A forint, amelynek halálhírét keltik, él és virul

A nyár végén erősödésnek indult a forint, az euró több mint egyéves mélypontját 387,815 forinton érte el szeptember 18-án. Pedig sokan már augusztus végén-szeptember elején úgy vélték, a forinterősödés várhatóan átmeneti lesz, és előbb-utóbb felfelé indul el az euró árfolyama. Igaz, ezt sokan csak az év végére várták. E sorok írásakor nagyjából 391,50 az árfolyam, enyhe forintgyengülés volt tapasztalható egy hét alatt.

Eközben nagy változás látszólag nem történt a gazdaságpolitikában vagy az ország gazdasági helyzetében. A Monetáris Tanács a szeptemberi ülésén sem változtatott az irányadó kamatokon, kommunikációjában sem volt újdonság. A jegybanki alapkamat már mintegy egy éve stabilan 6,50 százalékon áll. Az utóbbi napok szerény forintkorrekciócskája a dollár kisebb erősödésével járt együtt.

Erős-e a forintunk?

De egyáltalán, erős a forint? Ez nézőpont, vagy inkább viszonyítási pont kérdése. Csak az utóbbi öt évben látunk a grafikonon számos olyan Időszakot, amelyhez képest most a forint erősebbnek (az euró olcsóbbak) nevezhető. De olyan szakaszokat is bőven kiválaszthatunk, sőt ezek vannak többen, amelyek épphogy a forint gyengülését mutatnák (lásd a következő ábrát). Öt év alatt többször volt ugyanis a jelenlegi ára alatt az euró, mint felette. A forintot ennek ellenére a legtöbben erősnek érzik, több okból:

• Az utóbbi években gyakori volt a 400 feletti euróárfolyam, ehhez képest most alacsony az árszint.
• A magyar infláció, még ha sokat csökkent is, rendszeresen meghaladja az euróinflációt, ami gyengébb forintot is indokolttá tehetne és az elértéktelenedése érzetét kelti.
• Az ország rengeteg gonddal küzd. A gazdasági helyzete nem éppen rózsás, évek óta alig van növekedés, megvontak számos EU-s pénzt: Folyamatosan konfliktusban van a kormány a saját szövetségeseivel, az energiabeszerzésünk továbbra is főleg az orosz szállításokon alapul stb.

A külföldiek veszik

A forint a régiós versenyben az élen áll, idén az euróval szemben több mint öt százalékkal erősödött , míg a lengyel zloty lényegében stagnált, a cseh korona erősödése pedig kevesebb, mint négy százalékos volt – írja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az erősödés egyik fő oka szerinte a forint kamatelőnye, amely azután növekedett, hogy a lengyel és a cseh jegybank is csökkentette idén az alapkamatot. Majd nemrég az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is mérsékelte a kamatszintet.

Ráadásul jó hangulat és a kockázatkeresés jellemzi már hónapok óta a nemzetközi piacokat, így a befektetők vonzó célpontnak tartják a forintot és magyar állampapírokat is. A hitelminősítők őszi értékelései előtt azonban a forint „kissé gyengülhet”, mivel a befektetők igyekezhetnek elkerülni egy esetleges negatív minősítés kockázatát. (A nagy hitelminősítők közül az S&P bírhat a legnagyobb jelentőséggel, mert itt épphogy a bóvli kategória felett helyezkedünk el.)

Németh Dávid szerint az elmúlt hónapokban látott forinterősödési lendület alábbhagyhat, a következő hetekben az euró a 385 és 395 forint közötti sávban ingadozhat.

Nem lehet együtt élni ezzel az euróárfolyammal

Az MBH Bank várakozásai szerint az év végéig megmaradhat ez a relatív erős árfolyam. Azonban nem valószínű, hogy hosszabb távon is ez lesz a helyzet.

„A rendkívül exportorientált magyar gazdaság nem biztos, hogy fundamentálisan sokáig együtt tudna élni ezzel az árfolyammal. Úgy vélem, hogy hosszabb távon a 390-400 forint közötti, majd e fölötti euróárfolyam alakulhat ki” – magyarázta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Stabil politika kell a forintnak

A kedvező nemzetközi hangulat is pozitív és a stabilitást célzó monetáris politika is segítséget nyújt a magyar deviza számára – írta többször is a K&H Értékpapír elemzéseiben szeptember második felében. Mindez „segített enyhíteni a forint körüli bizonytalanságokat”, ezért mozgott már „egy hónapok óta tartó csökkenő trendben” az EURHUF árfolyam.

Közben azonban a gyengébb dollár is a forintot erősíthette  brókercég szerint, amely szinte minden nap említette a forint rövidebb távú mozgásaival kapcsolatban az amerikai devizát. (A dollár gyengülése ugyanis rendszerint az euró és a térségünkben használt kelet-közép-európai devizák erősödésével jár, és fordítva.)

Az euró hátán erősödhet a forint

A beruházások és az export állnak a középpontban a hazai gazdaságban, de a bizonytalanság növekedésével erősen visszaestek a beruházások az utóbbi években. Ezen javíthat az EU – önállóságot serkentő – költségvetési programjainak beindulása, amiken keresztül Magyarország 16 milliárd euróhoz juthat hozzá – mondta el Kiss Péter, az Amundi Magyarország befektetési részlegének vezetője egy sajtóbeszélgetésen.

Ez hosszabb távon javíthatja az ország finanszírozási helyzetét és így a forintnak is jót tehet. Egy másik, közvetett hatás, hogy az euró erősödésének hátán tudnak majd erősödni az európai feltörekvő piaci devizák is, ez is növelheti a bizalmat a régió iránt.

Félrenéznek a befektetők

Az erős forintot magyarázták hosszasan a Concorde Értékpapír múlt heti podcastjában is. A kamatkülönbözetet tartotta a legfontosabb tényezőnek Jónap Richárd vezető elemző, főként az euróval szemben. Az is lényeges szerinte, hogy a földgáz ára stabilan alacsonyan van most, annak ellenére, hogy a beszerzési időszakban vagyunk. Valamint hogy még mindig pozitív a külkereskedelmi mérlegünk. Emellett a piacokon „globális kockázatkedvelő hangulat” is érezhető.

A hazai makrogazdasági kockázatokat tekintve viszont „van egy kis félrenézés”, a piaci szereplők mintha ezek felett szemet hunynának. Azaz a befektetők most szinte csak a jó dolgokat veszik észre a forint körül.

Mennyi pénzt ér a kamatkülönbözet?

Ami a kamatkülönbséget illeti, az euróval szemben a 2024-es év nagy részében ez 10,0-10,5 forint volt a Concorde Értékpapír szerint. Tehát aki eurót tartott, ennyivel magasabb euróárfolyamra (gyengébb forintra) számított egy év múlvára. Most ez már 16,0-16,5 forint egy évre, ami nagyon erős érték, százalékban kifejezve évi négy százalékpont fölött van. (Megéri forintra váltani a devizát és itt kamatoztatni – a szerk.)

Most szeptember közepén ha valaki a forint ellen spekulált 390 forintos euró mellett, és egy év múlva zárja a pozícióját, akkor a nyereségének küszöbe 406 forint 50 fillér lenne. Tehát ha 398 forint lesz a forint egy év múlva, akkor ezen veszíteni fog, mert hiába nyer nyolc forintot a pillanatnyi árfolyamon, el fogja veszíteni a 16 forintnyi kamatkülönbözetet.

Hosszú távon eljöhet a végzete?

Nagyon hosszú távon azonban a Concorde Értékpapír szakemberei szerint

• a termelékenységhez viszonyítva relatíve magas bérnövekedés,
• az innen már nehezen csökkenő magyarországi infláció és
• a gyenge gazdasági növekedés

miatt „nehéz lenne egy ilyen erős forintárfolyamot fenntartani, hiszen a makróhelyzettel egyszerűen nem passzol össze”. Ha a kamatkülönbözet és a globális kockázatkeresés közül valamelyik kiesik, akkor már jöhet a forintgyengülés, de nem tudni, ezek mennyi ideig tudják még támasztani a forint árfolyamát.

Egyelőre kis súllyal, de a közelgő választásokkal kapcsolatos várakozások is megjelenhettek a forintot befolyásoló tényezők között, mégpedig erősíthetik devizánkat. Erről nemrég itt idéztünk elemzőket:

415? 420? 430?

Míg néhány hónapja még mindenki a trendszerű forintgyengülésre fogadott és azt számolgatta, hogy 415, 420 vagy 430 lesz ez év végén az árfolyam, most már a 390-es szint körül járunk – írta a Gránit Alapkezelő blogja. A 2023-as évet kivéve 2018 óta minden évben gyengült a devizánk. „Egyre inkább felmerülhetne, hogy a forint túl erős, de ezt tévedés lenne állítani”, ugyanis nagyon hasonló szinten van, mint egy évvel ezelőtt.

Csak mostanában elszoktunk attól, hogy az árfolyam stabil legyen.

Halvány reménysugár a háborúban

De minek köszönhető a forint stabilizálódása, sőt most már erősödése? A négy legfontosabb ok a szerző, Regős Gábor szerint a következő:

• A növekvő kamatkülönbözet a lengyel, cseh és eurózónás – és azóta már az amerikai – kamatcsökkentések után.
• Többlet a hazai folyó fizetési mérlegben.
• A magyar jegybanki kommunikáció változása tavaly december óta és üzeneteinek stabilitása.
• Világpolitikai változások, így a gyenge dollár és a remény az orosz-ukrán háború befejezésére Donald Trump alatt (még ha nem is nagy ez a remény).

Na de merre tovább, forint?

Mivel a felsorolt tényezők egy része szilárd, a nagy kérdés az elemzés szerint elsősorban az euró-dollár árfolyam és az orosz-ukrán háború sorsa lesz. További kockázatot jelent azonban az Európai Unió azon terve is, amely szerint az orosz energiahordozók importját teljesen betiltaná.

Rizikófaktor a magyar fiskális (költségvetési) politika is, mert ha a piac azt látja, hogy ez lazul (ami a választások előtt, vagy a választási ígéretek miatt azok után nem zárható ki), akkor az rontja a kockázati megítélést.

A fentiek alapján tehát csak remélni lehet, hogy a forint marad 400 alatt – fejezi be Regős Gábor.