Sok éve nem látott kötvénykibocsátást rendeztek Magyarországon

– Ki pontosan a kötvények kibocsátója, és mennyi kelt el belőlük?

– Az eredetileg felkínált 15 milliárd forintnyi mennyiség helyett 20 milliárd forintért kelt el, a BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe a kibocsátó, ám a franciaországi anyabank garanciájával. Sok éve nem volt ehhez fogható kibocsátás, amely során egy külföldi pénzintézet forintban ekkora értékben bocsátott volna ki kötvényeket Magyarországon.

– Mekkora a kötvény hozama, futamideje?

– A papír kondícióit az OTP Bank javaslatára úgy alakították ki, hogy a 2016/D jelzésű hazai államkötvény fő paramétereihez igazodik, ezzel is megkönnyítve a befektetők számára az elszámolásokat, más műveleteket. A három éves kötvény kamatozása 4,5 százalék, a 2016/D hozama felett 55-65 bázispontos felárral kelt el.

– Kiket céloztak meg a kibocsátással?

– Az egyetlen lényeges különbség a 2016/D-hez képest, hogy a BNP Paribas kötvényeinek névértéke darabonként 50 millió forint, szemben az állampapírok tízezer forintos névértékével. Ennek megfelelően túlnyomórészt hazai intézményi befektetők, azaz befektetési alapok, biztosítók, kisebb részt nyugdíjpénztárak jegyeztek belőle.

– Mi volt a célja a tranzakciónak, mire fordítják a befolyó pénzt?

– Elsősorban a BNP Paribas hazai áruhitelezési tevékenységének finanszírozására.

– Miért pont Magyarországon, és miért pont forintban bocsátották ki?

– A válság hatására általában minden bankcsoport igyekszik az egyes országokban folytatott tevékenységét az ottani forrásokból, a helyi piacról finanszírozni, az a legegyszerűbb számukra.

– Mi volt az OTP szerepe a kibocsátásban?

– Az OTP Bank vezető szervezőként, jegyzési garanciavállalóként, forgalmazóként, fizető ügynökként és másodpiaci árjegyzőként működött közre. Bár az OTP a köztudatban elsősorban lakossági bankként él, a tőkepiaci szolgáltatások terén is erős pozíciói vannak. Ebben az esetben is látszik, hogy a kibocsátás során teljes szolgáltatást tudtunk adni a kötvénykibocsátónak, és végig tudtuk kísérni tanácsokkal is.

A legfontosabb a kibocsátás-szervezői és az értékesítési pozíció volt. Bizonyos szinteken, nagyságrendben a hazai piacon csak az OTP tud egy ilyen méretű tranzakciót végrehajtani.

– Régebben strukturált kötvényeket is bocsátottak ki intézményi befektetők számára, például devizákhoz, részvényindexhez kötött kamatozással.

– Igen, más befektetői körnek rendszeresen bonyolítunk hasonló strukturált kibocsátásokat is.

– A francia BNP Paribas hitelminősítése jobb, mint a magyar államé, ugye? Miért van akkor felár a hazai állampapírokhoz képest?

– Igen, jobb a minősítés, a magyar piacon azonban a magyar állampapírokat a gyakorlatban maximálisan biztonságosnak, AAA-snak tekintik, ezért azoknál alacsonyabb hozammal kötvényt kibocsátani jelenleg nem lehet. Lévén, hogy a forint még nem világpénz, rendszeres és sokszínű kibocsátások nem jönnek forintban a piacra, nem lehet a rating különbséget árban érvényesíteni. Más hasonló kötvények, mint a Diákhitel Központ állami garanciás papírjai is az állampapíroknál magasabb hozammal forognak, az feltehetően egyfajta likviditási felár is, mivel ezek a sorozatok kisebbek, mint az állampapír-sorozatok.

– Ami a likviditást illeti, a kötvényeket milyen másodlagos piacra vezetik be? Hol lesz árjegyzés?

– Szerepelni fog a másodlagos piacon is, és a Budapesti Értéktőzsdére is kérjük a bevezetését, mindkét helyen jegyzünk majd rá árat. A pénzügyi válság során a vállalati kötvények likviditása eltűnt, vagy jelentősen csökkent, ami azután likviditási prémiumként jelentkezett az árfolyamokban.

Ezért a kibocsátó és az OTP Bank is jelentős hangsúlyt szeretne fektetni a kötvények likviditására. Az árjegyzésen túl kérelmezni fogjuk az MNB-nél azt is, hogy – mivel a papírok minősítése jobb, mint a magyar államé – vegyék fel a jegybankképes értékpapírok listájára. Így repóképesek lehetnek, ami szintén növeli a likviditást.