Nincs ivóvíz, de ami van, az is szennyezett. Hiányzik az élelem, szünetel sok helyütt az áramszolgáltatás. Óriási a zsúfoltság ezen a kis területen, ahonnan még mindig menekül, aki egyáltalán teheti.

A Közel-Kelet nagy része gyakorlatilag „vízcsődben” van. De hogyan próbál válaszolni erre a kihívásra a politikailag is forrongó térség? Káncz Csaba jegyzete

Az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, az ember által előidézett vízeltérítés, a gátépítés, a szennyezés és a túlzott használat következtében a folyók, tavak és víztartó rétegek világszerte fokozatosan száradnak ki. Bár a helyzet súlyos, az együttműködési kezdeményezések a deszkaláció jeleit mutatják. Káncz Csaba jegyzete.

Az első baljós jel az volt, hogy Rocco cica nem volt hajlandó többé csapvizet inni. A szárazság miatt a helyzet folyamatosan romlik, 17 nap múlva 1,7 millió embernek elfogyhat az ivóvize. Uruguay most alighanem a fél tengerpartját odaadná egy kiadós budapesti esőért. Nagyító alatt egy dél-amerikai főváros küzdelme a vízhiány ellen, amely Európa számára is tanulságos lehet.

Idén 7 hónapig tartott a tartósan vízhiányos időszak.

A világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található. Az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és ez növeli a vízfogyasztást: 1992-ben Egyiptomban 58 millióan éltek – ma 107 millióan. Káncz Csaba jegyzete

A globális felmelegedés fokozódásával a világ számos régiójában felerősödnek az aszályos időszakok, veszélyeztetve a mezőgazdasági termelést és az energiaellátást.  Ma Észak-Olaszországra és az USA délnyugati régiójára vetünk egy-egy pillantást. Káncz Csaba jegyzete

Tizenhét, zömmel afrikai és közel-keleti ország már most a bőrén érzi a klímaváltozás egyik legkegyetlenebb tünetét, az extrém vízhiányt. Egy friss tanulmány szerint a világ számos városa egyre gyakrabban kerülhet közel a "zéró naphoz" - vagyis ahhoz a naphoz, amikor egyszerűen elfogy az ivóvizük. Európa sincs biztonságban: Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Belgiumban már most is nagyon magas a vízhiány veszélye.

A brazil elnök mandátumának első hét hónapjában 38 százalékkal nőtt az Amazonas esőerdeinek területvesztése a múlt év azonos időszakához képest. Áttekintjük, hogy konkrétan hol várhatók fegyveres konfliktusok a világban a vízszűke miatt. Káncz Csaba jegyzete.

Számba vesszük azon világvárosokat, ahol hamarosan a Fokvárosihoz hasonló, kritikus ivóvíz-helyzet alakulhat ki. Peking felszíni vizeinek 40 százaléka már olyannyira elszennyeződött, hogy mezőgazdasági vagy ipari használatra sem alkalmas.

Áldatlan állapotok uralkodnak Fokvárosban, a dél-afrikai térséget ugyanis akkora szárasság sújtja, hogy hacsak nem érkezik valamilyen kisebb csoda folytán egy nagyobb eső, úgy legkésőbb április 22-re elfogyhat a város teljes vízkészlete. A vezetés sorra hozza a megszorító intézkedéseket, a lakosság mellett a turisták is megszenvedik a hiányt. Mi vezetett idáig? Van-e egyáltalán megoldás?

Indiában – sőt szerte Ázsiában – meredeken emelkedik a geopolitikai feszültség az apadó vízkészletek miatt. India agresszornak tartja Kínát, amely már eddig is a világ legtöbb gátját építette meg, szám szerint több, mint 87 ezret. Hasonlóképpen, Kína egyre több vizet vesz ki abból az Illy folyóból, amely a gyorsan elsivatagosodó Közép-Ázsiába szállít vizet, és amelynek államai már így is farkasszemet néznek egymással az eltűnő vízkészletek miatt.

A Pentagont nem hatja meg, hogy Trump kilép a klímaegyezményből. A globális ökológiai rendszer megrendülése éles biztonsági kérdéseket vet fel, ráadásul a már politikailag amúgy is törékeny térségekben. Bár hazánkban a köztársasági elnök PR szempontokból felkarolta a globálisan egyre veszélyeztetettebb vízkészletek ügyét, a 2017-es központi költségvetés keretében folytatódik a kormányhivatalokba integrált zöldhatóság pénzügyi elsorvasztása és a nemzeti parkok kivéreztetése.

Amíg kijavítják a hibát, a vízszolgáltató lajtos kocsikkal hordja a vizet.

Az átlagnál magasabb hőmérséklet és a csapadékhiány miatt vízkrízisbe került a félsziget.

Egy speciális grafénszűrővel ivóvízzé lehet alakítani a tengervizet.

Száz napra elegendő vízkészlete maradt a világ egyik legnagyobb városának.

Közműtartozások miatt korlátozzák a vízellátást a soproni Hotel Fagus-ban.