Sürgősségi adománygyűjtést indított a francia Örökségvédelmi Alapítvány (Fondation du Patrimoine) és a Fondation de France (egy francia független magánszervezet) a világ elsőként védetté nyilvánított természeti helyszíne, a fontainebleau-i erdő megmentéséért.
A Franciaországot érintő súlyos tűzesetekről beszámoló híradások között ugyanis szinte az első volt az, amely arról számolt be, hogy július 12-én tűz ütött ki a fontainebleau-i erdőben, és hiába történt gyors beavatkozás és megfeszített munka a tűzoltók részéről, a közel kétezer hektár erdőt elpusztító tűzvész felbecsülhetetlen ökológiai károkat okozott, a pusztítással pedig veszélybe került a francia királyok és a 19. századi festők által formált egyedülálló kulturális táj fennmaradása. Fontainebleau 19 ezer hektáros területe az épített nevezetességek miatt szintén híres, itt található például a reneszánsz egyik csodája, a fontainebleau-i kastély, amely a mostani tűzvészben szerencsére nem sérült meg. Az hamar kiderült, hogy az erdőtüzet egy önkéntes tűzoltó gyújtogatása okozta, aki később beismerő vallomást tett.
A franciák gyorsan összefogtak, az adománygyűjtésről szóló felhívás után rövid idővel már több mint 96 ezer euró gyűlt össze, mindenki felismerte a helyzet súlyosságát, amelyet a helyiek a párizsi Notre-Dame székesegyház 2019-es leégéséhez hasonlítottak. A 850 éves gótikus épület újjáépítése jelentős részben közadakozásból valósult meg, a székesegyház 2024-ben újra megnyitott, ahogy azt Emmanuel Macron francia miniszterelnök 2019-ben még közvetlenül a lángok eloltása után megígérte.
Nem csak egy erdő, az európai civilizáció jelképe is
De térjünk vissza a fontainebleau-i erdőhöz, ami nem csak egy egyszerű erdő, hanem az európai civilizáció egyik jelképe is számomra. (Bár a klímaváltozás miatt már a legkisebb erdő, zöldterület vagy egy fa is kimagaslóan értékes.) A csaknem 25 ezer hektáron elterülő fontainebleau-i erdő olyan helyszín, amelynek a története egészen a középkorig nyúlik vissza, ekkor vált a francia uralkodók kiemelt vadászterületévé hasonlóan ahhoz, mint Budapesten a budai Vadaskert, amely a középkorban a Budai Vártól egészen a Pilisig alkotott egységes, összefüggő vadászterületet, ahol a középkori magyar uralkodók dámszarvasra és muflonra vadászhattak. A budai Vadaskertet az évszázadok alatt teljesen beépítették, így ma már csak a kerületi utcatáblákon lévő elnevezés utal arra, hogy milyen funkciója volt 500 éve a területnek.
A fontainebleau-i erdő azonban kis túlzással az idők kezdete óta erdő. A sűrű, változatos domborzatú táj és a gazdag vadállomány már VII. (Ifjú) Lajos (1120-1180) frank király idején is vonzotta a királyi vadásztársaságot, később pedig XIII. Lajos (1601-1643) uralkodása alatt az erdő a monarchia egyik legfontosabb helyszíne lett az uralkodói reprezentációk és a diplomáciai események szempontjából.
III. Napóleon császár (1808-1873) 1861-ben hivatalos dekrétumban minősítette „művészeti rezervátummá” az erdő ezer hektáros részét. Ezzel a jogi aktussal a fontainebleau-i erdő lett a világ legelső, államilag védetté nyilvánított természeti helyszíne, több mint egy évtizeddel megelőzve az 1872-ben alapított amerikai Yellowstone Nemzeti Parkot.
Fotó: Magyar Nemzeti Galéria
Hatalmasak a károk
Bár a fontainebleau-i erdőben a tüzet gyújtogatás okozta, a Dél-Franciaországban, Spanyolországban és Görögországban pusztító tűzesetek mögött többnyire nem az emberi szándékosság áll, hanem öngyulladás. A napokig tomboló tűzvészekben csak Dél-Franciaországban eddig 240 lakóház vált a lángok martalékává, a Bordeaux környékén leégett erdőterület nagysága pedig megközelíti Budapest méretét, Spanyolországban halálos áldozatai is voltak a tűznek, 14 ember vesztette életét.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató – akit a tűzesetek okairól kérdeztem a héten – azt mondta, hogy a szándékosság kevesebbszer okozója egy-egy tűzesetnek, az öngyulladás ugyanis természetes ökológiai része a mediterráneumnak, csak éppen az válik egyre riasztóbbá, hogy milyen gyakran keletkeznek ilyen katasztrófák és mekkora a kiterjedésük. Görögországban a szárazság miatt szinte nincs olyan régió, ahol ne lenne tűzriasztás érvényben. Krétán, Leszboszon, Híoszon, Számoszon és Ikárián, valamint Athénban és a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén is felkészültek a katasztrófavédők a legrosszabbra, tisztában vannak azzal a szakemberek, hogy az alacsony, rendkívül száraz növényzet akár öngyulladással, akár gondatlanság miatt bármikor meggyulladhat,
sokszor elég ehhez egy átlátszó üveg, amely összegyűjti a napsugarakat.
Június végén egész Európát letarolta a hőkupola, amely százéves melegrekordokkal söpört végig a kontinensen. Egy ilyen időszak után óriási a szárazság, így akár szándékosság, akár öngyulladás okoz egy-egy tüzet, jóval gyorsabb a lángok terjedése és nehezebb a tűz eloltása. A kutatók szerint a Föld egy része a vízhiány és a szárazság fogságában vergődik, elég néhány tényt felidézni itthonról, idén júniusra több patak és csatorna kiszáradt Magyarországon, a Velencei-tó vízállása augusztusra várhatóan 20 centiméterre apad, naponta egy centiméterrel csökken a Balaton vízszintje, és a Duna vízállása sem volt még soha ilyen alacsony, mint most. 2022-ben történelmi aszály pusztított Magyarországon, és az idei évtől sem várhatunk sok jót, a talajokban igen kevés a víz, a mezőgazdasági ágazatban a szakemberek szerint idén jelentős terméskieséssel kell számolni. Friss hírként jött itthonról, hogy csütörtökön késő délután kigyulladt a Visegrádi-hegység Sikárosi erdészház feletti része. A tűz közel 10 hektárt érintett és a beavatkozást nehezítette, hogy a helyszín jelentős része csak gyalogosan volt megközelíthető. Az utómunkálatok még pénteken is zajlottak.
Paks is leállhat
De a vízhiányra visszatérve, a Paksi Atomerőmű 1982-ben megkezdett tervezésekor senki sem gondolt arra a mérnökök közül, hogy 50 év múlva a Dunában nem lesz elegendő víz, és – ha még át is emelik szivattyúkkal azt a kevés vizet, amit a mederben találnak – az is túl meleg lesz ahhoz, hogy lehűtse az atomreaktor blokkjait.
Sétálok hazafelé este, nem a fontainebleau-i erdőben, fél 10 körül még mindig 32 fok van, és a következő napok is hasonlóan extrém hőségben telhetnek majd, az előrejelzések szerint ugyanis a következő két hétben egy legalább 10-12 napos kánikulai időszak következik Magyarországon 37, 38 fokos hőmérsékleti maximumokkal. Eső már régen esett, azóta csak porviharok tomboltak, napokig viharos szél fújt, a földek, az erdők, a parkok szárazak, ott ahol nem locsolnak, a növények szenvednek a vízhiánytól, a fű kiégett, a tavasszal ültetett fővárosi fák gyakran nem érik meg a nyár végét, a klímakutatók szerint a hőség és a csapadékhiány légköri aszályt is okoz, ami azt jelenti, hogy annyira száraz a levegő, hogy a növények a leveleiken keresztül sem tudnak vizet felvenni, pedig ez ugyanolyan létszükséglet az életben maradáshoz számukra, mit a gyökérzeten keresztül felvett víz.
Sétálok hazafelé, a lakótelepen duruzsolnak a légkondicionálók. Az ablakok többnyire zárva vannak, zaj nem szűrődik ki. Tudom, hogy az ország energiahálózata a következő napokban extrém terhelésnek lesz kitéve, és Szentendrén péntekre ezrek maradtak átmenetileg ivóvíz nélkül.
A lehetőségeimen gondolkodom, vagyis azon, hogy én állampolgárként mit tehetek ebben a helyzetben. Először is hallgatok azokra, akik önkorlátozást kérnek például a légkondicionáló berendezések használatában. Elektromos autóm nincs, így arra nem kell figyelnem, hogy az esti csúcsidőszakban az e-autómat ne töltsem.
Hiszek a társadalmi összefogásban. Ahogy a franciák is hittek benne, és öt év alatt újjáépülhetett a Notre-Dame székesegyház, és most megmutatják a franciák azt is, hogyan fognak össze a fontainebleau-i erdő helyreállításáért, azért az erdőért, amely az európai civilizáció egyik jelképe.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
