A hivatalos eredmény szerint a kommunista párt 37, az LDPR 23, az Új Emberek 19, az Igazságos Oroszország 17, a Rogyina pedig egy képviselői helyhez jutott, négy mandátumot független jelöltek szereztek meg. Pamfilova közlése szerint az Ukrajna elleni háborúban részt vevő 46 jelölt is bekerült az Állami Dumába. A szeptember 18. és 20. között megtartott választás volt az első orosz parlamenti voksolás a 2022 februárjában kezdődött teljes körű ukrajnai invázió óta.
A parlamenti választással párhuzamosan 39 régióban regionális törvényhozásokról, tíz térségben pedig régióvezetőkről is szavaztak. A Központi Választási Bizottság közlése szerint több mint 60 millióan adták le voksukat, és 33 régióban elektronikus távszavazásra is lehetőség volt. A választási bizottság az ukrán támadásokat és kibertámadásokat is a voksolást nehezítő körülmények között említette. Orosz tisztségviselők több ilyen támadást Ukrajnának tulajdonítottak; Kijev felelősségére vonatkozó egyes orosz állításokat független forrásból nem minden esetben lehetett ellenőrizni.
A voksolást Oroszország az általa 2022-ben annektáltnak nyilvánított Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja ukrajnai területeken is megtartotta. Az annektálást a nemzetközi közösség túlnyomó része nem ismeri el, az EBESZ pedig korábban törvénytelennek minősítette azt. Oroszország az idei parlamenti választásra nem hívott EBESZ-megfigyelőket sem; a szervezet szerint ezzel Moszkva nem tett eleget az EBESZ keretében vállalt kötelezettségeinek.
A választáson korlátozottak voltak a háborút ellenző politikai erők indulási lehetőségei is. A háborúellenes álláspontot képviselő Jabloko országos indulását bírósági döntés akadályozta meg, miközben egyes jelöltjei egyéni körzetekben indulhattak. A párt végül országos parlamenti képviseletet nem szerzett.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
