Az elmúlt öt-hat évben hatalmas változások következtek be Európában, mindannyian számos kemény kihívással szembesültünk, mindez a Covid-járvánnyal indult – mondta Vafa Ahmadi, az Amundi tematikus részvénybefektetési részlegének vezetője a vagyonkezelő csoport keddi sajtóbeszélgetésén.

Ha emlékeznek, mindenből hiány volt. Nem volt maszkunk, nem volt vakcinánk, Franciaországban még fájdalomcsillapítónk sem volt elég.

Energiaválságra élelmiszerválság

E nagyon nehéz időszakot követően Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami rövid ideig tartó, mégis jelentős energiaválságot okozott, különösen Németországban, amely elkezdte csökkenteni az Oroszországból származó olajimportot. Hirtelen hatalmas zavarok keletkeztek az élelmiszer-ellátási láncokban is, egyszerűen azért, mert Ukrajna kiesett, és nem tudta exportálni élelmiszerfeleslegét Európába. Csak hat-nyolc hónapig tartott, de úgy tűnt, mintha évek lennének.

Jelenleg az amerikai kormányzat politikája igen kiszámíthatatlan, mondhatni ingatag, ami nagyfokú bizonytalanságot okoz minden más ország számára, mert erősen függünk az Egyesült Államok politikájától.

Kontinensünk végre felébredt

Európa gyengesége tehát nyilvánvalóvá vált, legyen szó az energiaellátásról, az élelmiszerről, az oltóanyagokról vagy a katonai ágazatokról. Az USA-adminisztráció megbízhatatlanságát is hozzávéve nyilvánvalóvá vált, hogy nagy változtatásokra van szükség, az egészségügy, az élelmiszer-ellátás, a kiberbiztonság és az ipari ellátási lánc folyamatosságának fenntartása területén is.

Európa sokáig álomvilágban élt a Berlini Fal leomlása után, de fel kellett ébrednie – mondta Vafa Ahmadi.

Különböző programok indultak például az energiahordozók, a nettó zéró széndioxid-kibocsátás, a kritikus nyersanyagok (ritkaföldfémek), a chipek és a hadiipar területén annak érdekében, hogy Európa önállóbb legyen. Ha nem is lesz teljesen önellátó, de sokkal kevésbé fog függni a más országokból érkező erőforrásoktól. A megújuló energia aránya például a 2020-as 17 százalékról 2030-ra 45 százalékra emelkedhet. Ez idő alatt az üvegházhatású gázok kibocsátása 55 százalékkal mérséklődhet.

Újra felfegyverzik Európát

A sajtóeseményen példaként említették többek között a REARM Europe programot, amely 800 milliárd euró védelmi beruházást céloz meg 2030-ig, 650 milliárd eurónyi költségvetési hiányt enged meg, valamit 150 milliárd euró hitelt biztosít a tagállamoknak saját képességeik fejlesztéséhez. Ez jól illeszkedik abba, hogy az Unió 2035-re a GDP 3,5 százalékára növelné a védelmi kiadásait (és a NATO-elvárások szerint további 1,5 százalékot kell költeni a honvédelemhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre), ami ennek a periódusnak az utolsó öt évében összesen 1200 milliárd euró többletkiadást jelent a korábbi, két százalékos pályához képest.

A katonai kiadások a GDP másfél százaléka környékére csökkentek az előző évtized közepén – a NATO célja két százalék volt –, de azóta fokozatosan emelkednek, az új cél 3,5 százalék.

Mert ha semmi sem változik az orosz vezetésben, akkor Oroszország hosszú távú fenyegetés marad Európa számára – hangsúlyozta Vafa Ahmadi.

Európában érdemes befektetni?

Az EU-ban demokrácia van a és a jog uralkodik, a szervezet nem változtat politikáján csak azért, mert a francia, a német vagy a magyar elnök hirtelen megváltoztatja a véleményét – mondta Ahmadi, alig titkolva, hogy közben Donald Trump amerikai elnökre is céloz. Emiatt kontinensünkön megbízható, kiszámítható a gazdálkodási környezet, ami hatalmas előny. Így ez a világ egyik legbiztonságosabb régiója a befektetők, beruházók számára.

Ebből hosszú távon számos előny származhat, és így a szakember szerint érthető, hogy az európai állampapírhozamok lassan lefelé csorognak, akár hosszabb távon is.

Magyarország is profitálhat

Európa szerepe átértékelődik, de hogyan profitálhatnak ebből az egyes országok? – tette fel a kérdést Kiss Péter, az Amundi Magyarország befektetési részlegének vezetője. Szerinte az infrastrukturális és más fejlesztési programok hatása általában nem lesz kifejezetten erős, Csehország lesz a régióban a legnagyobb nyertes, és Románia nyeri majd a legkevesebbet. Magyarország várhatóan valahol a kettő között helyezkedhet el.

Ezen programoknál viszonylag csekély lesz ugyanis a multiplikátor-hatás, azaz az a folyamat, amikor az előnyök, a növekedés tovagyűrűznek a gazdaságban és más területeken is éreztetni tudják erejüket. A közvetlen hatások leginkább azon alapulnak, hogy mi mindent tudnak majd szállítani és szolgáltatni az egyes országok a stratégiai autonómia-programokhoz.

Kinéz nekünk 16 milliárd euró

Magyarországon Kiss részben a német programok begyűrűző hatása miatt 2026-ban jelentős növekedést vár, ami meghaladhatja a három százalékot is. Egy százalékos német növekedési többlet fél százalékos plusznövekedést is okozhat Magyarországon és a régióban. (De a német növekedési többlet egyébként várhatóan nem éri majd el az évi egy százalékot.) Fontos lenne, hogy Magyarország be tudjon csatlakozni a stratégiai iparágakba, tehát olyanokba, mint például a védelmi szektor, a megújuló energiahordozók, az e-mobilitás és a biotechnológia.

Ezek egy részében már most is jól állunk, mint például a járműiparban, az egészségiparban, az élelmiszerek vagy egyes alapanyagok terén. Magyarország a SAFE európai hitelprogramból is részesedhet – be is jelentkezett a magyar GDP nyolc százalékára, mintegy 16 milliárd euróra rúgó összeg erejéig. Ez javíthatja az ország finanszírozási helyzetét is, csökkentheti a hitelfelvételi igényt.

Az euró hátán erősödhet a forint

A beruházások és az export állnak a középpontban a hazai gazdaságban, de a bizonytalanság növekedésével az utóbbi években erősen visszaestek a beruházások. Ezen is javíthat valamit az említett programok beindulása. Egy másik, közvetett hatás, hogy az euró erősödésének hátán tudnak erősödni az európai feltörekvő piaci devizák is, ez növelheti a bizalmat a régió iránt Kiss Péter szerint.

Magas szintű válsághelyzet

A politikai bizonytalanság a világban nemcsak megemelkedett az Egyesült Államok kereskedelmi politikája miatt, hanem történelmi magas szinten beragadt – mutatott rá Annalisa Usardi, az Amundi Investment Institute vezető közgazdásza. Ez bizonytalanságot okoz a költségvetési (fiskális) politikában is.

Mindez már megjelenik olyan makrogazdasági számokban is, mint példádul a GDP vagy az infláció, de egyelőre nem nagy mértékben. Bár sokan arra számítottak, hogy nagyon erős negatív hatással lesz mindez a gazdasági növekedésre, ám ez egyelőre nem valósult meg, a gazdaság – főleg az Egyesült Államokban – viszonylag erős maradt.

Az eurózóna alulteljesítő marad

Az Amundi növekedési várakozása nem annyira alacsony, mint az elemzői átlag, bár a növekedés szerintük is a potenciálisan lehetséges értékek alatt fog maradni. A bővülést főleg a feltörekvő gazdaságok húzzák majd, elsősorban India és Kína. A 2025-ös évről a 2026-osra 3,2-ről 3,0 százalékra csökkenhet a globális növekedés, ezen belül azonban az eurózónában 2,1-ről 1,7-re mehet vissza ez a szám.

A vezető központi bankok várhatóan tovább csökkentik majd a kamatokat 2026-ban az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és az eurózónában is. Japán azonban kivétel, itt még 2025-ben 0,75 százalékra emelkedhet az irányadó kamat Annalisa Usardi szerint.

Az európai fellendülés pillérei

Az euró inflációja azonban a várakozások alatt alakulhat és megközelítheti a másfél százalékot a következő évben. Az eurózóna gazdasága később magára találhat, aminek három fontos pillére lehet a közgazdász szerint:

• a belföldi kereslet,
• a monetáris lazítás (például kamatcsökkentés),
• a költségvetés semleges hozzáállása, amely egyes országokban pozitív (élénkítő) üzemmódba kapcsolhat, Németországban például az 500 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztő program által.

A klímaváltozástól a chipekig

Az EU nagy erőfeszítéseket tesz a dekarbonizáció irányába is, ezek globális szinten is kiemelkedőek. Európa a mesterségesintelligencia-üzletágból is hasznot húzhat, Dánia, Hollandia, Észtország, Finnország és Svájc például benne vannak az első tízben az AI-felkészülést mérő mutatók szerint. (Az első három Szingapúr, Dánia és az Egyesült Államok.)

Ez a szektor csak tavaly az EU 27 országában 375 milliárd euró beruházást indukált a Bloomberg szerint. Ehhez kapcsolódik a Repower EU progam a maga 300 milliárd eurós kiadásával és a European Green Deal 1000 milliárd eurós beruházási tervével – mutatták be a sajtóeseményen.

Be is lehet fektetni az európai önállóságba

A Chip Act „csak” 43 milliárd euró elköltését célozza, de ezzel 2030-ig megduplázza az európai chipgyártás súlyát a globális termelésben. A Cyber Resilience Act pedig 290 milliárd euróval csökkentheti a kontinens cégeinek kibertámadásokkal kapcsolatos költségeit – mutatták be az adatokat Amundi szakemberei.

Az európai önállóság megteremtését célzó programok, folyamatok vállalati haszonélvezőire koncentrál az Amundi-csoport „CPR Invest – European Strategic Autonomy Fund” alap befektetési politikája. Ilyenek a feldolgozóipari, hadiipari, pénzügyi, egészségügyi és élelmiszerellátási területeken egyaránt akadnak a tőzsdéken.