Egyéves csúcson a forint – de miért is?

A múlt héten egyéves csúcson is volt a forint árfolyama, vagyis egyéves mélységben volt az euró forintban kifejezve. Az árfolyam benézett 393 alá is, nagyjából akkor, amikor a jegybankelnök a viszonylag erős forint, a devizánk stabilitása mellett tette le a voksát egy beszédében. De már előtte egy-két nappal is az erősödés jeleit mutatta a devizánk.

Varga Mihály jegybankelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen elmondott szavait a forint kapcsán a piac pozitívan értékelte – írta a K&H Értékpapír.

Csak a forint, egyedül?

Vajon mennyire magyar jelenség ez, és hogy állnak a környező országok devizái? Amint a második ábrán látható, a lengyel zloty egyéves viszonylatban körülbelül ugyanúgy áll, mint a forint, vagyis minimális erősödést mutatott. Ám közben teljesen másféle pályát írt le. Az időszak elején, az első félévben volt sokkal erősebb, majd begyengült, míg a forint fordítva, először elgyengült, hogy aztán beerősödjön. Ebben az eltérő pályában nagy szerepe lehetett annak, hogy Lengyelországban elnökválasztás volt és politikailag bizonytalan helyzet alakult ki.

Romániában sokáig stabil volt a deviza, majd hirtelen begyengült, ami elsősorban szintén az ottani választásokkal és politikai viszonyokkal lehet összefüggésben. A cseh korona pedig rendíthetetlenül erősödik, úgy tűnik, semmi sem ingathatja meg. A négy ország tehát eléggé eltérő képet mutatott 12 hónap alatt.

A dollár és a kamatkülönbözet?

Az utóbbi hónapokban az elemzők már gyakran magyarázgatták a viszonylag erős forint okait. Az egyik érvük az volt, hogy a dollár az idén igencsak gyenge, ami felértékeli az eurót és az ahhoz szorosan kötődő forintot is. Egy másik tényező, hogy míg a magyar jegybank a jelek szerint még jó ideig stabilan tarthatja a kamatot, nincsen a láthatáron kamatcsökkentés, addig az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed csökkenthet a következő hónapokban a piaci várakozások szerint.

Sokaknak talán furcsának tűnhet, de a viszonylag magas infláció is az erősebb forint malmára hajthatja a vizet. Ebben a helyzetben ugyanis a jegybanknak kevésbé van lehetősége a kamatok csökkentésére. Sőt, esetleg kamatemelésre is kényszerülhet valamikor, a magas kamat pedig – legalábbis rövid- és középtávon – a magyar devizát erősítő tényező.

Tendenciózusan jobban teljesít

Mostanában tendenciózusan jobban teljesít a forint – írta az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője, Miró József kommentárjában. Ennek szerinte alapvetően két oka lehet. „Az egyik, amelyet a jegybank egyre határozottabban sugall, sőt már nem csak sugall. A monetáris politika gyökeresen megváltozott. Már nem cél a forint kúszó leértékelése. Varga Mihály MNB-elnök ezt a múlt héten explicite ki is mondta a vándorgyűlésen.”

A magyar alapkamat – a románnal együtt – a legmagasabb a régióban.

Ráadásul a lengyel költségvetési hiány idén is a GDP 6,9 százalékára fog rúgni, míg a magyar 4,7 százalékra. Ugyanakkor az elemző szerint „a felértékelődés sem tűnik célnak”.

Szóval ha nem is előbb, de azért valószínűleg utóbb jön majd a kamatcsökkentés.

Mit hoznak a választások a forintra?

A másik fontos tényező pedig a közelgő választások. A külföldi befektetők már láthatóan téteket tesznek a kormányváltásra, amelynek következtében „mintegy tízmilliárd beragadt euró indulhatna meg a magyar gazdaság felé. Ez nyilvánvalóan forinterősítő tényező lenne.” Egyelőre kis súllyal, de ez is megjelenik a forinterősítő tényezők között Miró szerint.

A kormány a választásokhoz közeledve „egyelőre óvatosan osztogat”, de „ha bedobják a gyeplőt a lovak közzé”, akkor valószínűleg megfordul az a trend, amit most látunk. Egy még erősebb osztogatással a várható (választási) eredmények elmozdulnak a most kormányzó hatalom felé, de az egyensúlytalanság is növekedni fog (a gazdaságban, költségvetésben).

Az a hírhedt carry trade

Miért ilyen erős a forint? – tették fel a kérdést a Concorde Értékpapír podcastjában is. Szerintük „továbbra is zajlik a fejlődő piaci devizákban a carry trade pozíciók építése”. Ami azt jelenti, hogy a befektetők egy alacsonyabb kamatú devizában, vagy olyanban, ahol kamatcsökkentést várnak, hitelt vesznek fel. Majd abból finanszírozva vesznek egy magasabb kamatú devizát – mint például a forint. (A kamatkülönbözetre spekulálnak.)

Elindult a Feddel kapcsolatos „kamatcsökkentési gondolkodás” is, és ez mindenképpen megtámasztja a forintot – hangzott el. Devizánk így továbbra is jelentős kamatkülönbözettel rendelkezik.

De jó, olcsó az energia

További tényező, hogy alacsony a forintárfolyam volatilitása (az árfolyam ingadozása). Ez szintén segíti az „ilyen algoritmikus long pozíciók építését” – hangzott el. Ha ugyanis kisebbet mozog egy deviza, akkor nagyobb pozíciót kell nyitni benne, hogy érdemben pénzt lehessen rajta keresni.

A külső egyensúly szempontjából sem áll rosszul Magyarország, köszönhetően például a nyomott szénhidrogén-áraknak. Van egy külkereskedelmimérleg-többletünk, amely bár kissé romlott, de összességben még mindig jelentős.

Kiszerettek Lengyelországból

Most 93 forint alatti összeget kell adni egy zlotyért, ami „a pár évvel ezelőttihez képest még mindig rengeteg, de tíz hónapos forintárfolyam-csúcs a lengyel devizával szemben” – tették hozzá. Ennek egyik oka nyilván a kamatkülönbözet. A másik, hogy most a lengyel piacot kevésbé szeretik a befektetők, a lengyel részvénypiacon is volt egy tíz százalék feletti korrekció nemrég.

Hosszú távon azonban a Concorde-nál úgy vélik, Lengyelország nagyon masszív gazdasági fejlődése a devizaárfolyamokban is jelentkezni fog majd.