„Továbbra is kettősség jellemzi a magyar gazdaságot” – kezdte a sajtótájékoztatót Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. A fogyasztás támogatja, az ipar és a beruházások viszont hosszú ideje visszahúzzák a teljesítményt. A beruházások már három éve csökkennek, ez idő alatt reálértéken a 2017-es szintre süllyedtek – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.

Idén mindössze 0,8 százalékkal nőhet a hazai GDP, ami jövőre 2,9 százalékra pöröghet fel – mondta Árokszállási Zoltán. A fogyasztás továbbra is támogató lehet, a beruházások már enyhén pozitívan járulhatnak hozzá a GDP-hez, valamint az iparban is érdemi fordulatot várunk. Ez utóbbi nagymértékben összefügg a külső konjunktúra javulásával.

Túl erős a forint?

A magyar kormány augusztus végén jelentette be, hogy november 30-ig meghosszabbították a bizonyos élelmiszerek árát mesterségesen alacsonyabban tartó árrésstopot. „Az intézkedés durván másfél százalékponttal fogja vissza az inflációt, a kiskereskedelmi vállalatoknak viszont az érintett termékkörökben veszteséget jelent. Ezért nyilvánvalóan nem tartható fenn örökké, azt várjuk, hogy a jövő év közepére vezethetik ki.” – tette hozzá Árokszállási Zoltán. Ennek ellenére az MBH azt várja, hogy 2026-ban ismét a Magyar Nemzeti Bank célsávjába, 3,9 százalékra csökkenhet a fogyasztói árindex, az idén várt 4,5 százalékról.

Az elmúlt napokban kétéves csúcsra erősödött a hazai fizetőeszköz, úgy tűnik, hogy az euró/forint kurzus lecövekelt a 390-es szint környékére, enyhén az alá. Az MBH Bank várakozásai szerint az év végéig megmaradhat ez a relatív erős árfolyam. Azonban nem valószínű, hogy hosszabb távon is ez lesz a helyzet.

„A rendkívül exportorientált magyar gazdaság nem biztos, hogy fundamentálisan sokáig együtt tudna élni ezzel az árfolyammal. Úgy vélem, hogy hosszabb távon a 390-400 forint közötti, majd e fölötti euróárfolyam alakulhat ki” – magyarázta Árokszállási Zoltán.

Már októberben bóvliba kerülhetünk?

Az MBH szerint az államháztartás eredményszemléletű hiánya a tavalyi 4,9 százaléknál idén minden bizonnyal alacsonyabb lesz, de meghaladja a költségvetési tervben szereplő, 4,1 százalékos szintet. Az elemzői konszenzus most GDP-arányosan 4,6 százalékos költségvetési deficitet lát reálisnak. Jövőre egyébként, a választási évre fordulva ennél magasabb, 4,8 százalékos szint várható.

Felmerül a kérdés, hogy a korábban bejelentett vagy belengetett kormányzati programok, az Otthon Start, a szociális hozzájárulási adó esetleges csökkentése, illetve a közszolgálatban dolgozók évi egymillió forintos otthonteremtési támogatása mennyire terhelik meg a költségvetést.

Az MBH kimutatása szerint ezen intézkedések mindegyike a jövő évi hiányt 0,1-0,3 százalékpont közötti mértékben ronthatja. Azonban, mivel például az ÁFA-bevételek szempontjából plusz befolyó összegekkel is számolhat az államkassza, a nettó negatív hatás a költségvetésre ennél mérsékeltebb lehet.

Árokszállási Zoltán szerint, bár sok elemző és intézet kifogásolja a hazai költségvetési folyamatokat, nem valószínű, hogy az S&P Global októberben leminősítené Magyarországot, vagyis rontaná a magyar szuverén államadósság besorolását.

A tét egyébként nem kicsi: bár még az S&P is befektetésre ajánlja Magyarországot, már csak egy szinttel vagyunk a bóvli kategória fölött (jelenleg BBB mínusz a besorolásunk). Árokszállási Zoltán maximum 20 százalék esélyt ad a leminősítésnek, amit mindenképp illene elkerülnie az országnak.