8p

A moszkvai Kijevszkaja egykor az orosz-ukrán barátságról szólt. A stockholmi T-Centralen olyan, mint egy kék-fehér óriásvirágos barlang. A párizsi metró pedig bohém és sokféle. A Világjáró ezúttal a föld alatt járt.

Hatalmas, kék virágok a sziklabarlang plafonján, szivárványszínű csíkozás, szobrok, mozaikok. Freskók, festmények, könnyed, karcsú, szecessziós stílusban hajlított vasfeliratok, több tonnás csillárözön és kézzel festett csempék.

A világot járva, több fővárossal a föld alatt is megismerkedtem. Igen tanulságos túra. Mindegyik metróhálózat híven tükrözi az adott ország történelmi múltját, politikai nézeteit, a kort, amiben született és az eszméket, amit hirdetni szeretett volna és hirdet ma is.

Évekig majd minden második nap lemozgólépcsőztem a moszkvai Kijevszkaja metróállomásra, amely ma is tükrözi egy birodalom nagyravágyását, a II. világháborús győzelmet, és amelynek pompája éles ellentétben állt az ötvenes évek nyomorával. Ami legjobban meglepett – a kilencvenes évek közepén járunk – , hogy óránként egy bábuska, kezében fertőtlenítős ronggyal törölgette a mozgólépcső melletti szalagkorlátokat. Ilyet sehol sem láttam, azóta se.

Státuszszimbólum és menedék

A felszíni tömegközlekedési hálózat évtizedekig igen kezdetleges volt a szovjet fővárosban, magánautók sem nagyon léteztek. A nagyon szűkös körülmények között élő szovjet embereknek kellett valamit nyújtani – legalább a tudatot, hogy egy nagyhatalom polgárai. És meg kellett oldani, hogy eljussanak a gyárakba.

Nem utolsósorban menedéket teremteni, ha kitörne egy újabb háború. Ez is megtörtént. Sztálin eközben kiélte őrült versenyvágyát a fennhéjázó metróállomásokban és a New York-i felhőkarcolók másolásában.

A Majakovszkaja állomás – gigantikus és pompázatos
A Majakovszkaja állomás – gigantikus és pompázatos
Fotó: Wikipédia/Hadi Karimi

Akkor még nem tudtam, hogy a moszkvai metró építésének ötlete már az 1870-es években felmerült, az 1863-ban megnyílt londoni mintájára. Az első vonal terve a 20. század elején készült el, a Vörös teret is érintette volna. Ezt akkor elvetették, részben a magas költségek, részben pedig amiatt, mert az útvonal mentén sok lakóházat le kellett volna bontani. A terveket az orosz ortodox egyház is ellenezte, szerintük a metró zavarta volna a szent helyeket.

Amikor ismét felmerült az ötlet – az I. világháború és a forradalom után – , a német Siemenst bízták meg a hálózat megtervezésével, ami 1925-re el is készült: a cég egy 80 kilométer hosszú hálózatot tervezett 86 állomással.

Az első kocsik 1934. október 17-én indultak próbaútra, a metró első utasai a szovjet kongresszus küldöttei, pártfunkcionáriusok voltak. (Ez hasonlóképp történt itthon is, rá pár évtizedre.)

Óvóhelyként is stratégiai jelentőségű volt a hálózat kiépítése. Amikor egyszer az ugyancsak pompázatos Majakovszkaja állomáson utaztam, elgondolkoztam, hol tartotta meg anno Sztálin a november 7-i beszédét, 30 méterrel a föld alatt. Nemcsak szónokolt, de lent is élt egy időben, természetesen egy elzárt részen. Ennek ma már nincs nyoma, és az ultramodern digitalizációval működtetett, gyönyörűen rendben tartott állomáson naponta átutazó milliónyi orosz fiatal sem tud róla.

A II. világháborús német támadások idején a Szovjetunióban az emberek nyomorogtak, sok helyütt éheztek, milliók haltak meg. De a rengeteg pénzt felemésztő metróépítés addig sem állt le. Az állomások ugyanis propagandacélokat is szolgáltak, például a Kijevszkaja az orosz-ukrán barátságról (!) vagy a szovjet mezőgazdaság sikereiről szólt.

Szocialista barokk Taskentben

Ma is tiszteletben tartják a historikus emlékek közé sorolt gigantikus állomásokat, de persze már különféle színek jelzik a vonalakat, a technika pedig világszintű. A távolságok azonban nem csökkentek: amikor valaki egy lakást hirdet valamelyik metróállomás közelében, az sok esetben egy kilométernyi sétát jelent.

A szovjet tagköztársaságok, mint például a taskenti is követték a központi stílust és direktívát. Amikor ott jártam, még csak egy vonal működött, de ugyanolyan gigantikus-csilláros márvány föld alatti paloták épültek itt kezdetben, mint Moszkvában. Az újabb állomások már visszafogottak, modernek.

A metró mint művészeti kiállítás

Ahányszor Stockholmba utazom, sosem hagyom ki a T-Centralent, a központi metróállomást, ahol találkoznak a hatalmas területű város különféle vonalai. Ez egy gyönyörű, kék-fehér óriásvirágos barlang. Mindegyik stockholmi állomás egy művészeti élmény, a mozgólépcsők elhelyezése, kivilágítása impozáns, és persze minden akadálymentesített.

A T-Centralen, a kék-fehér óriásvirágos barlang
A T-Centralen, a kék-fehér óriásvirágos barlang
Fotó: Wikipédia/Arild Vågen

A stockholmi metrót a világ legnagyobb művészeti kiállításának nevezik, amely festményekből, szobrokból, mozaikokból és domborművekből áll.

Nem csak az esztétikum kedvéért van ez kitalálva: a városi önkormányzat ezzel hozzájárul a nyugodt és biztonságos környezet megteremtéséhez is, nem beszélve a kulturális képzésről, fejlesztésről. Ráadásul az utazók könnyebben tájékozódhatnak, ha minden állomásnak megvan a maga jellegzetes művészeti irányzata.

A kedvencem a Kungsträdgården, amely egy eklektikus-historizáló stílusú művészeti-építészeti kiállítás a föld alatt, ahol a görög és római kori – nem eredeti – oszlopfőktől a különféle szoborcsoportokig különféle műtárgyak láthatók.

Nem szabad kihagyni ezt az állomást, hiszen a környékén egy sor nevezetes épület magasodik, és egy csodálatos parkba vezet. A köznyelvben Kungsan néven ismert városrész szabadtéri koncerteknek, galériáknak, rendezvényeknek is otthont ad, télen pedig jégpályának.

Izgalmas állomás a Tensta is: itt a barlang falára pingvinszerű élőlények és madarak vannak festve. A  Stadion állomás nyers, rücskös sziklafalait pedig égszínkékre festették, és a peronok feletti monumentális boltíven egy hatalmas, színes szivárvány feszül. A látványos belső teret Enno Hallek és Åke Pallarp tervezte, és 1973-ban adták át a forgalomnak.

Amikor a 70-es években elkezdték építeni a mélyállomásokat, az emberek tartottak a nyomasztó, sötét föld alatti terektől. A művészek a kék éggel és a szivárvánnyal azt akarták üzenni az utazóknak, hogy az égbolt odalent sincs messze. Emellett a dizájn tiszteleg a közelben lévő 1912-es olimpiai stadion és a sporttörténelem előtt is.

Szecessziós lejárók Párizsban

Amilyen fegyelmezett, ultramodern és tiszta a stockholmi metróhálózat, annyira bohém és sokféle a párizsi. Emberek ezrei élnek itt lent, olykor napokig, sokszor nemcsak a bejáratoknál harmonikázgatva a Le Ciel de Paris-t, hanem konkrétan a föld alatt. Akik, ha fel is merészkednek a felszínre, aligha értékelik Hector Guimard munkásságát. Az 1900-as évek elején ő tervezte a francia főváros mára ikonikussá vált metróbejáratait és szecessziós épületeit.

Ma már Párizs jelképei ezek a XX. század elején épült, kovácsoltvas lejárók, amelyekre rápillantva Piaf,  Aznavour vagy Montand dalait dúdoljuk.

Ikonikus metróbejárat Párizsban
Ikonikus metróbejárat Párizsban
Fotó: Wikipédia/Steve Cadman

Akkor azonban a város lakói körében nem váltak közkedveltté. Meglepő, de az elmúlt évtizedekben is inkább eltüntetni próbálták ezeket, jóllehet millió fotót készítettek róluk a turisták. Szerencsére hamarosan múzeum nyílik a méltatlanul elfeledett építész munkásságának tiszteletére.

A külföldi látogatók számára furcsa lehet, de a franciák soha nem szerették igazán a szecessziót Fabien Choné Guimard-gyűjtő szerint sem. Míg előbbiek a belle époque csodálatos szimbólumainak tartották a metrót, a párizsiak kritizálták, és nem értették, miért kedvelik a turisták. A háború után, a modernizmus hullámában Guimard számos alkotását megsemmisítették. Az általa tervezett 167 metrólejáróból mindössze 88 maradt meg.

A Metró és a KÉV emléke

Na és milyen a budapesti metró? Nyilvánvalóan más a külföldiek szemében, és máshogy látjuk mi, magyarok. Némelyik állomásunk – főleg a lejárat és annak környezete – elhasználtnak tűnik. A kontinensen úttörő kis földalatti bájától mindenesetre messze van.

A budapesti metró építésekor kezdetben nem a megalománia és az esztétikai szempontok érvényesültek, jóllehet amikor elkészült, mindenki büszke volt a teljesítményre. Átadása idején sokkal szebb és tisztább volt, és senki nem feküdhetett az aluljárókban koszos rongyokon.

A hajdani kivitelezők Moszkvában tanulták a technikát, de a munkálatok többször – politikai-társadalmi okok miatt – megakadtak, köztük '56-ban is. Ha hiba történt, például beázott az Astoria aluljáró, abból nagy baj keveredett.

De a Közlekedési Építő Vállalatnak (KÉV) nagy tekintélye és kiemelt állami szerepe volt. És persze saját művelődési háza, amely aztán nem véletlenül kapta meg a Metró nevet. De ez már inkább beattörténelem.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Döbbent csend a moziban – egy film Gázáról, amit Magyarországnak is látnia kell
Wéber Balázs | 2026. november 17. 18:31
Egy izraeli dokumentumfilmben izraeli hírszerző tisztek és katonák vallanak a gázai palesztinok teljeskörű megfigyeléséről, civilek tömeges és szándékos legyilkolásáról, Gáza eltörléséről. Bár ez nem igazolhatja a Hamász-terrort, utóbbi sem igazolhatja a gázai népirtást. Nagyító alatt ezúttal a külföldön óriási vihart kavart, itthon viszont alig vetített NAZA.
Szubjektív Tudott Orbán Viktor az elásott milliárdokról? Összecsaptak a járókelők
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 17. 10:41
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal 6,5 milliárd forintnyi készpénzt talált erdőben elásva és más rejtekhelyeken a Seszták Miklóshoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyben múlt hét csütörtökön és pénteken. Az Orbán-kormány volt minisztere tagadja, hogy a pénz az övé lenne. Járókelőket kérdeztünk a történtekkel kapcsolatban.
Szubjektív Az Art Nouveau birodalma és a templomtornyok városa – Nagyvárad felfedezése apám nyomán
Vágó Ágnes | 2026. november 14. 06:01
Ady Endre Körös-parti Párizsa, a magyar szellemi élet egykori központja sajátos, elegáns nyugalommal bír. Mintha a régi, polgári világ egy darabja maradt volna meg. A Világjáró ezúttal Nagyváradra látogatott el, családi emlékeit is felidézve.
Szubjektív Már Orbán Viktor lábát nyaldossa a Tisztítótűz – Ez Viszont Privát
Havas Gábor - Imre Lőrinc - Izsó Márton - Király Béla - Vég Márton | 2026. november 13. 18:35
Egyre nagyobb lánggal lobog a Tisztítótűz Művelet - Magyar Péter miniszterelnök így nevezi az előző kormányok alatti, bűncselekmény gyanúját felvető ügyek kivizsgálásának és az elkövetők elszámoltatásának folyamatát. A héten a Fővárosi Törvényszék embercsempészet gyanúja miatt egy hónapra elrendelte Orbán Viktor öccsének, Orbán Áronnak a letartóztatását. De tényleg szintlépés történt-e, és egyáltalán hogyan merülhet fel egy ennyire súlyos vád egy miniszterelnök közvetlen környezetéből?
Szubjektív Az ügynökakták nyilvánosságra hozása elkapkodott, nem átgondolt volt – az utca emberét kérdeztük
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 9. 19:06
A kormány nyilvánosságra hozott mintegy 60 ezer nevet a kommunista rendszer ügynökaktáiból. Az utca emberét kérdeztük arról, hogy miként vélekedik erről, mennyire tartja fontosnak.
Szubjektív Nemhogy 25, hanem 50 százalékkal kellene emelni a közalkalmazottak bérét – mondja az utca embere
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 7. 11:24
A kormány a választási ígéretként elhangzottnál alacsonyabb béremelést tervez az állami szektorban. Járókelőket kérdeztünk, hogy miként vélekednek erről.
Szubjektív Ezek mind megőrültek? Essen, a társasjátékosok Mekkája
Durucz Dávid | 2026. november 7. 06:01
Soha nem ünnepelték még ennyien együtt a társasjátékokat, mint idén Essenben. Négy nap alatt összesen 230 ezren zarándokoltak el a német városba, hogy színes kartondobozokba rakott papír-, fa- és műanyagdarabok helyzetét módosítgassák az asztalokon – vagy erről eszmét cseréljenek. Ezek mind megőrültek? A Világjáró élménybeszámolójából talán ez is kiderül.
Szubjektív Történelmi pofont kapott Trump, az iráni háború és a benzinszámla miatt büntettek a választók – Ez Viszont Privát
Dobos Zoltán – Havas Gábor – Izsó Márton – Kollár Dóra – Wéber Balázs | 2026. november 6. 18:44
Az előrejelzettnél is jóval súlyosabb vereséget szenvedett a Republikánus Párt a félidős választásokon: az amerikaiak megbüntették Donald Trumpot az indokolatlan és méregdrága iráni háború, valamint az emiatt is zuhanó életszínvonal miatt. A párton belül már meg is indult az elhatárolódás az elnöktől – de vajon kik és milyen eséllyel szállnak majd harcba az elnöki székért 2028-ban? Mindeközben itthon több évtizedes késlekedés után megnyitották az ügynökaktákat. A cél dicséretes, a kivitelezés erősen problémás. De hogyan lehet feldolgozni a múlt traumáit?
Szubjektív A város, amire még mindig dühös Donald Trump
Kormos Olga | 2026. október 31. 05:57
Csak harmadik próbálkozásra sikerült eljutnunk Norvégia fővárosába. Az első két alkalommal a WizzAir törölte a nyáron lefoglalt járatunkat, így harmadszor már a Norwegian Airlinesra bíztuk magunkat. A Világjáró ezúttal Oslóban járt, ahol nincsenek kátyúk az utakon, nem láttunk kalauzt a villamoson és irigylésre méltó a nyugalom.
Szubjektív Mi vár a kisbefektetőkre a tiszás gazdaságpolitikával? Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Eidenpenz József - Havas Gábor - Imre Lőrinc - Izsó Márton | 2026. október 30. 19:20
Igazi gazdasági nagyüzem tombol Magyarországon, mióta Magyar Péter miniszterelnök október 19-én ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait és irányait. A jövő évi büdzsét már a Költségvetési Tanács is értékelte, miközben a Pénzügyminisztérium publikálta a 2030-ig szóló konvergenciajelentését, és az őszi adócsomagot is benyújtotta a parlament elé. Eközben megismerhettük a harmadik negyedéves magyar GDP-adatot, ami már teljes egészében a Tisza kormányzásához köthető.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG