4p
A brazil elnök mandátumának első hét hónapjában 38 százalékkal nőtt az Amazonas esőerdeinek területvesztése a múlt év azonos időszakához képest. Áttekintjük, hogy konkrétan hol várhatók fegyveres konfliktusok a világban a vízszűke miatt. Káncz Csaba jegyzete.

A brazil elnök, Jair Bolsonaro megígérte még az elnökválasztási kampányban, hogy megnyitja az őserdőket a „kereskedelmi célok” – értsd fakitermelés, szarvasmarha-tenyésztés, aranybányászat – előtt. Bolsonaro hű maradt ígéretéhez és elnöki mandátumának első hét hónapjában 38 százalékkal nőtt az Amazonas esőerdeinek területvesztése a múlt év azonos időszakához képest. Nem véletlen, hogy a magyar miniszerelnök vett egyetlen európai vezetőként részt Bolsonaro január elsejei beiktatásán, akinek a kormánya másfél hónapja megvétózta az EU 2050-as klímacéljait és amely tavaly szétverte a környezetvédelmi intézményrendszert.

Holott a világ számos pontja már napjainkban vízválságot él át, amit részben a klímaváltozás, részben a vizek pazarló túlhasználata, részben a közvetett és közvetlen szennyezés idéz elő. A vízzel összefüggő konfliktusok száma a 2010-es években látványosan megugrott: míg az 1990-es években még mindössze körülbelül 16 ilyen történt, addig az elmúlt öt évben 73, derül ki a Pacific Institute kimutatásából. De nézzük meg, hogy konkrétan hol várhatók – akár fegyveres – konfliktusok a vízszűke miatt.

A Kína-India-Banglades térség

A Kína által kontrollált Tibetből (Himalája) tíz nagy folyó ered, amely tizenegy országot lát el, 1.6 milliárd ember vízellátásáért felelve. A Himalájában már 600 nagyobb gát létezik, vagy áll építés alatt. Az elmúlt évtizedben Kína három nagy gátat épített a 2900 kilométer hosszú, óriási Brahmaputra folyó felső folyására, amely lecsökkentette a vízhozamot India és Banglades felé. A folyó az indiai Arunachal tartománynál lép be Indiába, amely a kínai álláspont szerint Tibet része és vitatott területnek tartják. Peking tárgyalni sem hajlandó a vízmegosztásról, ráadásul nem írta alá a nemzetközi vízfolyamok kihasználásáról és védelméről szóló konvenciót sem.

A pakisztáni-indiai határ

Indiából hat folyó folyik át Pakisztánba és a felső folyásokon Új-Delhi számos gátat épít. A két ország 1960-ban írta alá az Indus Vízmegállapodást, de azóta a vízhozamok lényegesen lecsökkentek. A kasmíri konfliktus fellángolásakor az indiai kormány már rendszeresen fenyeget a folyók feltartóztatásával Pakisztán felé. De 2030-ra már lehet, hogy politikai villongás sem kell, hiszen egy új jelentés szerint addigra India lakosságának fele – mintegy 700 millió ember – nem jut megelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez.

Irak, Irán és a Közel-Kelet vízkonfliktusai

Káncz Csaba

Bagdad és Teherán évszázadok óta vetélkedik a Shatt-el-Arab (avagy perzsául Arvand Rud) 200 kilométeres szakaszának jogaiért. Az 1980-1988 közötti háború egyik oka is ez a folyó volt. Mindkét országnak stratégiai jelentőségű települései vannak a folyó mentén (Abadan a maga finomítóival, Korramshar és Bászra). Eközben Izrael és Palesztína amúgy is rendkívül feszült viszonyát megterheli, hogy Izrael fél évszázada elterelte a Jordán folyót a Negev sivatag felé egy csatornával (National Water Carrier), amelynek eredményeképpen csak egy sáros patak folyik Palesztínába.

Az Amazonas folyam ellopása

A 6400 kilométer hosszúságú folyam Ecuadoron, Kolumbián, Perun és Brazílián keresztül folyik. A közelmúltban megkezdődött a folyam vizének szisztematikus ellopása, amelynek keretében 1,9 milliárd liter befogadására képes óriási tankereket töltenek fel vízzel és szállítják azt a Közel-Keletre, miközben Latin-Amerikát sorozatos szárazságok sújtják.

Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Leállt az internet-összeköttetés az egyik fontos vezetéken
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 10:39
A vörös-tengeri válság már nem csupán a kereskedelmi hajózásban okoz komoly fennakadásokat, hanem a virtuális térben az interneten folyó adatcserében is. A felelősséget lehetetlen megállapítani.
Makro / Külgazdaság Aggasztja a befektetőket Kína titkolózása
Káncz Csaba | 2024. március 5. 09:31
Három évtized óta először fordul elő, hogy a kínai miniszterelnök nem tart sajtótájékoztatót az éves parlamenti ülés végeztével. A gazdasági visszaesés legegyértelműbb megnyilvánulása a deflációs erők egyre erősebb szorítása. Káncz Csaba jegyzete.  
Makro / Külgazdaság Kiborultak a lengyelek Magyarországra, elérte célját Szijjártó Péter külügyminiszter véleményes diplomáciai lépése
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 09:03
Nem maradt visszhang nélkül, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Alekszej Navalnij temetésének napján találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. 
Makro / Külgazdaság Magyarország rükvercelt egy nagyot
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 08:30
Megjöttek a részletes GDP-adatok: rosszul néz ki a tavalyi bizonyítvány. 
Makro / Külgazdaság Putyin új ötlettel rukkolhat elő
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 07:33
Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője feltűnően nagy hangsúllyal fényezte azokat a katonatiszteket, akik érdemeket szereznek az Ukrajna ellen vívott háborúban.
Makro / Külgazdaság A szakadék aljára került a forint
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 06:50
Az euróval szemben 3, a dollárhoz képest 5 százalékkal gyengült idén a forint. 
Makro / Külgazdaság Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásokra hajt - mire elég ez?
Bózsó Péter | 2024. március 5. 05:41
Ukrajna kiterjeszti szabadkereskedelmi megállapodását Kanadával, tárgyal az EU-val. Mekkora ennek a jelentősége?
Makro / Külgazdaság Döntő fontosságú adatokhoz jutottak az ukránok az oroszokról?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 19:37
Mutatjuk a hétfői nap legfontosabb történéseit.
Makro / Külgazdaság Moszkvát is elérhetné a német csodafegyver – az orosz média már német hidak bombázásáról beszél
Wéber Balázs | 2024. március 4. 19:11
Az egyik orosz titkosszolgálat lehallgatta, ahogy a német légierő vezetői azt latolgatják, le lehet-e rombolni a Taurusokkal a Krími hidat. A német robotrepülőgépekkel valószínűleg Moszkvát is el lehetne érni, ezért is ellenzi leszállításukat a német kancellár az ukrán hadsereg számára. Ennek ellenére az orosz állami média már német hidakkal szembeni ellencsapásokról beszél.
Makro / Külgazdaság Újabb trükkre készül az állami hivatal?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 17:31
Az elmúlt év kínjai után kellemes meglepetés volt a januári 3,8 százalékos éves inflációs ráta. Ám az örömbe némi üröm vegyült, mivel a hosszabb távú folyamatokat mutató maginfláció 6,1 százalék lett. Ráadásul kiderült, hogy az alacsony pénzromlás is úgy jött ki, hogy a KSH egy sajátos számítási metódus eredményeként nem vette figyelembe az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelést. Most viszont már nincs mit tenni, a pénteken napvilágot látó februári adatban már szerepelnie kell annak hatásának, hogy a január 20-aihoz képest több mint 30 forinttal magasabbak lettek az üzemanyagárak. De mi várható az év hátralévő részében? Tartható lesz a 4 százalék alatti mérték? S meddig csökkenhet a jegybanki alapkamat, illetve megállítja-e valami a forintot abban, hogy ne kússzon megint a 400-as szint fölé? E kérdéseket is körüljárta a Trend FM hétfő délelőtti adásában főszerkesztőnk, Csabai Károly.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG