Elhunyt Nyikolaj Rizskov, aki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt 1985-1991 között - közölte szerdán Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke.

Az európai országok úgy tűnik nagyon komolyan veszik a fenyegetést, ezt jelzi, hogy nagyon sok pénzt fordítottak védelmi kiadásokra. Hétfő reggeli háborús összefoglaló.

Szegény munkáscsalád gyermekéből lett világhírű divattervező Szlava Zajcev, akinek először engedélyezték a Szovjetunióban, hogy ruhái saját nevén futhassanak.

Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében kedden elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára.

Leonyid Kravcsuk első ukrán elnök keddi halálával a Független Államok Közösségét megalapító mindhárom vezető elment. Három különböző karakter, három eltérő politikai karizma. Jegyzet.

Az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlóan az ukrán krízis is nagyhatalmak konfliktusa: mindkét esetben erődemonstráció zajlott és zajlik, valamint egyik fél sem akarta és akarja közel engedni magához a másik fegyvereit, mondta el Dr. Lénárt András a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszékének adjunktusa szerint a megoldás a „kiegyenlített visszavonulás” lehetne. A hispanista történész, akinek egyik kutatási területe Kuba és az Egyesült Államok kapcsolata, a vörös vonalakról, az atomháború veszélyéről, valamint Kennedy és Hruscsov józanságáról is beszélt lapunknak.

30 éve mondott le kommunista pártfőtitkári címéről Mihail Gorbacsov - úgy emlékszik, meglehetősen arrogáns volt akkoriban az USA, mert megnyerték a hidegháborút. Szomorú aktualitást ad a dolognak, hogy Gorbacsov épp egy újabb hidegháború árnyékában nyilatkozott.

A munkatáborok létfontosságú részei voltak a sztálini szovjet gazdaságnak, és hatásuk máig is érezhető. A táborok környéke jobban fejlődött, mint a Szovjetunió többi része, különösen akkor, ha a haszontalan élősködőknek minősített politikai foglyok nagyobb arányban voltak jelen.

Varsó 2016 és 2018 között minden olyan diplomatát eltávolított a lengyel külügyminisztérium kötelékéből, akik a szovjet diplomáciai akadémián végeztek. Magyarország ma már nem rendelkezik olyan diplomáciai elittel, amely ellen tudna állni Orbán oroszbarát politikájának. Káncz Csaba jegyzete

George Bush anno a szakadó esőben összetépte a beszédét, hogy így imponáljon a Kossuth téren fogadására összegyűlt tömegnek. A tegnap este elhunyt amerikai elnök 1989-ben látogatott Magyarországra, hogy segítse az átmenetet a kommunizmusból a demokráciába. Regnálása idején leomlott a vasfüggöny, felbomlott a Szovjetunió és az Egyesült Államok maradt az egyedüli szuperhatalom.

Vlagyimir Putyin váratlan ajánlattal lepte meg a japán miniszterelnököt: még idén kössék meg a második világháborút lezáró békeszerződést, 73 évvel az esemény után. Abe Sinzó élből elutasította a javaslatot, hisz ő területi revízió nélkül nem köti azt meg. Vajon mivel tudná Putyin az ajánlatot megédesíteni?

A második kiképzett magyar űrhajós hosszú betegséget követően hunyt el.

A választás tétje nem elsősorban az volt, mennyien szavaznak Putyinra, hanem az, mennyien mennek el választani. Jelentjük, győzelem, az orosz hadsereg 98 százaléka például jelen volt. De iskolák, kórházak, börtönök, más állami intézmények dolgozóit is kötelezték rá. Putyin azért paranoiás, mert ismeri az orosz történelmet – állítja egy kutató.

A Szovjetunió felbomlása óta időről időre felmerül, hogy alapítóját el kellene temetni, ahelyett, hogy moszkvai mauzóleumában mutogatnák őt bebalzsamozva. Eddig megosztotta a kérdés az oroszokat, most azonban a parlament napirendre tűzi a kérdést, 100 évvel a Lenin által kirobbantott forradalom után.

100 évvel ezelőtt már két és fél éve zajlott az első világháború, de a szembenálló felek nem tudtak dűlőre jutni egymással. Az egyik hatalmas résztvevő azonban jobban kimerült, mint a többi, és ez olyan változáshoz vezetett, ami sokkal későbbi eseményeket is meghatározott, például a hidegháborút.

Negyedszázaddal azután, hogy 1991. december 26-án megszűnt a Szovjetunió, érdekes részleteket mondott el a folyamatról az akkori belorusz vezető, aki szándékain kívül döntő szerephez jutott a folyamatban. Elkövettek azonban egy komoly hibát, amely számos, ma is aktív konfliktust eredményezett.

Az új osztrák elnök szülei menekültként érkeztek Ausztriába, többször vándoroltak tovább a kommunizmus elől. Az elnök alapvetően Merkel menekültpolitikájával ért egyet és az EU-tagság híve. Volt szocialista és szabadkőműves, közgazdász, egyetemi professzor és evangélikus. Csak meg kell nézni, hogy élnek az EU-n kívüli országok – figyelmeztet.

Finnország úgy látja, hogy megélénkült az ellene folytatott orosz propaganda, sőt még 100 éve megszerzett függetlenségének legitimitását is megkérdőjelezik. Vajon tényleg kell-e félnie a finneknek az óriás szomszédtól, vagy csak az utóbbi időben általánossá vált orosz-nyugati csörte, mondhatni hisztéria megnyilvánulásai ezek?

Oroszország az évszázadok során hatalmas nőtt, de ázsiai része sokáig szinte áthatolhatatlan volt. Óriási vállalkozásba kezdtek: megépítették a Transzszibériai vasutat, amely pont 100 éve készült el. Megindulhatott a közlekedés, és rövidesen a gazdaság ütőere lett. Rendszerek jöttek-mentek, de a vonal fontossága nem változott.

Emlékszünk még a Türkménbasira? Ezúttal Üzbegisztánban ért véget az egykori szovjet köztársasági kommunista párttitkár, majd a függetlenség után örökös, halálig hatalmon lévő vezető élete és így uralma. Az utódlás szovjet minta szerint zajlik, Oroszország, Amerika és Kína már a leendő vezető körül legyeskednek.

Oroszország kormányzati remények szerint már ebben a mezőgazdasági évben a világ legnagyobb gabonaexportálójává válhat - hasonlóan az egykori Szovjetunióhoz.

Most már egyértelműen az Iszlám Állam terrorszervezet okolható közvetve vagy közvetlenül mind a párizsi vérengzésért, mind az orosz repülő felrobbantásáért. Ezt büszkén vállalják is, kérdés, mi volt vele a céljuk. Talán csak sokat képzelnek magukról, mint egykor Oszama bin Laden, remélhetőleg úgy is végzik.

Oroszország az elmúlt években megmutatta, hogy már nem papírtigris. Érdekeit saját közel-külföldjén igen hatékonyan érvényesíti, Amerika belebukott a vele való konfrontálódásba, és most az amerikai és európai bizonytalankodás miatt óriás tér nyílt számára a világhatalmi bemutatkozáshoz, nem is hagyja ki.

A 2008 végi-2009 eleji szinten van a kőolaj ára – halljuk sokszor, de ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor sokkal messzebb mehetünk vissza az időben. Reálárakon a nyolcvanas évek végi szinteken áll az olaj, ami akkor a Szovjetunió bukásában is nagy szerepet játszott.

Az közismert dolog, hogy az ország eladósodása a Kádár-rendszerben indult, és az is, hogy az akkori relatív jólétet nem kis részben ennek köszönhettünk, de az már kevésbé, hogy szinte állandóan kongott a kassza, és nagy bravúrokkal kellet pénzt szerezni. De szemben Cipraszékkal, mi szerények voltunk és nem hangoskodtunk.

Ismét eljött a nukleáris fegyver első éles bevetésének évfordulója. Immár bő hét évtizede folyik a vita arról, hogy szükséges volt-e vagy sem, viszont általában csak a lehetséges amerikai veszteségeket kalkulálják a válasznál. A szovjet tényezőről kevés szó esik, pedig úgy tűnik, döntő volt.

A görög kormány állandóan a görög nép érdekeiről beszél, ezzel takarózva hajtotta végre 5 hónapos ámokfutását. Most a nyugdíjasoknak órákig kell tolonganiuk a tűző napon a bankok előtt. Ez így sokáig nem megy, rövidesen kénytelen lesz nekik drachmát vinni a postás. Vajon mire szavaznak ezután a sorbanállók?

Kína gazdasága alapján lassan világelső, de valutája méltatlanul el van hanyagolva. Oroszország büszke nagyhatalomként ünnepelte történelme legnagyobb győzelmét.

Pontosan 70 éve, hogy a náci Németország aláírta a Szovjetuniót képviselő Zsukov marsall előtt a feltétel nélküli fegyverletételt (békeszerződés csak 45 évvel később, a német egyesüléskor lett). Ez az esemény a mai Oroszország legnagyobb ünnepe, létének, hitvallásának, történelmének alfája és ómegája, méltóan is ünneplik.

Áder János dél-koreai látogatása közben az ország elnöke Magyarország rendszerváltását állította példának Észak-Korea elé. Ez több okból is meglepő. Lehet, hogy csak gesztusnak szánta a vendég irányába, de nem sült el túl jól. Miért nem az NDK-t emlegette? Egyáltalán miért van még két Korea?

Az orosz elnök orosz-fehérorosz-kazah valutauniót vetett fel. Jó ötlet-e egy ilyen „posztszovjet rubel”? Maga az Eurázsiai Gazdasági Unió, ami ennek alapul szolgálna, eddig bevált, és a négy jelenlegi tagon kívül többen fontolgatják a csatlakozást.

Ha nehezen is, de csendesedik az ukrán front, mégiscsak működik a minszki megállapodás, létrejön a tűzszünet. A megoldás nem lesz egyszerű, de próbáljunk Putyin fejével gondolkozni: mit is akar a régi-új nagyhatalom? A cári, esetleg sztálini birodalmat, vagy csak orosz testvéreit? Úgy tűnik, szerencsére csak az utóbbit.

Közel egy éve, amikor először fellángoltak a harcok Ukrajnában, a piacokon teljes pánik uralkodott el. Aztán a helyzet kissé lenyugodott, de amikor ősszel újra szóltak a fegyverek, megint megjött a maci. Most újra lángokban az ország, a piacok azonban már fütyülnek rá.

Tegnap megtörtént az első orosz leminősítés: az S&P bóvli kategóriába sorolta az Oroszország adósbesorolást. A lépés annak fényében logikus, hogy túl gyorsan fogy az orosz devizatartalék. Ez nem is mehet így sokáig, mert az már maga lenne a „görög út”.

Jegor Gajdar volt szovjet miniszterelnök egyik előadása nyomán a Szovjetunió összeomlásának okairól ír Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon. Az akkori szituáció valóban kísértetiesen hasonlít a putyini Oroszországéhoz, a kulcs a zuhanó olajár.