Most jól lemanipulálják az árfolyamot, aztán felvásárolják a bitcoint olcsón, majd pedig ki fogják találni, hogy a kriptó feltétlenül kell az AI-nak, és újra az egekbe fog menni a piac – hangzik a számtalan összeesküvés-elmélet egyike, amelyek a kriptóvilágban keringenek. Van ennek alapja? Valóban kell majd a kriptó a rohamosan terjedő AI-alkalmazásoknak?
Amint már mi is utaltunk rá a cikkeinkben, az AI-rendszerek és -szolgáltatások fejlődése gyorsulni látszik, ezzel kapcsolatban mostanában több megdöbbentő írás napvilágot látott. Sokan egyenesen odáig mennek, hogy egy teljesen új, megváltozott, AI-alapú világról beszélnek, aminek jó és rossz oldalai is lesznek, és a legtöbb iparágat gyökerestül felforgatja. (Mint legutóbb a Citrini Research cikke, amely átmenetileg az egész amerikai tech-szektor részvényeire rossz hatást gyakorolt.)
Itt írtunk az AI gyorsulásáról:
- A Covidnál is nagyobb sokk következik
- Még nem késő – így mentheti meg a munkahelyét, a befektetései értékét
Ha az AI cselekedni kezd
Mire van szüksége a mesterséges intelligenciának – a cselekvésre is képes AI-ügynököknek – ahhoz, hogy komoly gazdasági szereplőként működjön, például egyes iparágakban átvegye az emberi ügynökök szerepét? Ajánlatokat hasonlítson össze, például kiválassza a megfelelő ételrendelést, repülőjegyet, szállást stb., és le is foglalja vagy meg is vegye? Járműveket, műszaki cikkeket, ingatlanokat keressen nekünk?
- A hét minden percében működniük kell (24/7). Ez már megvan.
- Emberi közvetítők nélkül is tudjanak dolgozni.
- Fizetési módokra van szükségük, mivel szolgáltatásokat nyújtanak, amiért kompenzációra van szükségük, illetve fizetniük kell más szolgáltatásokért.
- Megfelelő módszer kell tehát a más AI-ügynökökkel való tranzakciók lebonyolítására.
- Azonnali elszámolásra van szükség, mivel az AI is villámgyorsan működik.
- „Programozható pénzre”, okosszerződésekre is szükség lehet az ügynökök koordinálásához.
A gép, mint kriptótulajdonos
A fenti lista nagyjából éppen az, ami a kriptovalutákat is jellemzi. Az AI maga nem tudja használni a bankrendszert, nem lehet bankszámlája – bár lehet, hogy a jövőben ezt is engedélyezik nekik valahogy. Nincs társadalombiztosítási száma, adószáma (bár lehet, hogy majd egyszer erre is lesz megoldás). Kriptovalutával azonban könnyedén fog tudni fizetni, ha úgy programozzák, csak egy pénztárcacímet kell kapnia.
Az emberek is használnak kriptovalutákat, de a gép, az AI a kriptovaluta-szektor számára sokkal inkább ideális felhasználó. Mert
- soha nem alszik,
- mindig online van,
- nagy sebességgel hajtja végre a tranzakciókat,
- nincsenek érzelmi döntései,
- tökéletes adminisztrációt és nyomon követést tesz lehetővé – írja egy kriptós influenszer.
A pénzünket a robotok keresik majd meg?
Az AI-ügynökök, a cselekvő AI-alkalmazások már elkezdtek pénzt keresni, és ez csak fokozódni fog. Az AI szoftverkódot ír majd, adatokat elemez, szolgáltatásokat nyújt. Ezért fizetséget fog kapni, és szüksége lesz egy olyan helyre, ahol értéket tárolhat. A kriptósok reménye szerint kriptovalutát használ majd, egyelőre ez látszik az egyetlen működő lehetőségnek. (Később azonban lehet más is, mint például a digitális jegybanki fizetőeszközök.)
A következő fázisokban az AI-ügynökök jelentős gazdasági szereplőkké válhatnak, milliószám működhetnek a nap 24 órájában, folyamatosan tranzakciókat hajtanak végre egymással. Például:
- az „A” AI-ügynök adatelemzést nyújt,
- a „B” ügynök kriptovalutával fizet érte,
- majd a „B” az elemzést programkód-íráshoz használja,
- a C pedig fizet ezért a kódért a „gazdája” nevében.
Jön az AI-alapú kriptóforradalom?
Mindez naponta több milliószor is megismétlődhet, jelentős forgalmat generálva. Az emberek kriptovaluta-befektetései jelenleg mintegy 2,5 ezer milliárd dollárt érnek, az AI-ügynökök gazdasága viszont – az optimista becslések szerint – már 2028-ra is könnyen elérheti a 10-50 ezer milliárd dollárt. Ez a kriptósok reményei szerint hatalmas felhajtóerőt adhat a kriptók árfolyamának – de nem feltétlenül mindegyiknek.
Az ember, mint kísérleti egér
Vajon milyen blokkláncokat használ majd az AI-világ? A gépeket nem érdekli majd a közösség hangulata vagy az, hogy melyik alapító mit tweetelt. Ehelyett olyan szempontjai lesznek, mint a tranzakciós sebesség, a tranzakciós költség, a megbízhatóság, az okosszerződések hatékonysága. Bármelyik láncot is választja az AI, az lesz a szabvány. (Ezért is dolgoznak sokan a villámgyors „szuperblokkláncok” megalkotásán.)
Nem „korai kriptovaluta-felhasználók” vagyunk, valójában mi vagyunk a tesztalanyok – teszik hozzá az X-en.
Ismerd meg az AI-odat!
De nem csak arról van szó, hogy az AI jobb a tranzakciók előkészítésében, lebonyolításában, kifizetésében és adminisztrációjában. Már megjelent a KYA (Know Your AI vagy Know Your Agent, „Ismerd meg az AI-odat”) fogalma is, a KYC (Know Your Costumer, az ügyfélazonosítási rendszer) mintájára. Ez az AI-rendszerek és ügynökök KYC-je, módszer az emberek nevében vagy szervezeteiben belül működő AI azonosítására, dokumentálására és ellenőrzésére.
A KYA felsorolja majd az összes, általunk használt AI-rendszert, szabályozza az adatokat, amelyekhez hozzáférhetnek, a döntéseket, amelyekre hatással lehetnek. Keretrendszer lesz az AI-ügynökök azonosítására, képességeik, korlátaik és jogi felelősségük ellenőrzésére. A cél, hogy ne működjön láthatatlanul, elszámoltathatatlanul, felelősségvállalás nélkül a háttérben az AI. Minden fontos AI-rendszer és ügynök regisztrálható, ismert és nyomon követhető lesz.
Kalandor AI-ok kíméljenek!
Miért hasznos ez? Már most is legalább egy tucatnyi fontosabb, ismertebb AI-modell (LLM) működik a világban, mint a ChatGPT, a Gemini, a Grok, a Claude, a Perplexity, a Llama stb., de a teljes számuk már valójában több száz és ez valószínűleg robbanásszerűen tovább fog nőni.
Fotó: Perplexity AI
A felhasználók elemi érdeke lesz majd elkerülni az „árnyék AI”-t, a nem dokumentált, nem megbízható AI-modelleket, ügynököket, amelyek megfelelő felügyelet nélkül hoznak döntéseket az ügyfelekről, azok pénzügyeiről vagy vásárlásairól. A KYA segít majd megfelelni olyan szabályoknak, mint az EU AI törvénye, az AML/CTF és az adatvédelmi törvények (GDPR).
Ha egy AI-ügynök olyan módon jár el, amely jogi vagy pénzügyi kockázatot jelent, szükség lesz hamisításbiztos naplófájlokra. Ezek tartalmazzák, mely ügynök volt az, milyen konfigurációt, modellverziót futtatott, és milyen intézkedéseket tett. A blokkláncok pont ilyen hamisításbiztos adattárolást tesznek lehetővé, amellyel ellenőrizhetik az ügynököt anélkül, hogy meg kellene bízni az ügynök üzemeltetőjének saját, privát adatbázisában. (Vagyis ne kelljen például a Google AI-rendszerének ellenőrzését a Google adatbázisa alapján végezni.)
A kriptós érmék ingoványa
Az AI és a blokklánc egyaránt gyorsan növekvő, magas kockázatú technológiai terület, amely hasonló spekulatív tőkét és lakossági érdeklődést vonz. Már volt egy nagy felfutás az úgynevezett mesterségesintelligencia-érmék, azaz az AI tokenek területén 2024 végén-2025 elején is. De pár hónap után, a mémérmék piacával párhuzamosan összeomlott (amikor Donald Trump elnök és felesége kibocsátották a saját érméjüket, és a befektetõkre sózták, ami az egész kriptópiacot megviselte). De nincs kizárva, hogy lesz még ennek reneszánsza.
Jelenleg is számos projekt indul a blokkláncokon, amelyek valamiféle keretet, infrastruktúrát próbálnak biztosítani a mesterségesintelligencia-alkalmazások számára, szinte minden napra jut egy új versenyző. A marketingjük azonban gyakran elmossa a határokat, sok projekt csak azért ad „AI” jelzőt a márkanevéhez, hogy kihasználja a hype-ot (mániát), még akkor is, ha a technológiája gyenge lábakon áll. (Hasonlóan ahhoz, ahogy 1999-2000 körül a „dotkom-cégek” szaporodtak nyakló nélkül.)
Blokklánc az AI-ért, AI a blokkláncért
Egyelőre nem tudjuk, mely blokklánc-projektek fognak az AI-szférában nagy előrelépést felmutatni, az is lehet, hogy egyik sem. (Vagy valami teljesen új projekt lesz a befutó.) Így nem árt óvatosan bánni a blokklánc-AI szektorral. Emellett persze a blokklánc-projektek is, ahogy más informatikai és pénzügyi területek, használják az AI-t.
- Az AI a kriptovalutáknál kereskedési robotokat működtethet, kereskedési jelzéseket adhat.
- Programozhat, okosszerződéseket írhat.
- Kockázatokat kezelhet, likviditást optimalizálhat stb.
- A várakozások szerint gyorsabban és olcsóbban, mint az emberek.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az északi útvonalon jóval gyorsabban juthatnának el Európába az áruk. 
