyel kísért torna kibővítése és nyári időpontra átütemezése egyszerre jelenthet pluszterhelést, egyfajta konkurenciát a BL-nek és ütközhet a szuperklubok „pénzszerző” felkészülési meccseivel, melyek keretében az európai topcsapatok más földrészekre viszik a brandjüket.

A naptár nem bővíthető a végtelenségig: a FIFA az eredeti tervek alapján páratlan években, négyévente szerette volna megrendezni a kibővített klubvilágbajnokságot; viszont ha a vb-k kétévente lesznek, akkor az Eb-k páratlan évekre kerülhetnek, ezzel újabb potenciális ütközés áll elő a naptárban. Azt aligha várhatja bárki, hogy egy nagy nemzetközi szövetség felteszi a kezét, majd önként és dalolva hozzájárul saját küzdelemsorozata – egyben fontos bevételi forrása – eljelentéktelenedéséhez. Márpedig egy „sűrített” világbajnokság létrehozása egyidejűleg leértékelheti a rivális válogatott versenysorozatokat.

A legfontosabb válogatott futballtornák a naptárban

Világbajnokság (férfi): 32 csapat, négyévente. A létszám 2026-tól 48 csapatosra bővül.
Világbajnokság (női): 24 csapat, négyévente. A létszám 2023-tól 32 csapatosra bővül.
Európa-bajnokság: 24 csapat, négyévente (a világbajnokságok „felezőjében”).
Copa América: 10, 12 vagy 16 csapat (meghívottak számától függően), 2, 3 vagy 4 évente.
CONCACAF Arany-kupa: 16 csapat, 2 évente (páratlan évben).
Afrikai Nemzetek Kupája: 24 csapat, 2 évente (páratlan évben).
Ázsia-kupa: 24 csapat, 4 évente (páratlan évben).
OFC Nemzetek Kupája: 8 csapat, 4 évente (páros évben).
A válogatott tornák mellé a tervek szerint csatlakozik a 24-esre bővített klubvilágbajnokság, mely így ugyancsak többhetes nagy nyári rendezvénnyé válik.

A versenynaptár átszervezése körüli helyezkedés nemcsak a források és bevételek körüli „táncot” jelzi, hanem a futballt feszítő sok konfliktus közül rávilágít egy újabbra. A Gianni Infantino által említett pénzügyi és erőkoncentráció haszonélvezője klubszinten Európa, illetve elsősorban a topligák (angol, spanyol, olasz, német, francia élvonal) és azok élcsapatai. A világ klubjait bevételeik alapján rangsoroló Deloitte Football Money League harminc topcsapata közé legutóbb nyolc európai bajnokság adott csak „szereplőt”. A lista 24 éves történetében csupán kétszer fordult elő, hogy nem európai klub – mindkétszer a brazil Corinthians – bekerült a rangsorba.

A Forbes aktuális "gazdaglistáján" csak hat európai bajnokság csapatai szerepelnek. Az Interkontinentális-kupa, illetve klubvilágbajnokság kétezres években megrendezett döntőiben 16:6-ra „vezetnek” az európaiak, s mind a pénzügyi, mind a szakmai szakadék jelentős. A többi kontinens az európai topfutball kiszolgálója, táplálója lett. Ez nem új jelenség, de egyre több jel utal arra, hogy a „kiszolgálók” elkezdték a FIFA-n keresztül érvényesíteni érdekeiket – ha nekik jobb lesz, az viszont az európai csúcsfutballnak lehet rosszabb. A feszültséget jól jelzi, hogy Javier Tebas, a spanyol La Liga első embere, az UEFA végrehajtó bizottságának tagja szerint Gianni Infantino a besült Szuperliga-kísérlet mögött állt, a New York Times is arról írt, a szakadárok „csendestársként” számoltak a FIFA-val. Infantino a FIFA kongresszusán arra kényszerült, hogy cáfolja a híreszteléseket a tagság előtt. A FIFA reakciója érdekes volt a Szuperliga egyoldalú bejelentésére is: míg az UEFA sportdiplomáciában szokatlanul erős stílusban kelt ki az „úgynevezett Szuperliga” ellen, a világszövetség egy színtelen-szagtalan-semleges, békéltető közleménnyel letudta a dolgot. 

Innen, az öreg kontinensről mondhatjuk: ha itt vannak a leggazdagabb klubok, legjobb játékosok, a legérdekesebb és legmagasabb színvonalú versenysorozatok, akkor evidens, hogy mindenkit ez érdekel. Forogjon csak a futballvilág Európa körül.

Máshol meg azt mondhatják: nem biztos, hogy ennek mindig így kell maradnia. Jusson több pénz a futball globális szereplőgárdájának, a játék ne forogjon Európa körül.

A vb-rendezés sűrítésével kapcsolatban várható kötélhúzást talán így is le lehetne írni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Fontos együttműködést kötött Jászai Gellért
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:29
A 4iG és az amerikai Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztésére. 
Vállalat Ez súlyos: a rejtélyes orosz szál miatt mutathattak ajtót a németek a magyar banknak – frissítve
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 10:07
Az egyik oknyomozó portál szerint lesújtó volt a németek véleménye a politikai befolyás alá került magyar pénzintézetről.
Vállalat Frissített az MBH Jelzálogbank, így változott a felsővezetés
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 09:51
Kedden tartották a rendkívüli közgyűlést, még szükséges a jegybanki engedély is a változások véglegessé válásához.
Vállalat Gigantikus beruházással bővítené németországi gyárát a Tesla
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 19:49
Már 2027 első felében elkezdenék az építkezést, 2029-től pedig önvezető autókat gyárthatnak a Berlin környéki üzemben.
Vállalat Szigorít az Nvidia: új bizottság felügyeli az exportot, különösen Kína felé
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:43
A világ legnagyobb gyártója az amerikai exportkorlátozások megkerülésével juttathatott el fejlett chipeket Kínába.
Vállalat Három hónap alatt 50 milliárdos nyereség az MBH Banknál
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 10:58
Itt a negyedéves jelentés.
Vállalat Óriási mozgalom szerveződött Jensen Huang visszatéréséért: Donald Trump és Elon Musk is beállt az Nvidia bukott vezére mögé
Herman Bernadett | 2026. november 17. 05:46
Hétfőn délutánig már 180 ezren – köztük Elon Musk és a Szilícium-völgy legbefolyásosabb vezetői – követelték petícióban a kémbotrány és a házasságtörési ügyek miatt távozott Nvidia-vezér, Jensen Huang visszahelyezését. Miközben a világ második legértékesebb cégének sorsa körül áll a bál, veszélybe került az AI-ipart éltető 500 milliárd dolláros finanszírozási gigaterv is. Kedden este történetében először az alapító nélkül magyarázhatja a friss gyorsjelentést a chipgyártó.
Vállalat Magyarország kétéves GDP-je tűnt el az év szexbotrányában, mégis több százezren követelik vissza az Nvidia vezérét
Herman Bernadett | 2026. november 16. 15:08
Csütörtökön lemondott az Nvidia alapító vezérigazgatója, Jensen Huang, de hétfő reggelre már 160 ezernél is többen írták alá azt a petíciót, amelyben a visszatérését követelik. Mi történt a cégnél, és miért állnak ki sokan a szexbotrányba keveredett vezető mellett? Erről is beszélt Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfői adásában.
Vállalat Mennyi legyen jövőre az annyi? Béremelési dilemmában a hazai cégek
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 12:39
Egyre nagyobb a bizonytalanság a magyarországi cégek körében a jövő évi béremelési tervek és a jelenleg kínált fizetési csomagjuk versenyképességét illetően.
Vállalat Álmok kergetése és „vörösborozás” helyett foglalkozni kellene a Dunával
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 10:08
Minimum 50 milliárd forintos kárt okozott csak idehaza az idei, rendkívüli aszályos időjárás miatt kialakult alacsony Duna és Tisza vízállás – becsülte meg a Trend FM által megkérdezett folyami- és tengerhajózási szakértő.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG