Megint rontották egyes lakossági állampapírok feltételeit

Október 1-től új lakossági állampapír-sorozatokat indítanak, a szeptemberben kapható sorozatokat ettől kezdve már nem lehet megvásárolni. A változtatásokat persze úgy indokolták, mintha a befektetők érdekében jönnének létre, ez azonban nem a teljes kép. „Az elmúlt hónapok és évek értékesítési és finanszírozási tapasztalatai alapján az Államadósság Kezelő Központ változtat a négy leginkább kedvelt állampapír jellemzőin” – foglalták össze.

Csökkenő kínálat, mint pozitívum?

A változtatásokat indokló „stratégiai megfontolások” az állami hivatal közleménye szerint:

• Egyszerűsítés – egy típusú termék egyetlen futamidővel lesz elérhető.
• Egységesítés – a Magyar Államkincstárnál alkalmazandó visszaváltási árfolyamot 99,0 százalékon határozzák meg minden állampapír esetén (a MÁP Plusz kedvezményes, 100 százalékos visszaváltási árú időszakait kivéve). De a többi forgalmazó által használt árfolyam ettől továbbra is eltérhet.
• „Biztonságosabb szerkezetet alakít ki” – megemeli a fix és csökkenti a változó kamatozású állampapírok kamatát. (Ez vitatható, mert mindkét kötvényfajta más-más körülmények között előnyös vagy hátrányos.)

Kinek jó ez?

Tehát pár fajta állampapír megszűnik, így a hároméves Bónusz (BMÁP) és a hároméves FixMÁP, pedig korábban, évekkel ezelőtt azt tálalták sikerként, amikor a kínálat ezeknél bővült. A kincstárjegyhozamokhoz kötött BMÁP és az inflációkövető PMÁP kamatprémiuma csökken, a FixMÁP és a MÁP Plusz kamata azonban valóban nő.

Az ilyen jellegű kínálati váltás azonban akkor logikus az állam szemszögéből nézve, ha az állampapírok hozamának emelkedésére számít. Ekkor ugyanis a fix, többéves állampapírok kamatának kifizetése kisebb terhet – és jobban tervezhető kiadást – jelent számára, mint a változó kamatozásúaké. (A változó kamat ugyanis ilyenkor nő, míg a fix kamat állandó marad.)

Lehet, hogy az infláció emelkedését is prognosztizálták az elemzőik, és ezért csökkentették az inflációkövető kötvények kamatprémiumát is? Lehet, de kevéssé logikus, mert ehhez nagyon durva ugrás kéne az inflációban, valahová évi hét százalék környékére. (Igaz, a 2022-es inflációs robbanás óta egy ilyen eseményen sem illene nagyon meglepődni.)

A változások számokban

Az értékpapírok paraméterei konkrétan így módosulnak majd:

• A FixMÁP új sorozata évi hét százalékos kamatot fizet (eddig 6,5 volt). Csak ötéves futamidővel lesz kapható, a hároméves megszűnik.
• A lépcsőzetesen emelkedő fix kamatozású MÁP Plusz 6,5 százalékos kamattal indul, ami öt év alatt fokozatosan emelkedik 7,5 százalékra. (Eddig 5,75 – 6,75 volt a két szélső érték.) Ez 0,75 százalékpont plusz.
• A BMÁP új sorozata 6,85 százalékos kamattal indul, majd 0,75 százalék lesz a – kincstárjegyhozam feletti – kamatprémium, amihez 0,25 százalékos „hűségprémium” adódik az utolsó két évben. (Eddig 7,10 volt a hatéves papír indulókamata, egy százalék a kamatprémiuma és 0,5 százalék a hűségprémium. Ez így az évektől függően 0,25-0,5 százalékpontos csökkenés.) Csak hatéves sorozat marad, a rövidebb megszűnik.
• A PMÁP hat százalékos induló kamattal vásárolható, jelképes, kvázi nullás, 0,10 százalékos kamatprémiummal, ami mellé hűségprémium már nem jár. (Eddig 6,5 százalék volt az induló kamata, évi 0,5 százalék az infláció feletti kamatprémium, majd az utolsó négy évben ehhez 0,5 százalék hűségprémium járult.)

Túl sokba vannak a kisbefektetők?

Az átszervezés fő magyarázata valószínűleg az a mondat, amit az állam a kisbefektetőknek küldött levélben is ír:

Az állampapírok kibocsátója, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) folyamatosan törekszik arra, hogy – összevetve más befektetési termékekkel – versenyképes alternatívát biztosítson a lakossági kisbefektetők számára, miközben az állam költségeire is figyel.

„Az állam költségei” már nagyon magasak, a lakossági állampapírok kamatterhe túlságosan megugrott az elmúlt években. Így a mostani átalakítás, illetve a korábbi kamatcsökkentések után vagy megveszik alacsonyabb kamattal is az emberek a papírokat, vagy pedig majd valamivel több értékpapírt bocsátanak ki az intézményi befektetőknek. Ők ugyanis jellemzően valamivel alacsonyabb kamattal, hozammal is beérik.

Korábban fizettek túl sokat?

Ez végső soron racionális, az adófizetők számára is kedvezőbb megoldás – az irracionális inkább a nagyjából 2012 és 2023 közötti időszak volt, amikor a lakosságnak kiugróan magas kamatokat fizettek. Mondván sokféle érvet amellett, hogy a lakossági állampapíroknak milyen nagy előnyei vannak a kamaton túl:

• A magyar magánbefektetőknek kifizetett kamatot legalább nagyobbrészt belföldön költik el, „az országban marad”, míg a külföldi intézményi befektetők hazaviszik, kiviszik azt az országból.
• A magyar magánbefektetők hűségesebbek, nem annyira „forró pénz” az övék, nem távozik olyan gyorsan a befektetésekből, mint az akár órák alatt is reagáló profiké. (Ám nemrég a magánszemélyek is tömegesen váltották vissza a PMÁP-ot év elején, amikor a kamata lezuhant.)
• A magyar magánbefektetők hajlandóbbak hosszabb távon is befektetni, például több éves államkötvényekbe, míg az intézményi befektetők sokszor a rövid távú profitra törekednek, és például diszkont kincstárjegyeket vásárolnak. (Ez szintén nem teljesen igaz, hiszen az intézményi befektetők vásárolják a leghosszabb, 10-20-30 éves fix kamatú kötvényeket is.)

Amire nagy az igény, az drágul

A képhez hozzátartozik, hogy főleg a magyar kamatkülönbséggel (kamatkülönbözettel, magas kamatfelárral) magyarázzák a forint viszonylagos erősségét. Vagyis külföldi nagybefektetők elsősorban emiatt vásárolják a magyar forintot, amit aztán befektetnek valamilyen kamatozó eszközbe, például állampapírba. Lásd:

Valószínűleg emiatt az intézményi állampapírpiacon viszonylag élénk a kereslet, és így kevésbé van szükség a magyar kisbefektetők megtakarításaira. Általánosságban, ha valamiből túlkereslet van, akkor annak az árát érdemes emelni, vagyis kötvények esetében a hozamát vagy kamatát csökkenteni. Valószínűleg ez történik most a magyar lakossági állampapíroknál, ami egyébként egy hosszabb folyamat újabb állomása, lásd például:

• Tovább rontották az egyik lakossági állampapír feltételeit
• Kibukott az inflációkövető kötvény két nagy hibája