<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
12p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a szaúdi tagszövetség javaslatára megvizsgálja, hogy megvalósítható-e a világbajnokságok sűrítése: négyévente rendezett vb helyett kétévesre csökkentett ciklus a terv. Hogy ez FIFA-agyrém-e? Lehetőség a labdarúgásból származó bevételek tisztességesebb elosztására? Jól használható fegyver a különböző futballcentrumok tusakodásában a 2024-től érvényes versenynaptár véglegesítése előtt? A válasz alighanem is-is.

"Kétévenként megtartott futball-világbajnokságot akarok látni (…) a mostani, négyévenként megrendezett torna elavult. Az 1930-as évekből származik, amikor a válogatottak még hajón utaztak egyik kontinensről a másikra".

Sepp Blatter szavai ezek 1999-ből, és jól mutatják azt, hogy nem új ötlet a labdarúgó-világbajnokságok sűrítése. Blatter nem jutott el odáig – támogatás hiányában –, hogy tervét átültesse a gyakorlatba, ám a 2020-as években már végbemehet a változás. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) május végi kongresszusán eldöntötte – 166 szavazattal 22 ellenében –, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet a világbajnokságok sűrűbb rendezésével kapcsolatban. Az ötletet hivatalosan a Szaúd-arábiai Labdarúgó-szövetség terjesztette be a kongresszus elé, és az mind a férfi, mind a női világbajnokságra vonatkozna.

Óriási pénzt jelentene a FIFA számára a világbajnokság duplázása (Forrás: FIFA)Óriási pénzt jelentene a FIFA számára a világbajnokság duplázása (Forrás: FIFA)

FELFORDULÁS A NAPTÁRBAN

Egy ilyen változtatás hosszas egyeztetési folyamat eredményeképpen kerülhet be a nemzetközi versenynaptárba. A naptár 2024-ig kőbe vésett, ezt követően azonban minden nagy, labdarúgáson belüli erő megpróbálja a maga javára formálni azt. A jelenlegi naptár a 2018 és 2024 közti időszakot „fixálta”, tisztázva a szabad válogatott játéknapokat, a kontinentális és világszintű tornák időpontjait, valamint azokat a dátumokat, melyeken a kluboknak el kell engedniük a nemzeti csapatokba meghívott játékosokat.

A 2024-es év más szempontból is fordulópont: ekkor járnak le többek között a Bajnokok Ligája jelenleg futó kereskedelmi szerződései, ezért indítja útjára az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a megreformált rendszerű BL-t a 2024–2025-ös idénytől. A 36 csapatosra bővített, „svájci rendszerű”, több játéknapot igénylő BL – amelyről itt írtunk bővebben – önmagában is mutatja, miért lesz nehéz kompromisszumokat találni a versenynaptárral kapcsolatban. A játékosok már így is extrém módon túlterheltek: jól jelzi ezt, hogy az idei két BL-döntős közül a Manchester City 61, a Chelsea 59 tétmérkőzéssel zárja a 2020–2021-es évadot. Ezt a meccsdömpinget a koronavírus-járvány miatt „elcsúszott” idényben bő nyolc hónapon belül kellett lejátszania a két angol sztárcsapatnak. Ahogy Pep Guardiola, a Manchester City menedzsere mondta, ha minden torna növekedni akar, akkor az UEFA és a FIFA talán a naptári évet is meghosszabbíthatná 400 naposra…

Mégpedig játszani kell, akkor is, ha iszonyatos a meccsterhelés és abszurd szituációk állnak elő – ilyen volt az, amikor 2019-ben a Liverpoolnak két napon belül kellett pályára lépnie Birminghamben angol Ligakupa-mérkőzésen és a katari Dohában klubvilágbajnoki találkozón. A mérkőzés értékesíthető tartalom, melyből a futballba kritikus fontosságú pénzt injekciózó szerződéses közvetítő partnereknek egyre több és több kell. A futballnak pedig pénz kell, különösen most, mivel a koronavírus-világjárvány „lufipukkasztóként” működött, és egy időre sok piacon búcsút inthetünk a folyton folyvást emelkedő közvetítési jogdíjak korának.

Pénzügyi mélyütés

Bár a FIFA pénzügyi helyzete stabilnak tűnik, a 2020-as év alaposan betett a labdarúgó világszervezetnek: a kilencvenes évek óta nem látott mélységbe, 266 millió amerikai dollárra esett vissza a bevétele. A bevétel eloszlása még elképesztőbb: a szervezet több pénzt szerzett licencjogok értékesítéséből (158.9 millió dollár), mint bármi másból. Kis túlzással akár úgy is mondhatjuk: tavaly videójáték-licencelésből több pénze lett a FIFA-nak, mint a futballból. A szervezet 778 millió dolláros mínusszal zárta a 2020-as évet, hiszen költségei több mint egymilliárd dollárnyira rúgtak.

"Szögezzük le: a kiindulópont nem az, hogy a versenynaptár zsúfolt, így semmi sem változik. A kiindulópont ennek az ellenkezője. Adva van egy tiszta lap, amelyre minden véleményt figyelembe véve felrajzoljuk a következő versenynaptárat" – jelentette ki Gianni Infantino, a FIFA elnöke a szervezet 71. kongresszusán.

MINDENKI NEM NYERHET

Az egy dolog, hogy mindenkinek pénz kell, az egy másik, hogy minden erős szereplő egyszerre aligha nyerhet. Nem véletlen, hogy a futballhatalmi centrumok (FIFA, UEFA, szuperklubok) közül mindegyik megpróbál saját javaslattal kirukkolni. Mivel minden „szentnek” maga felé hajlik a keze, ami egyiküknek jó, az a többi centrumnak nem lesz az.

  • Ha a FIFA kétévesre sűríti a világbajnoki ciklust, az a kontinensbajnokságok eljelentéktelenedésével járhat együtt és problémákat okozhat a versenynaptárban. A FIFA által erőltetett, 24-esre bővítés előtt álló klubvilágbajnokság ugyancsak konfliktusforrás, elsősorban az európai csapatokkal.
  • Ha az UEFA növeli fő bevételszerző versenysorozata, a Bajnokok Ligája létszámát és megváltoztatja annak formátumát, az tovább sűríti a versenynaptárt.
  • A tizenkét szakadár szuperklub által egyoldalúan bejelentett, majd napokon belül szétesett Szuperliga-projekt súlyosan sérti az UEFA és valamivel kisebb mértékben a FIFA érdekeit. A topcsapatok vagy saját kezükbe vennék a pénzelosztást, vagy el szeretnék érni, hogy nagyobb szeletet kapjanak a klubtornák bevételi „tortájából", a szervező kontinentális szövetség szeletének kárára.
  • Minden átszervezés vagy a létszámemelés, vagy a nagyobb meccsterhelés irányába mutat, ez ellen viszont a játékosok nemzetközi érdekképviseleti szervezete (FIFPRO) tiltakozik.

A FIFA-nak jól jönne, ha sűríteni tudná a világbajnoki ciklust, hiszen bevételei döntő része pont a vb-ből származik. Hasonló helyzetben van egy másik hatalmas sportszervezet, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a nyári olimpiával. A világbajnoki évek bevétele kiemelkedő, s ugyan a vb-rendezéssel kapcsolatos kiadások is óriásiak, de ezek az esztendők „repítik” a FIFA-t azokban az időszakokban, amikor nincs nagy torna.

A legutóbbi, 2018-as világbajnokság után a FIFA több mint 4,6 milliárd dolláros rekordbevételt jelentett, melyhez 2,9 milliárd dolláros kiadás társult. A 2015–2017 közti évek összbevétele „csak” 1,8 milliárd dollár volt, ez szinte eltörpül az oroszországi vb hozta pénzesőhöz képest. A világbajnokság évében befolyt bevétel több mint fele a televíziós közvetítési jogok értékesítéséből származott. A 2026-os, amerikai-kanadai-mexikói közös rendezésű világbajnokság már 48 csapatos, 80 mérkőzéses lesz, a FIFA értelemszerűen újabb bevételi rekordokkal számol.

Ha a ciklus lerövidül, akkor ugyan lehet, a csúcspontok is kisebbek lesznek – a vb-nek a ritkasága is értéket ad –, ám összességében a szervezet így is jól járhat. Raffaele Poli, a CIES Football Observatory kutatócég vezetője az AFP hírügynökségnek úgy vélekedett: a vb sűrítésével elveszhet a ritkaságérték, a kontinentális szintű klub és válogatott tornák pedig veszítenek értékesítési potenciáljukból. Az európai topklubok – melyek gyakran már így is kelletlenül engedik el játékosaikat a sérülésveszély miatt a válogatottakhoz – szintén ellenérdekeltek a sűrítésben.

A világbajnokságból megszerzett bevételek világszerte „végigcsorognak” a futballpiramison, ez Infantino és a FIFA egyik fő érve. Az elnök a májusi kongresszuson rámutatott: a nemzetközi labdarúgóéletben tapasztalható folyamatok nem szolgálják a játék érdekeit.

"Olyan pénzügyi és játékoskoncentráció jött létre, amely nem szolgálja a futball globális fejlődésének érdekét. Nem hunyhatjuk be a szemünket. Nincsenek egyenlő lehetőségek, és ha őszinték akarunk lenni, túl sok szolidaritást sem látunk. A nagy bajnokságoknak milliárdos bevételei vannak szerte a világból, és hogy osztják el ezeket? Visszaosztják a bajnokságban szereplő 18-20 csapatnak, majd egy töredék megy szolidaritási juttatásokra. Az egyetlen futballszervezet a FIFA, mely szerte a világból szerzi a bevételeit, majd vissza is osztja, be is fekteti világszerte" – magyarázta.

Infantino tisztában van azzal, hogy egy világszervezet elnökeként neki elsősorban a „kicsik” megnyerése az érdeke – ha választásra kerül a sor, Aruba vagy Botswana szavazata ugyanannyit ér, mint Angliáé vagy Olaszországé, és a FIFA-tagállamok több mint fele sosem járta meg a labdarúgó-világbajnokságot, sőt, erre jó részüknek esélye sincs. A kétévente rendezett világbajnokság és az abból lecsorgó bevételek ezeknek az országoknak jelentenének fontos pluszforrásokat.

A kontinentális szövetségeket és azok tornáit érzékenyen érinthetné egy átszervezés. Elsősorban az európait, hiszen az UEFA 24 csapatos Európa-bajnoksága rendkívül sikeres, a többi kontinentális tornával szemben világszerte kitűnően eladható, színvonalában a világbajnoksággal egyenértékű rendezvény. Az Eb "kényelmesen ül" a világbajnokságok közötti felezőben, ám ha kétévente lenne a vb, akkor vagy páratlan évekre kellene átmozdítani, vagy egy évben lenne vb, Eb és olimpia, ami gyakorlatilag elképzelhetetlen. Amikor 1999-ben felvetődött ugyanez az ötlet, a FIFA ígéretet tett a NOB-nak, hogy nem szervezi rá a világbajnokságot a nyári olimpiára. Az Eb és a nyári olimpia így is ütközik, ám az ötkarikás játékokon a futballtorna nem központi szerepű és döntően utánpótláskorú játékosok szerepelnek rajta.

EURÓPA A VILÁG ELLEN?

A vb-ciklus kétévesre szűkítése a második botránykő lehetne az európai futballelit szemében. Az UEFA és az európai klubok szövetsége (ECA) rossz szemmel nézte már a felduzzasztott, 24 csapatos klubvilágbajnokság tervezetét, utóbbi 2019-ben bojkottal is fenyegetőzött. Az első 24 csapatos klub-vb-t pont 2021-ben rendezték volna Kínában, de a pandémia miatt el kellett napolni azt, s lehet, hogy 2025-ig tolódik a rendezés. A jelenlegi formájában általános közönnyel kísért torna kibővítése és nyári időpontra átütemezése egyszerre jelenthet pluszterhelést, egyfajta konkurenciát a BL-nek és ütközhet a szuperklubok „pénzszerző” felkészülési meccseivel, melyek keretében az európai topcsapatok más földrészekre viszik a brandjüket.

A naptár nem bővíthető a végtelenségig: a FIFA az eredeti tervek alapján páratlan években, négyévente szerette volna megrendezni a kibővített klubvilágbajnokságot; viszont ha a vb-k kétévente lesznek, akkor az Eb-k páratlan évekre kerülhetnek, ezzel újabb potenciális ütközés áll elő a naptárban. Azt aligha várhatja bárki, hogy egy nagy nemzetközi szövetség felteszi a kezét, majd önként és dalolva hozzájárul saját küzdelemsorozata – egyben fontos bevételi forrása – eljelentéktelenedéséhez. Márpedig egy „sűrített” világbajnokság létrehozása egyidejűleg leértékelheti a rivális válogatott versenysorozatokat.

A legfontosabb válogatott futballtornák a naptárban

Világbajnokság (férfi): 32 csapat, négyévente. A létszám 2026-tól 48 csapatosra bővül.
Világbajnokság (női): 24 csapat, négyévente. A létszám 2023-tól 32 csapatosra bővül.
Európa-bajnokság: 24 csapat, négyévente (a világbajnokságok „felezőjében”).
Copa América: 10, 12 vagy 16 csapat (meghívottak számától függően), 2, 3 vagy 4 évente.
CONCACAF Arany-kupa: 16 csapat, 2 évente (páratlan évben).
Afrikai Nemzetek Kupája: 24 csapat, 2 évente (páratlan évben).
Ázsia-kupa: 24 csapat, 4 évente (páratlan évben).
OFC Nemzetek Kupája: 8 csapat, 4 évente (páros évben).
A válogatott tornák mellé a tervek szerint csatlakozik a 24-esre bővített klubvilágbajnokság, mely így ugyancsak többhetes nagy nyári rendezvénnyé válik.

A versenynaptár átszervezése körüli helyezkedés nemcsak a források és bevételek körüli „táncot” jelzi, hanem a futballt feszítő sok konfliktus közül rávilágít egy újabbra. A Gianni Infantino által említett pénzügyi és erőkoncentráció haszonélvezője klubszinten Európa, illetve elsősorban a topligák (angol, spanyol, olasz, német, francia élvonal) és azok élcsapatai. A világ klubjait bevételeik alapján rangsoroló Deloitte Football Money League harminc topcsapata közé legutóbb nyolc európai bajnokság adott csak „szereplőt”. A lista 24 éves történetében csupán kétszer fordult elő, hogy nem európai klub – mindkétszer a brazil Corinthians – bekerült a rangsorba.

A Forbes aktuális "gazdaglistáján" csak hat európai bajnokság csapatai szerepelnek. Az Interkontinentális-kupa, illetve klubvilágbajnokság kétezres években megrendezett döntőiben 16:6-ra „vezetnek” az európaiak, s mind a pénzügyi, mind a szakmai szakadék jelentős. A többi kontinens az európai topfutball kiszolgálója, táplálója lett. Ez nem új jelenség, de egyre több jel utal arra, hogy a „kiszolgálók” elkezdték a FIFA-n keresztül érvényesíteni érdekeiket – ha nekik jobb lesz, az viszont az európai csúcsfutballnak lehet rosszabb. A feszültséget jól jelzi, hogy Javier Tebas, a spanyol La Liga első embere, az UEFA végrehajtó bizottságának tagja szerint Gianni Infantino a besült Szuperliga-kísérlet mögött állt, a New York Times is arról írt, a szakadárok „csendestársként” számoltak a FIFA-val. Infantino a FIFA kongresszusán arra kényszerült, hogy cáfolja a híreszteléseket a tagság előtt. A FIFA reakciója érdekes volt a Szuperliga egyoldalú bejelentésére is: míg az UEFA sportdiplomáciában szokatlanul erős stílusban kelt ki az „úgynevezett Szuperliga” ellen, a világszövetség egy színtelen-szagtalan-semleges, békéltető közleménnyel letudta a dolgot. 

Innen, az öreg kontinensről mondhatjuk: ha itt vannak a leggazdagabb klubok, legjobb játékosok, a legérdekesebb és legmagasabb színvonalú versenysorozatok, akkor evidens, hogy mindenkit ez érdekel. Forogjon csak a futballvilág Európa körül.

Máshol meg azt mondhatják: nem biztos, hogy ennek mindig így kell maradnia. Jusson több pénz a futball globális szereplőgárdájának, a játék ne forogjon Európa körül.

A vb-rendezés sűrítésével kapcsolatban várható kötélhúzást talán így is le lehetne írni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Újabb 35 milliárd forintnyi innovációs pénzre pályázhatnak a hazai vállalatok
MTI | 2021. szeptember 22. 13:28
Szerdán kezdődött a PIACI KFI pályázat soros fordulója.
Vállalat Komoly uniós forrásból fejleszthet a Budapest Airport
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 21. 11:19
A Budapest Airport 1,53 millió euró értékben valósíthat meg fejlesztéseket, amelynek 70 százalékát az Európai Unió biztosítja, a fennmaradó összeget pedig a Budapest Airport állja - közölte a repülőtér üzemeltetője.
Vállalat A magyar prodHost szövetségre lépett a Microsofttal
PR | 2021. szeptember 21. 11:10
A Microsoft eddig is folyamatosan kereste a lehetőséget, hogy támogathassa a magyarországi startup-közösséget, de a Microsoft for Startups Program elindításával még magasabb fokozatba kapcsolt a vállalat itthon és világszerte. A programba a vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó startupok közül elsőként és eddig egyedüliként egy ígéretes magyar vállalkozás, a prodHost is bekerült. A két márka célja nem kevesebb, minthogy együttesen lépjenek be a gyártócégek piacára.
Vállalat Orbán Viktor főtanácsadója is csatlakozott a Diófa Alapkezelőhöz
Csabai Károly | 2021. szeptember 21. 05:51
A Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjáról tavaly májusban távozott, s 2020 június közepétől miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadó Nagy Márton 2021. augusztus 1-jétől a Diófa Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. E társaság tulajdonosa Magyarország 9. leggazdagabb embere, Jellinek Dániel. Aki nemcsak e személyi változásról számolt be a lapunknak adott interjújában, hanem arról is, hogy a Diófa magántőkealap-kezelési üzletága sikeresen pályázott az MFB által meghirdetett krízisalap-kezelési versenyben.
Vállalat UEFA-pénzből egyeduralom: lesz-e a Fradiból az NB I Sheriffje?
Marosi Gergely | 2021. szeptember 19. 06:09
Szeptember harmadik hetében megkezdődött az európai labdarúgókupák csoportköre, a Ferencváros az Európa-liga főtábláján a német Bayer Leverkusennel, a spanyol Betisszel és a skót Celtickel vív meg a továbbjutásért. A Fradi az első magyar klub, mely egymás után háromszor kvalifikálta magát csoportkörbe európai kupában, ezzel jelentős plusz bevételi forráshoz jutott. Ahogy a környező országokban, Magyarországon is erős dominanciát hozhat ez, az UEFA-tól érkező pénz és a megszerzett presztízs hosszú időre elszakíthatja a zöld-fehéreket riválisaiktól.
Vállalat 6,5 milliárdból teremtik meg védelmi ipari szakképzés feltételeit
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 17. 13:13
A védelmi ipari szakképzés infrastrukturális feltételeit teremti meg a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Technikumának több mint 6,5 milliárd forintból megvalósuló teljes körű korszerűsítése - közölte Palkovics László pénteken Zalaegerszegen.
Vállalat A belföldi turizmusban népszerűsíti Budapestet a BKIK
MTI | 2021. szeptember 17. 12:45
Önálló programot indít az őszi hónapokban a Budapestre irányuló belföldi turizmus támogatására a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Szolidaritási alapjából, 25 millió forintos induló kerettel - tájékoztatott a BKIK pénteken.
Vállalat Tőzsdepszichológia kezdő és haladó befektetőknek
Natív tartalom | 2021. szeptember 10. 09:38
Amennyiben valaki arra az elhatározásra jut, hogy el szeretne kezdeni aktívan befektetni vagy tőzsdézni, általában előadásokra regisztrál, vagy vásárol egy-egy könyvet a témában. Szerencsére egyre több író könyve jelent meg az elmúlt években magyar nyelvű kiadásban, azonban még ezen felül is több tucat könyvet is érdemes lenne lefordítani amerikai vagy éppen más nemzetiségű írók műveiből, ha hasznos információt szeretnénk kapni.
Vállalat 400 milliárd! Óriási kötvénykibocsátásra készül a 4iG
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 10. 06:51
Emellett az igazgatóság 7 milliárd forintos tőkeemelésről is dönthet. Mindkét felhatalmazás két évre szólna és az informatikai cég további akvízicióit finanszírozná.
Vállalat Nagyon ritkán, de idegrendszeri rendellenességet okozhat az AstraZeneca
MTI | 2021. szeptember 9. 13:31
A Guillain-Barré szindróma esetén a szervezet saját immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos