|
| MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
A kőolaj ára lassan harmadára esik a 2014 eleji szinteknek, gyakran elhangzik, hogy ott utoljára 2008 végén volt, a Lehman Brothers csődjekor begyorsult pénzügyi válság mélypontján. Ám a dollárnak is van inflációja, egyes években nem is kicsi, a múltban több válság idején a két számjegyű tartományba is felugrott.
Mintegy 220 százalék volt a dollár inflációja 1985 óta, azaz a dollár vásárlóértéke – legalábbis a fogyasztók szemszögéből – kevesebb mint a fele (úgy 45,5 százaléka) ma az akkorinak. Ha az utóbbi 30 év olajár-alakulását megtisztítjuk ezzel az inflációval, vagyis 1985-ös árakon számolunk, akkor ma a kőolaj ára nagyjából ott van, mint 1986 elején, 18 dolláron (WTI), illetve 20 dolláron (Brent).
Egykor még a más minőségű amerikai könnyűolaj, a WTI volt a drágább, ma már rendszerint fordított a helyzet, 1986 elején így a WTI 26, a Brent 24 dollár volt, de március elejére nagyjából 12 dollárra estek, az év során pedig a 10 dollárt is érintették, amit azóta is emlegetnek a közgazdászok.
Az 1986-os év egészében 14-15 dollár volt az olaj átlagára, de a következő években sem ment 20 dollár fölé, és más nyersanyagok is gyengélkedtek. Ez volt az az időszak, amit a Szovjetunió és több feltörekvő ország megroggyanása jellemzett. (Lásd pl. latin-amerikai adósságválság.)
A Szovjetunió végül csak 1991 végén szűnt meg hivatalosan, de Magyarország és más szocialista országok már 1989-től demokratizálódtak, az év végén leomlott a Berlini Fal. A szovjet gazdaságot úgy jellemezte valaki leegyszerűsítve, hogy élelmiszert és gépeket importáltak kőolajért és más nyersanyagokért cserébe – ez borult fel súlyosan, amikor az olajár tartósan zuhant, nagyjából feleződött.
Az 1989-es év átlagában 19 dollár volt a WTI és 18 dollár a Brent, a mostani árak az 1985-ös árakon, amint említettük, 18, illetve 20 dollár. Ismét jönnek tehát a csődök és dőlnek majd a dominók? Egyes országokban, mint Venezuela, ez szinte elkerülhetetlennek látszik, másutt, mint Oroszország, távolról sem egyértelmű a képlet. A nyolcvanas évek végén mindenesetre több évnyi alacsony ár kellett ahhoz, hogy komoly következményei legyenek.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
