A víz élet, vízbe fektetni megélhetés?

A víz: élet – olvasható főleg vízhiányos, sivatagos országokban lépten-nyomon, akár óriásplakátokon is. Manapság pedig ha elfelejtenénk, az egyre nagyobb hőség Európában is hamar emlékeztet rá. A Föld lakossága növekszik, a gazdaság globálisan bővül, a mezőgazdaság és az ipar – a legnagyobb felhasználók – termelése is egyre nagyobb, így egyre több víz kell. Helyettesíteni mással a legtöbbször nem lehet, legfeljebb takarékoskodni lehet vele valamelyest.

Eközben a vízkészletek a nagyarányú felhasználás, a klímaváltozás, a környezetszennyezés miatt sok helyen csökkennek. Előfordul, hogy gyárak, atomerőművek, városok építését kell lefújni a megfelelő ivóvízellátás hiánya miatt. A Világbank szerint világszerte kétmilliárd ember nem jut hozzá biztonságosan kezelt ivóvízhez és 3,6 milliárd ember nem jut hozzá biztonságos szennyvízelvezető szolgáltatáshoz. (Sovány vigasz, hogy ezek a számok néhány évvel korábban még rosszabbak voltak.)

Milyenek a vízrészvények?

Ami ennyire fontos, és egyre keresettebb, annak az árfolyama emelkedik, nem? A víz azonban nem szerepel az árutőzsdei kínálatban, nem lehet értékpapír-számlára helyezni, de vízszolgáltató, vagy ehhez megfelelő infrastruktúrát biztosító vállalatok részvényeit már igen. Az átlagos kisbefektetőknek ezeket is leginkább ETF-eken (tőzsdén kereskedett alapokon) keresztül érdemes megvásárolnia, hogy megossza a kockázatokat.

Számos vállalat foglalkozik a világ lakosságának ivóvízzel való ellátásával, vagy a vízágazat különböző határterületein tevékenykednek. A vízellátás és az ellátóhálózatok kezelése területén tevékenykedő közművállalatok mellett más cégek bevételeiket a megfelelő infrastruktúra biztosításával vagy a vízkezeléshez szükséges termékek és berendezések gyártásával érik el. (Csatornázási kellékek, szivattyúk és mérőórák szállítása, mérnöki szolgáltatások, a víz fertőtlenítéséhez, tisztításához és sótalanításához szükséges berendezések és technológiák stb.)

Részvények és víz-ETF-ek

A fenti ábrán a JustETF adatbázisában lévő öt, Európában forgalmazott, a vízhez kapcsolódó ETF szerepel. Az utóbbi egy év hozamai nem voltak rosszak, mintegy 9 és 23 százalék között alakultak euróban. A legfelkapottabb ágazatoktól, mint a technológia vagy pláne a mesterséges intelligencia, persze messze elmaradtak.

Ennek elsődleges oka lehet, hogy a közművállalatok világszerte a biztonságosabb, de kevéssé kiugró hozamú cégek közé tartoznak. A bevételük szinte állandó, de a növekedési lehetőségeik korlátozottabbak, így az árfolyamuk is kiegyensúlyozott. Ritkán emelkednek nagyot, de ritkán is esnek sokat.

Özvegyeknek és árváknak valók – tartja a tőzsdés mondás.

Az ilyen közműszolgáltató részvényeket és ETF-eket a leggyakrabban osztalékjövedelem elérése érdekében vásárolják.

Vizezhetünk Magyarországon is

Magyarországon forgalmazott víz-ETF-ként az FF - Sustainable Water & Waste Fund (HUF) sorozatot találtuk az Erste hálózatában, amely a Fidelity-csoport terméke. De a fenti táblázatban szereplő alapok is kaphatóak brókercégeknél, ahogy több száz más, európai tőzsdéken forgó ETF is. Sőt, az Európában nem, de az USA-ban forgó ETF-ekhez is hozzá lehet jutni, más kérdés, hogy ezek adózási szempontból hátrányt szenvedhetnek. (Elsősorban osztalékkifizetések esetén.)

Mi van egy víz-ETF-ben?

Mégis, konkrétan milyen részvényeket találunk ezekben az ETF-ekben? A piacvezető amerikai vagyonkezelő, a Blackrock terméke, az iShares Global Water UCITS ETF portfóliójának legnagyobb súlyú elemei a következők a Yahoo Finance adatbázisa szerint:

A listát vezető American Water Works egy olyan holding, amely leányvállalatain keresztül víz- és szennyvízszolgáltatást nyújt az Egyesült Államokban, 14 államban mintegy 1700 településnek, mintegy 3,5 millió aktív ügyfelet kiszolgálva. Lakossági, vállalati és kormányzati ügyfelei egyaránt vannak, köztük például nagyméretű gyárakkal, bányászati üzemekkel, kormányzati épületekkel és katonai létesítményekkel.

Mintegy 80 felszíni víztisztító telepet, 540 felszín alatti víztisztító telepet, 175 szennyvíztisztító telepet, 53 700 mérföldnyi szállító-, elosztó- és gyűjtőhálózatot és csővezetéket, 1200 felszín alatti vízkutat, 1700 víz- és szennyvízszivattyú-állomást, 1100 tisztítottvíz-tárolót és 74 gátat üzemeltet – írja a Yahoo Finance.

Szivattyúk, vegyszerek és mérőrendszerek

A listán második helyen álló ipari holding, a Xylem Inc. profilját röviden talán a “szivattyúgyártó konszern” kifejezéssel foglalhatjuk össze. Leányvállalataival többek között olyan termékeket kínál, mint a víz-, csapadékvíz- és szennyvízszivattyúk, vezérlőrendszerek, szűrő, fertőtlenítő, víztelenítő és biológiai kezelő berendezések.

A harmadik, a Veralto Corporation precíziós műszereket és vízkezelési technológiákat kínál a lakossági, kereskedelmi, önkormányzati, ipari, kutatási és természetierőforrás-alkalmazásokban használt víz mérésére, elemzésére és kezelésére. (Köztük kémiai reagenseket és digitális megoldásokat is.) A vízágazaton kívül azonban más területeken is aktív, például termékek és csomagolások jelölési és kódolási megoldásaival foglalkozik, tervezőszoftvereket és képalkotó rendszereket kínál új csomagolástervek létrehozásához stb.

Egyébként a legtöbb tematikus ETF és befektetési alap problémája, hogy a megcélzott cégek profilja nem korlátozódik az adott ágazatra, hanem vegyes. Mint ahogy a Mol sem pusztán olajcég ma már, hanem vegyiparral, kiskereskedelemmel, hulladékgazdálkodással is kiemelten foglalkozik.

További, vízzel kapcsolatos ETF-ek:

• FF - Sustainable Water & Waste Fund A-ACC-HUF (Fidelity, Magyarországon is)
• Ecofin Global Water ESG Fund (EBLU, USA)
• First Trust Water ETF (FIW, USA)
• Invesco Global Water ETF (PIO, USA)
• Invesco S&P Global Water Index ETF (CGW, USA)
• Invesco Water Resources ETF (PHO, USA)

A vízbefektetés korlátai

A kockázatokról és mellékhatásokról… Még ha a közszolgáltatók részvényei viszonylag biztonságos befektetésnek számítanak is, akkor is részvények, és mint ilyenek, jelentős árfolyamingadozásokat szenvedhetnek el. A mögöttes vállalatok pedig elvileg csődbe is mehetnek, vagy csak veszteségessé válhatnak, vagy elmaradhat az osztalék, amiért a részvényeket vettük.

Van továbbá egy olyan ellentmondás a szektorban, hogy a vízhiány főleg feltörekvő országokban egyre súlyosabb probléma, a felsorolt víz-ETF-ek viszont elsősorban fejlett országokban, leginkább az USA-ban fektetnek be. (Bár az USA-ban is vannak vízhiányos területek, amint a cikk elején levő ábrán is látszik.) Így a növekedési lehetőségek korlátozottak lehetnek, amik pedig az ágazatot különösen érdekessé tehetnék. Ha vannak is afrikai, ázsiai, latin-amerikai vízgazdálkodó vállalatok a tőzsdén, ezek kockázatai viszont sokkal magasabbak lehetnek, mint a fejlett piaci cégeké.

• Az iShares Global Water UCITS ETF 60,8 százalékban az USA-ban, 11,5 százalékban Nagy-Britanniában fektetett be a július 12-i állapot szerint.
• Az Invesco S&P Global Water Index ETF esetében az USA aránya mintegy 59, Nagy-Britanniáé 13, Svájcé hét százalék volt (márciusi adatok).

Az ipari cégek azonban, mint például a szivattyúk, műszerek, vegyszerek gyártói, a többi kontinensre is szállítanak és így globálisan is növelhetik bevételeiket.

A rezsicsökkentés és a víz

Számos igazán érdekes, a vízgazdálkodás terén nagy bővülés előtt álló területen pedig állami vagy települési kézben levő, vagy legalábbis tőzsdéken nem forgó cégek nyújtják a szolgáltatásokat. Amelyek így nem jelentenek befektetési célpontot.

Másutt lehet, hogy magánkézben van egy szolgáltató vállalat, de valamilyen módon, mint például a magyarországi “rezsicsökkentés”, rákényszerítenek hatósági árakat, vagy olyan ellátási kötelezettségeket, amelyek veszteséget okoznak. Az ivóvíz és a csatornahálózat népjóléti, népegészségügyi és így politikai kérdés is, ami a részvényesek számára sok országban nagy kockázatot hordoz.

(Az ENSZ hivatkozott jelentése.)