Egy dolog segítene igazán.

Vámháború, energiaár-robbanás, kereskedelmi útvonalak megszakadása a háborúk miatt, klímaváltozás extrém időjárással és vízhiánnyal. Ha többféle tényező egyszerre érvényesül, a hatások egymást erősíthetik, és sokkal nagyobb lehet a rombolás. Nagy veszélyek rejlenek az élelmiszer-ágazatban. Még nem vagyunk a 2022-es szinten, de nem is vagyunk távol tőle.

Az elmúlt 50 év legszárazabb évszaka sújtotta Iránt, ahol a kormány felhőképző gépekkel próbál esőt fakasztani a nagyvárosokra. Az önellátást viszont fontosabbnak tartják, ezért a gazdák féktelenül locsolhatják a hatósági áras vizet a rizs- és búzaföldekre. 20 millió, múlt századi technológiával működő légkondi működik az országban, amelyek egy nagyobb lavór vizet fogyasztanak óránként. Eközben folyók és tavak száradnak ki, a vizet pedig a gazdag környékeken is napi 12 órára kellett elzárni.

A víz egyre inkább sebezhetőségi tényezőként fog szerepelni a jövőbeli konfliktusokban. A kontinensek jelenlegi kiszáradása folytatódik majd, mivel a globális vezetők figyelmen kívül hagyják a figyelmeztető jeleket, és nem hajlandók érdemi lépéseket tenni a klímaváltozás ellen. Káncz Csaba jegyzete.

A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára – közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.

A vízhiányos területeken fellélegezhetnek, ha ez a módszer valóban működőnek bizonyul.

Francia rendőrök csaptak össze víztároló-ellenes tüntetőkkel La Rochelle-ben, ahol többen megsérültek.

A klímaváltozás, a nem szűnő gazdasági növekedés, a túlnépesedés problémákat okoz a vízellátásban, a víz sok régióban egyre drágább kincs. Akkor felmegy az árfolyama, és érdemes ide befektetni? Közvetlenül vízbe aligha lehet, de az azzal foglalkozó vállalatok részvényeibe már igen. Aki pedig a részvényekhez nem ért, az vehet vízre szakosodott tematikus befektetési jegyeket.

A világnak több vízre lesz szüksége a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez, miközben az egyre szűkösebbé válik. A világ lakosságának fele már most is súlyos vízhiánnyal küzd az év legalább egy részében. Káncz Csaba jegyzete.

Katalónia enyhít a tartós szárazság miatt három hónapja bevezetett vízkorlátozáson - közölte a tartományi kormány szóvivője kedden Barcelonában.

A Krím olyan súlyos vízhiánnyal néz szembe, hogy a félsziget 2,5 millió lakosa közül hamarosan akár 500 ezren is menekülni kényszerülhetnek. A nagyobb városokban már gyakran napokra leállítják a vízellátást, hogy biztosítsák az orosz katonai egységek számára elegendő ivóvizet. Káncz Csaba jegyzete.

Nincs ivóvíz, de ami van, az is szennyezett. Hiányzik az élelem, szünetel sok helyütt az áramszolgáltatás. Óriási a zsúfoltság ezen a kis területen, ahonnan még mindig menekül, aki egyáltalán teheti.

A Közel-Kelet nagy része gyakorlatilag „vízcsődben” van. De hogyan próbál válaszolni erre a kihívásra a politikailag is forrongó térség? Káncz Csaba jegyzete

Az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, az ember által előidézett vízeltérítés, a gátépítés, a szennyezés és a túlzott használat következtében a folyók, tavak és víztartó rétegek világszerte fokozatosan száradnak ki. Bár a helyzet súlyos, az együttműködési kezdeményezések a deszkaláció jeleit mutatják. Káncz Csaba jegyzete.

Az első baljós jel az volt, hogy Rocco cica nem volt hajlandó többé csapvizet inni. A szárazság miatt a helyzet folyamatosan romlik, 17 nap múlva 1,7 millió embernek elfogyhat az ivóvize. Uruguay most alighanem a fél tengerpartját odaadná egy kiadós budapesti esőért. Nagyító alatt egy dél-amerikai főváros küzdelme a vízhiány ellen, amely Európa számára is tanulságos lehet.

Idén 7 hónapig tartott a tartósan vízhiányos időszak.

A világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található. Az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és ez növeli a vízfogyasztást: 1992-ben Egyiptomban 58 millióan éltek – ma 107 millióan. Káncz Csaba jegyzete

A globális felmelegedés fokozódásával a világ számos régiójában felerősödnek az aszályos időszakok, veszélyeztetve a mezőgazdasági termelést és az energiaellátást.  Ma Észak-Olaszországra és az USA délnyugati régiójára vetünk egy-egy pillantást. Káncz Csaba jegyzete

Tizenhét, zömmel afrikai és közel-keleti ország már most a bőrén érzi a klímaváltozás egyik legkegyetlenebb tünetét, az extrém vízhiányt. Egy friss tanulmány szerint a világ számos városa egyre gyakrabban kerülhet közel a "zéró naphoz" - vagyis ahhoz a naphoz, amikor egyszerűen elfogy az ivóvizük. Európa sincs biztonságban: Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Belgiumban már most is nagyon magas a vízhiány veszélye.

A brazil elnök mandátumának első hét hónapjában 38 százalékkal nőtt az Amazonas esőerdeinek területvesztése a múlt év azonos időszakához képest. Áttekintjük, hogy konkrétan hol várhatók fegyveres konfliktusok a világban a vízszűke miatt. Káncz Csaba jegyzete.

Számba vesszük azon világvárosokat, ahol hamarosan a Fokvárosihoz hasonló, kritikus ivóvíz-helyzet alakulhat ki. Peking felszíni vizeinek 40 százaléka már olyannyira elszennyeződött, hogy mezőgazdasági vagy ipari használatra sem alkalmas.

Áldatlan állapotok uralkodnak Fokvárosban, a dél-afrikai térséget ugyanis akkora szárasság sújtja, hogy hacsak nem érkezik valamilyen kisebb csoda folytán egy nagyobb eső, úgy legkésőbb április 22-re elfogyhat a város teljes vízkészlete. A vezetés sorra hozza a megszorító intézkedéseket, a lakosság mellett a turisták is megszenvedik a hiányt. Mi vezetett idáig? Van-e egyáltalán megoldás?

Indiában – sőt szerte Ázsiában – meredeken emelkedik a geopolitikai feszültség az apadó vízkészletek miatt. India agresszornak tartja Kínát, amely már eddig is a világ legtöbb gátját építette meg, szám szerint több, mint 87 ezret. Hasonlóképpen, Kína egyre több vizet vesz ki abból az Illy folyóból, amely a gyorsan elsivatagosodó Közép-Ázsiába szállít vizet, és amelynek államai már így is farkasszemet néznek egymással az eltűnő vízkészletek miatt.

A Pentagont nem hatja meg, hogy Trump kilép a klímaegyezményből. A globális ökológiai rendszer megrendülése éles biztonsági kérdéseket vet fel, ráadásul a már politikailag amúgy is törékeny térségekben. Bár hazánkban a köztársasági elnök PR szempontokból felkarolta a globálisan egyre veszélyeztetettebb vízkészletek ügyét, a 2017-es központi költségvetés keretében folytatódik a kormányhivatalokba integrált zöldhatóság pénzügyi elsorvasztása és a nemzeti parkok kivéreztetése.

Amíg kijavítják a hibát, a vízszolgáltató lajtos kocsikkal hordja a vizet.

Az átlagnál magasabb hőmérséklet és a csapadékhiány miatt vízkrízisbe került a félsziget.

Egy speciális grafénszűrővel ivóvízzé lehet alakítani a tengervizet.

Száz napra elegendő vízkészlete maradt a világ egyik legnagyobb városának.

Közműtartozások miatt korlátozzák a vízellátást a soproni Hotel Fagus-ban.