6p

A víz egyre inkább sebezhetőségi tényezőként fog szerepelni a jövőbeli konfliktusokban. A kontinensek jelenlegi kiszáradása folytatódik majd, mivel a globális vezetők figyelmen kívül hagyják a figyelmeztető jeleket, és nem hajlandók érdemi lépéseket tenni a klímaváltozás ellen. Káncz Csaba jegyzete.

A ScienceAdvances folyóiratban nemrég megjelent tanulmány a Föld lakott területének jelentős részén tapasztalható, valóban riasztó édesvízvesztés tendenciáját írja le. A Nasa Grace/Grace-FO (Gravity Recovery and Climate Experiment és GRACE Follow On) programjának adatai alapján, amelyeket a Német Űrkutatási Központtal együttműködésben gyűjtöttek, a kutatók azonosítottak olyan nagy kontinentális területeket, amelyek – Grönlandot és az Antarktiszt kivéve – elsősorban az északi féltekén koncentrálódnak, és amelyek az általuk „mega száradásnak” nevezett folyamaton mennek keresztül.

Mit mutat a TWS?

A kutatók ellentmondásos helyzetet figyeltek meg. Míg a történelmileg nedves területek egyre nedvesebbek, a száraz területek pedig egyre szárazabbak, ez utóbbi folyamat gyorsabban halad, mint az előbbi. Megjegyzik: „A kiszáradást tapasztaló területek nagysága nőtt, míg a nedvesedést tapasztaló területeké csökkent.” A szárazföldi víztároló kapacitás (TWS) egyre gyorsuló ütemben csökken.

A különösen Közép-Amerikában és Európában tapasztalható aszályok, valamint a talajvíz kimerülése együttesen felelősek a nem gleccseres kontinentális régiókban a TWS 68 százalékos csökkenéséért.

Különösen aggasztó az a megfigyelés, hogy 2002 óta az emberi populáció 75 százaléka 101 olyan országban él, ahol édesvízveszteség tapasztalható.

Az érintett terület nagyságának érzékeltetésére a tanulmányban az áll, hogy „a kiszáradás által érintett kontinentális területek évente körülbelül kétszeresére nőnek, ami meghaladja Kalifornia szövetségi állam területét”.

Nagy gondok lesznek az édesvízhiánnyal
Nagy gondok lesznek az édesvízhiánnyal
Fotó: Depositphotos

A csapadékmennyiség csökkenését kompenzálni kívánva a szárazság sújtotta területek lakói fokozzák a talajvíz kitermelését, ami kimeríti a föld alatti víztározókban tárolt édesvízkészleteket. Ez ugyan rövid távon „megoldásnak” tűnhet, de a víztározók korlátozott erőforrások. Ha a csapadékból származó beszivárgás nem pótolja őket, végül kimerülnek.

A szerzők meghatározzák ennek a kiszáradásnak néhány hatását: „A globális talajvízszint csökkenésének következményei között szerepel az öntözővíz-ellátás csökkenése és a mezőgazdasági termelékenység veszélyeztetése, az éghajlathoz való alkalmazkodási képesség, az aszályokkal szembeni ellenálló képesség és a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a talajvíztől függő ökoszisztémák károsodása”.

Biztonságpolitikai következmények

Az elkövetkező években a növekvő vízbiztonsági problémák számos ország belső stabilitását fenyegetik, világszerte nagyvárosok életképességét veszélyeztetik és súlyosbítják a nemzetközi konfliktusokat. A legaggasztóbb az, hogy a világ vezetői még azon intellektuális keretrendszerrel sem rendelkeznek, amelynek segítségével megfogalmazhatnák ezt a fenyegetést, nemhogy érdemi lépéseket tehetnének ellene.

A helyzetet tovább rontja a klímaváltozást tagadó Trump-kormány utasítása, amely szerint le kell állítani a NASA klímakutatási programjait.

A vízhiánnyal kapcsolatos tétlenség katasztrofális következményekkel járhat. 2050-re a vízzel kapcsolatos kihívások a világ élelmiszertermelésének több mint felét veszélyeztethetik. A vízhiány várhatóan nyolc százalékkal csökkenti a bruttó hazai terméket a magas jövedelmű országokban, és 10–15 százalékkal az alacsonyabb jövedelmű országokban. A friss víz iránti kereslet 2030-ra 40 százalékkal meghaladja a kínálatot. Ha a nemzetek nem felügyelik gondosan a lakosság vízellátását, akkor szinte biztos, hogy a belbiztonság veszélybe kerül.

2050-re a világ népességének 68 százaléka várhatóan városi területeken fog élni. A városok terjeszkedésével megzavarják a természetes vízpótlási ciklusokat és kimeríthetetlenül használják a környező talajvízkészleteket. A vízhiány már most is jellemző a városi életre, kiemelkedő példák erre olyan milliós városok, mint Bangalore, Peking, Bejrút, Bogotá, Kairó, Fokváros, Denver, Hongkong, Iszlámábád, Jakarta, Kuvaitváros, Lahore, London, Los Angeles, Miami, Muscat, Új-Delhi, Sanghaj és Tiencsin. Egyes vízellátó rendszerek a teljes összeomlás szélén állnak.

2024-ben Isztambul, Mexikóváros és Johannesburg is a teljes kiszáradás szélére került, de az időben hozott vészintézkedéseknek köszönhetően elkerülték a katasztrófát. Idén nyáron Irán veszélyesen szárad ki, és Kabul valószínűleg több éven át a vízrendszer összeomlásának szélén fog állni.

Melyik a legvalószínűbb konfliktus?

Mivel a készletek tovább csökkennek, a vízért folytatott nyílt konfliktus elkerülhetetlennek tűnik a következő években. A legvalószínűbb vita az India és Pakisztán közötti viszály. Az országok megosztják az Indus folyó medencéjét, amely Indiában ered, de Pakisztán mezőgazdasági és kereskedelmi szektorának életerejét biztosítja.

Az Indus medence gyors ütemű kiszáradást tapasztal, mind a Himalája gleccsereinek eltűnése, mind az éghajlatváltozás miatti csapadékcsökkenés miatt. Mindkettő valószínűleg visszafordíthatatlan. A riválisok 1960-ban egyezményt kötöttek a medence vízhozamának szabályozásáról. Bár a megállapodás több korábbi erőszakos konfliktust is túlélt, Új-Delhi most azt állítja, hogy már nem köti a szerződés. Pakisztán viszont figyelmeztette Indiát, hogy vízellátásának bármilyen megzavarását „háborús cselekménynek” tekinti.

A víz egyre inkább sebezhetőségi tényezőként fog szerepelni a jövőbeli konfliktusokban.

A kontinensek jelenlegi kiszáradása tovább fog folytatódni, mivel a globális vezetők figyelmen kívül hagyják a figyelmeztető jeleket, és nem hajlandók érdemi lépéseket tenni a klímaváltozás ellen. A vízügyi kérdéseket általában eseti alapon kezelik, az egyes víztartó rétegek és folyómedrek kihívásaira összpontosítva.

A szárazság és a vízhiány azonban sokkal szélesebb körű problémákat okoz, többek között hatalmas számú migráns és menekült megjelenését. Ezek a fenyegetések egész kontinensekre kiterjednek, így egyetlen nemzet sem mentes tőlük. A klímaváltozás és a meglévő vízkészletek túlzott kihasználása a század hátralévő részében az egyik fő konfliktus- és instabilitáskeltő tényező lesz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Duzzog a Fehér Ház, mert nem Trump kapta a Nobel-békedíjat
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 14:35
Szerintük a Nobel-bizottság a politikát a béke fölé helyezte.
Nemzetközi Hátrébb vonja csapatait Gázában az izraeli hadsereg
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 13:31
Izraeli idő szerint péntek délig visszavonul a tűzszüneti megállapodás első szakaszának megállapodása szerinti új vonalakra az izraeli hadsereg a Gázai övezetben – közölte a hadsereg.
Nemzetközi Mentelmi jog: lehet még egy csavar, perelhet és nyerhet a magyar kormány
Litván Dániel | 2025. október 10. 11:19
Súlyos jogi vereséget mérhet az Európai Parlamentre a magyar kormány?
Nemzetközi Kikerült a csádi misszió a honvédség zárszámadásából
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 10:58
Tavaly még megemlítették a csádi missziót, mint jövőbeli feladatot a Honvédelmi Minisztérium zárszámadásában, ám a napokban kijött, legfrissebb, 2024. évi zárszámadási törvénytervezetben már szót sem ejtenek róla. 
Nemzetközi Elszólta magát Putyin, vagy beismerő vallomást tett?
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 18:11
Putyin elismerte Alijevnek, hogy ők lőtték le az azeri gépet.
Nemzetközi Zelenszkij békedíjra jelölné Trumpot
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 16:31
Mindezt akkor, ha sikerül elérnie az ukrajnai tűzszünetet.
Nemzetközi Brüsszeli kémkedéssel vádolják az Orbán-kormányt
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 16:17
Európai Bizottság vizsgálatot indít a brüsszeli magyar kémhálózat ügyében. 
Nemzetközi Egyre gyűlik az ünneplő tömeg Tel-Aviv főterén
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 15:19
A hírre, hogy Izrael és a Hamász megállapodást írt alá, gyűlik a tömeg Tel Aviv főterén, mindenki örül. 
Nemzetközi Ez most nem jött be: Ursula von der Leyen marad a helyén
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 13:35
Két indítványról is szavazott az Európai Parlament. Mindkettő esetében sok voks hiányzott ahhoz, hogy végül sikerrel járjon.
Nemzetközi Von der Leyen Gulyás Gergelytől is megkapta a magáét
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 12:25
A bizalmatlansági indítvány is előkerült a Kormányinfón.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG