<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

John Jensentől Karel Poborskyig, Jan Erikssontól Nuno Gomesig sok olyan futballista volt az Európa-bajnokságok vagy világbajnokságok történetében, akinek játékjogát méregdrágán vették meg egy-egy kiugró teljesítmény után, hogy aztán a vevő végül csalódottan adja tovább őket. Öt éve Dzsudzsák Balázs lehangolva nyilatkozta, hogy a bravúros magyar Eb-szereplés után sem jöttek sorban az ajánlatok, ám az impulzus-vásárlások ideje alighanem elmúlt. Ettől függetlenül a klubok mellett ügynökségek sora figyeli játékosait hol örömmel, hol aggódva – hiszen egy nagy torna befolyásolja, befolyásolhatja a piaci értéket, és hamarosan kezdődik az átigazolási időszak.

Donnarumma (olasz) – Dumfries (holland), De Ligt (holland), De Vrij (holland), Wijndal (holland) – Gravenberch (holland) – Pogba (francia), Verratti (olasz), Weiss (szlovák) – Malen (holland), Insigne (olasz).

Esetleg: Szczesny – Wass (dán), Caleta-Car (horvát), Tierney (skót), Chilwell (angol) – Krychowiak (lengyel), Mount (angol) – James (walesi), Grealish (angol), Bale (walesi) – Duda (szlovák).

Vagy: Rui Patrício (portugál) – Semedo (portugál), Rúben Dias (portugál), Pepe (portugál) – Renato Sanches (portugál), Joao Moutinho (portugál), Rúben Neves (portugál), Bernardo Silva (portugál) – Diogo Jota (portugál), Dzjuba (orosz), Cristiano Ronaldo (portugál).

Milyen tizenegyek ezek? „Ügynökségválogatottak” a labdarúgó Európa-bajnokságról, olyan csapatok, amelynek játékosait azonos ügynök vagy menedzseriroda képviseli. Az első lenne az egyik legismertebb ügynök, Mino Raiola csapata, a második az Eb-re a legtöbb, harminc játékost „delegáló” ICM Stellar Sports irodáé, a harmadik egy másik „szuperügynök”, Jorge Mendes (illetve irodája, a Gestifute) futballistáiból áll. Egy ekkora tornán nemcsak a klubcsapatok, hanem ügynökségek sora is figyeli saját játékosait – no meg aggódik a futballisták egészségéért. Egy sérülés (hogy a dán Christian Eriksen kis híján tragédiával járó szívmegállásáról ne is beszéljünk) átigazolási terveket is romba dönthet vagy kulcsemberétől foszthat meg egy-egy klubot. A piacnyitás – július 1. – közeleg, a játékosok árát az Eb is befolyásolhatja, nyilván elsősorban fölfelé.

A magyar válogatott játékosai közül négyet is a listán szereplő német ROGON képvisel, Willi Orbán, Kecskés Ákos, Sallai Roland és Szalai Attila közül elsősorban az utóbbi kettő válthat ki nagy érdeklődést. Török sajtóértesülések szerint Szalai Attila miatt többek között az Atlético Madrid is megfigyelőt küldött az Eb-re, s korábban a spanyol Mundo Deportivo is arról írt, Szalai iránt érdeklődik a spanyol bajnokcsapat. A Fenerbahce védője 23 éves, ballábas, több poszton bevethető, zökkenőmentesen lépett a magyar bajnokságból a ciprusiba, majd a törökbe, ahol kitűnő teljesítményt nyújtott – kora és profilja alapján olyan játékos, akire topligás karrier várhat, és az Európa-bajnokságon azt is megmutathatja, hogyan teljesít gyors egymásutánban következő mérkőzéseken a világ legjobb támadói ellen, hiszen ilyen szituációban eddig nem vagy kevésszer lehetett lemérni tudását.

Játékost venni? Ne nagy tornán!

A nagy válogatott eseményeken tapasztalható árfelhajtó hatás az egyik oka, amiért sokan óvakodnak egy-egy nagy torna után a játékosvásárlástól. Ha egy futballista jól teljesít a vb-n, Eb-n vagy más nagy válogatott viadalon, akkor további milliók rakódhatnak rá a vételárára. Persze az ellenkező irányba is elmozdulhat ez: Luis Suárez játékjogát például „enyhén leértékelve” (65 millió angol fontért) vehette meg 2014 nyarán a Barcelona, miután a világklasszis képességű, ám balhés uruguayi csatár hosszú eltiltást kapott az olasz Giorgio Chiellini megharapásáért. Illetve… a Barcelona azt állította, hogy a 75 milliós kivásárlási záradék helyett „csak” 65 milliót fizetett, a Liverpool meg azt, hogy kifizették a záradékban szereplő összeget.

Nem véletlenül írt a Fociológia című könyv társszerzője, Simon Kuper a „Miért a vb a legrosszabb pillanat, arra, hogy játékost vegyél?” címmel cikket a legutóbbi világbajnokság alatt az ESPN-re, felhívva a figyelmet a „tornaláz” hatásaira. Felhajtott vételárak, „divatvásárlás” kiugróan teljesítő csapatok játékosai esetén, általános következtetések levonása pár jól sikerült mérkőzésből, ezek mind csapdák lehetnek.

Főleg az 1990-es évek elejétől-közepétől volt szokás a torna meglepetésembereinek, kiugró teljesítményt nyújtó játékosainak „leszüretelése”. Kinek bejött, kinek nem. Az 1992-es Európa-bajnok dán válogatott egyik kulcsembere, a torna döntőjében bombagólt rúgó John Jensen remek teljesítményével szerződést érdemelt ki az Arsenalnál. Probléma „csupán” annyi volt, hogy állítólag a londoni klub egy támadójátékban is jó, gólveszélyes középső középpályásnak gondolta a gólt szökőévente (pl. az Eb-döntőben…) szerző Jensent, aki aztán egyszer talált be arsenalos karrierje során. Az Eb-n kétszer is beköszönő svéd védő, Jan Eriksson a német Kaiserslauternben kötött ki, de előbb sérülések kínozták, aztán a légióskorlát miatt egy évvel később már leginkább a lelátóról nézte klubcsapatát, s vissza is ment Svédországba.

Négy évvel később talán a csúcsidőszakát élte a nagy tornák utáni „divatvásárlás” kora. Alex Ferguson, a Manchester United legendás menedzsere az Eb-csillagok közül a cseh Karel Poborskyt és a holland Jordi Cruyffot vette meg (drágán), hogy aztán az előbbi az ifjú David Beckham cseréjeként végezze, az utóbbi meg keveset játsszon. Ferguson maga is elismerte, hogy bár mindig óvatos volt a játékosvásárlással nagy tornákon, az 1996-os Eb után ő is „ráfutott” erre az aknára, hogy aztán ne kapjon a befektetett összeggel egyenértékű teljesítményt. Ugyanakkor az Eb-ezüstérmes csehek még otthon játszó sztárjai közül Vladimír Smicer a Lens kulcsjátékosa, majd a Liverpool BL-győztese lett, Pavel Nedved pedig a Lazióban, majd a Juventusban a világ egyik legjobb középpályásává vált. Van, hogy bejön, de nagy a szórás.

Karel Poborsky igazi Eb-legenda lett, a Manchester Unitedben viszont nem tudott bizonyítani (Forrás: UEFA)Karel Poborsky igazi Eb-legenda lett, a Manchester Unitedben viszont nem tudott bizonyítani (Forrás: UEFA)

A szokás nyomaiban a mai napig megtalálható (például a Costa Rica-i válogatott játékosainak hirtelen egész jó piaca lett a 2014-es vb-negyeddöntő után, vagy a mexikói kapuban bravúrok sorát bemutató Guillermo Ochoa is kapott egy spanyolországi szerződést, ám a Málagában csak a kispadot melegítette), ám egyre kevésbé releváns a nagy tornákon mutatott kiugró teljesítmény egy játékos megítélésében. Az inkább a korábbi megfigyelésekre erősíthet rá, de az impulzusvásárlást már a legtöbb klub nagy ívben kerüli. Erre jó példa, hogy hiába szerepelt a magyar válogatott bravúrosan a 2016-os Eb-n, a csoportját megnyerő, nyolcaddöntőben búcsúzó nemzeti csapat tagjaiért nem versenyeztek a kérők. Nagy Ádám az olasz Bolognában, Lang Ádám a francia Dijonban, Bese Barnabás a francia Le Havre-ban, Korhut Mihály az izraeli Hapoel Beer-Sevában kötött ki, de ezek közül csak az első volt igazi „topszerződés”.

„Biztos voltam benne, hogy megnő az érdeklődés irántam, csakhogy két hétig hiába vártam arra, hogy megcsörrenjen a telefonom. Nem tagadom, ez rosszul érintett. Az Európa-bajnokságon mást nem hallottunk, mint hogy ilyen jók a magyar játékosok, meg olyan jók, miután hazatértünk, jóformán minden rólunk szólt, nem csoda, hogy azt hittem, nem győzünk majd válogatni az ajánlatok között. Aztán semmi. Szinte senkit nem kerestek, szinte senkit…” – panaszolta a csapatkapitány Dzsudzsák Balázs a Nemzeti Sportnak az Európa-bajnokság után. A 2016 előtti bő 20-25 év tendenciáit ismerve érthető volt a szélső meglepetése (Dzsudzsák végül az egyesült arab emírségekbeli al-Vahdánál kötött ki), ám a legutóbbi tíz év változásait figyelembe véve logikus lehetett, ami történt.

Dzsudzsák Balázst nem halmozták el ajánlatokkal az Eb után (Fotó: MTI  / Kovács Tamás)Dzsudzsák Balázst nem halmozták el ajánlatokkal az Eb után (Fotó: MTI / Kovács Tamás)

Impulzusvásárlás helyett adatok

A változás első számú oka minden bizonnyal az adatalapú játékos-megfigyelés, illetve elemzés elterjedése. Mióta az adatgyűjtésre-feldolgozásra-elemzésre szakosodott cégek segítik a piaci szereplők munkáját, s azok – külföldön, itthon egyaránt – egyre profibban használják ki a szolgáltatásokat, egyre kisebb az impulzusalapú „lyukra futás” esélye. A játékos-megfigyelést adataikkal segítő cégek általában a 2000-es évek végén léptek piacra, ám az adatalapú „scoutingrobbanás” a 2010-es évek elején-közepén következett be. A különböző platformokon adatok tömkelegét gyűjtik a játékosokról, így az ügyfelek minden korábbinál teljesebb képet kapnak a megfigyeltekről elemzések, videók segítségével. A játékosok összehasonlíthatóvá válnak, és ez eladhatóságukat is befolyásolja.

A pályákra kijáró játékos-megfigyelők szerepe továbbra is megmaradt, ám egyre több klubnak van dedikált „technikai scout”- és elemzőrészlege a háttérben. Ahogy Brian McDermott, az Arsenal volt vezető játékos-megfigyelője mondta egy londoni konferencián: az elemzők és a megfigyelők munkája után ő már akkora adatmennyiségre és annyi személyes benyomásra támaszkodhat, hogy legfeljebb egyszer nézi meg a játékost, megpróbálja felmérni a személyiségét, majd igent/nemet javasol. Ez egy gyakran több tízmillió fontos igen vagy nem, ennek megfelelő felelősséggel és kockázattal…

„Az információgyűjtés szakasza már egész fiatal korban elkezdődik. Több évre visszamenőleg megtalálhatók a statisztikák, a klubok stábjának már előzetesen kirajzolódik egy kép a játékosokról. Mielőtt nem voltak ilyen rendszerek, a kevésbé szem előtt levő, vagy szegényebb országokból származó játékosoknak egy-egy nagy torna volt az a lehetőség, amikor meg tudták mutatni az értékeiket a legerősebb ellenfelekkel szemben. Ez megváltozott. Elsősorban az idény közben nyújtott teljesítményt nézik a potenciális vevők, nem dőlnek be annak, hogy a kirakatba mit tesz ki a játékos egy Eb-n vagy vb-n, miközben az év során esetleg nem szerepelt olyan jól. A big data segítségével egyértelműen kirajzolódik egy-egy játékos teljesítménye. Ugyanígy ma már egyre kevesebben vásárolnak próbajáték alapján futballistát. Magyarországi eset, amikor egy klub két kapust tesztelt, és amikor kértem, nézzék meg az elérhető adatokat, akkor rájöttek, hogy az, akit le akartak igazolni, a legutóbbi tíz mérkőzésén több potyát is kapott, tehát valószínűleg éles helyzetben benne van a hiba, hiába tett jobb benyomást a próbajátékon” – magyarázza Kovács István, az InStat Football régiós vezetője, elemzője. Az adatok megmutatják egy játékos teljesítményét, erősségeit, hibáit, a fejlődési lehetőségeket, a specialisták tőzsdei elemzőkhöz hasonlóan próbálják az információk alapján megjósolni a jövőbeni változásokat. Ha jól végzik a munkájukat, az extraprofitot jelenthet. Persze a futballban is jókora a bizonytalansági tényező.

Mindenki a rizikó, illetve a veszteségek minimalizálására törekszik és megpróbál a rendelkezésre álló eszközök segítségével piaci, illetve szakmai előnyt kovácsolni. Jó példa erre az angol élvonalba pár hete feljutott Brentford, vagy a dán FC Midtjylland tevékenysége – az analitikus szemléletmód „kirakatcsapatait” ebben a cikkünkben mutattuk be. Az analízis eredményei miatt maga a játék is megváltozhat. A kosárlabdában megnőtt a hárompontosok szerepe, a labdarúgásban a közeljövőben a pontrúgások, bedobások hatékonyságnövelése lesz az egyik trend, hiszen nyílt játékból, felállt védelem kijátszásával egyre nehezebb gólt szerezni. A hatékonyság áll minden elemzés középpontjában, az analízis segítségével tudatosabb, taktikusabb lesz a játék. És minden piaci szereplő egyre többet lát.

Szalai Attila már bizonyított, de a jó játék segíthet, hogy magasabb szintre lépjen ( Forrás: MLSZ )Szalai Attila már bizonyított, de a jó játék segíthet, hogy magasabb szintre lépjen ( Forrás: MLSZ )

„Ma már az ügynökségek is vizsgálják az összehasonlító statisztikákat, figyelik a saját játékosaik teljesítményét, a portfóliójukba is bekerülnek a pozitívumok. Nem tudnak mindenkit hétről hétre a helyszínen megnézni, így mondjuk a mi rendszerünk segítségével is nyomon követhetik futballistáik minden megmozdulását” – mutat rá Kovács István.

Ma már aligha fordulhat elő az, hogy – elképzelt példával élve – a paksi Hahn Jánost becserélik egy Eb-találkozón, szerez két gólt elit ellenféllel szemben, s ezen felbuzdulva egy topligás klub rögtön szerződést kínál neki. Ha kínál, akkor az „elméleti Eb-dupla” inkább megerősíti, kiegészíti a korábban már begyűjtött információk tömkelegét.

Impulzusvásárlás helyett a jövő az adatoké, még akkor is, ha a személyes megfigyelésnek továbbra is fontos szerepe lesz. S továbbra is „be lehet fürödni” nagy tornán villogó játékossal – csak legfeljebb jóval kisebb ennek a rizikója, hiszen tizenöt-húsz éve még sokkal több szerepet kapott a szubjektivitás. Ami nem feltétlenül kifizetődő, és meglehetősen rizikós.

Szóval, nem valószínű, hogy magán az Eb-n adja el magát egy magyar futballista, ám nyújthat olyan teljesítményt, amely ráerősít a korábbi megfigyelésekre. Az pedig játékosnak, klubnak, ügynökségnek egyaránt igen jó üzletet ígér.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Majd' félmilliárdos veszteség az állam védelmi ügynökségénél
Székely Sarolta | 2021. július 28. 05:19
Költséges volt az indulás, bevétel is szinte csak állami támogatásból volt, és egy induló cégnél nem is nagyon meglepő, ha első teljes évében veszteséges. A mínusz mértéke már inkább az lehet. 
Vállalat Megint leállt a kecskeméti Mercedes-gyár
MTI | 2021. július 27. 11:16
Alkatrészhiány lépett fel, ami miatt három hétre szünetel a termelés. 
Vállalat Elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyek a 4iG tanácsadó testületében
Privátbankár.hu | 2021. július 27. 07:11
Új stratégiai tanácsadói grémiumot hozott létre a 4iG Nyrt. igazgatósága. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével, komplex tanácsadással megbízott szakmai testület három magyar és két külföldi szaktekintély bevonásával kezdte meg munkáját. A nemzetközi cégvilágban működő advisory boardok mintájára létrehozott szakértői testületet elnökként Czakó Borbála vezeti, a tagok között pedig Nancy Goodman Brinker, Karen Tramontano, Lantos Csaba és Martonyi János is helyet foglal.
Vállalat Megbukott a Vonovia és a Deutsche Wohnen egyesülése
Privátbankár.hu | 2021. július 26. 11:10
Bár csak kicsin múlott, de nem jött létre a német lakáspiac nagy fúziója: a Vonovia nem tudta felvásárolni a Deutsche Wohnen céget.
Vállalat Egzotikus szállásokat építene a Lupánál Gerendai Károly
Wéber Balázs | 2021. július 23. 05:37
Hosszabb távon egy különleges szállás- és egy új gasztróprojekttel bővítené meglévő portfólióját Gerendai Károly – erről maga az üzletember beszélt lapcsoportunk Klasszis Klubjának találkozóján. Kitért arra is, hogy jelenleg lasszóval is alig lehet munkaerőt fogni, kevés a vendég, áremelés pedig szóba sem jöhet. Gerendai Károly általában hajlik az oltások kötelezővé tételére, ugyanakkor szerinte a vendéglátás nem veszélyesebb ilyen szempontból, mint sok más iparág.
Vállalat Covid és a vendéglátóipar - vendégünk: Gerendai Károly
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 15:57
Klasszis Klub rendezvényünk fő témája ezúttal a vendéglátóipar túlélése. Kövesse az eseményünket online!
Vállalat Soros György és Bill Gates is beszáll a koronateszt-bizniszbe
MTI | 2021. július 22. 13:58
Az üzletemberek alapítványai Covid-teszteket gyártó vállalatot vásárolnának fel. Céljuk az lenne, hogy olcsó teszteket dobjanak piacra, és hogy segítsék Latin-Amerika, Ázsia, Afrika és Óceánia szegény országait.
Vállalat A székelyföldi feldolgozóipar fejlesztésére is született egy magántőkealap
MTI | 2021. július 22. 12:02
A jegyzett tőkéje 7 millió euró.
Vállalat Mennyit lehet egy óra fizikai munkával keresni? Lassan kúsznak felfelé a bérek
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 07:05
A második negyedévben átlépte az 1400 forintos szintet a fizikai átlagórabér. A középvezetők bére gyorsabb tempóban emelkedik.
Vállalat Óriási beruházásra készül a Hell Energy
Király Béla | 2021. július 21. 15:46
A Scope Ratings által végzett minősítés alapján a Hell Energy Kft. B+ besorolást kapott, ami megnyitja az utat a vállalat előtt egy újabb, a Növekedési Kötvényprogram keretében végzett kötvénykibocsátáshoz. A vállalat ebből egy nagyszabású, 80 milliárdos beruházást valósítana meg.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos