Az észak-brazíliai Belém városában gyűlnek össze a világ vezető tudósai, politikusai, diplomatái az ENSZ éves klíma-csúcstalálkozójára. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már a pénteki előkészítő tárgyalásokon is részt vett, és érkezik a brit miniszterelnök, Keir Starmer is. A konferencia hivatalos programja november 10-én, hétfőn indul, és 21-éig tart.
Magyarországi kormányzati részvételről egyelőre nincs hír.
Donald Trump sem vesz részt a klímakonferencián, és küldöttséget sem delegált. Az amerikai elnök kétszer is kezdeményezte országa kilépését a párizsi klímaegyezményből, az ENSZ szeptemberi nagygyűlésén pedig a világ legnagyobb csalásának nevezte a klímaváltozást. Kampánya során többször is kiállt az olaj- és földgáz-kitermelés mellett.
A világ legnagyobb károsanyag-kibocsátó országa, Kína ugyan küld delegációt a konferenciára, de a BBC nem tartja valószínűnek, hogy Hszi Csin-ping elnök is ott lesz.
Fotó: DepositPhotos.com
Belém városa az amazóniai esőerdők közelében található. Néhány ország küldöttsége lobbizott azért, hogy másik brazil városban rendezzék meg a konferenciát, mert a delegációk egy része nehezen talált megfizethető szállást a környéken. Ez a probléma nem csak az afrikai, vagy a csendes-óceáni államok küldöttségét érintette: az osztrák elnök, Alexander van der Bellen is anyagi okokból hagyja ki a konferenciát, amelynek környékén a legolcsóbb szállásokért is több száz dollárt kérnek el éjszakánként.
A korábbi ENSZ-konferenciákat azért is kritizálták a környezetvédők, mert sok szén-, olaj-, vagy gázipari cég képviselője is meghívást kapott. Három éve emlékezetes botrányt okozott, hogy a Coca-Cola volt az esemény egyik szponzora: a Greenpeace szerint a vállalat évente 120 milliárd darab eldobható műanyagpalackot gyárt.
Több olaj, kevesebb esőerdő
A tíz éve elfogadott párizsi klímaegyezmény szerint a globális felmelegedés mértékét 1,5 fok alatt kellett volna tartani az iparosodás előtti szinthez képest. Az ENSZ főtitkára, António Guterres azonban arról beszélt, hogy a 1,5 fokos szint túllépése, és az ezzel járó pusztító következmények elkerülhetetlenek, de az évszázad végéig vissza lehet hozni a bolygó hőmérsékletét a megfelelő szintre. 2024-ben ugyan a Föld hőmérséklete több mint 1,5 fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet, de az egyezmény a tízéves átlag elérésére vonatkozik. A klímaváltozás hatásai, például a hőhullámok, a hurrikánok, a viharok, az erdőtüzek, az aszály, vagy az áradások azonban előtte is gyakrabban és intenzívebben fordulhatnak elő.
„Nem akarjuk, hogy Amazónia szavannává váljon. De kénytelenek leszünk végignézni, ha nem változtatunk drámai mértékben a károsanyag-kibocsátáson, amilyen hamar csak lehet” – mondta Guterres a Guardiannek.
A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva többször is szót emelt a klímavédelem mellett, de hetekkel a konferencia előtt adott termelési engedélyt az állami olajvállalatnak, a Petrobrasnak. A Petrobras éppen Belémtől nem messze, az Atlanti-óceán partján tervezi az olajfúrást, az Amazonas-folyó torkolatánál. Az esőerdők irtása ugyan 50 százalékkal visszaesett 2022 és 2025 között, de az illegális marhatenyésztőkkel egyelőre nem sikerült leszámolni. A konferencia helyszínéhez vezető autóút építése miatt is ki kellett vágni néhány fát a világ legnagyobb esőerdőjéből.
Három nem az uniós klímatervre
A nap- és szélenergia felhasználása egyre szélesebb körben terjed, de a kormányok jelenlegi klímatervei nem alkalmasak arra, hogy a globális felmelegedést a 1,5 fokos szint alatt tartsák. Az országok vezetőit ezért arra kérte az ENSZ, hogy egy frissített klímatervet mutassanak be, ez október végéig 65 országnak sikerült. Ezek az országok mindössze a kibocsátás 30 százalékáért felelősek.
Fotó: MTI / EPA / Olivier Hoslet
Az Európai Unió szerda hajnalban fogadta el a következő tizenöt évre vonatkozó klímacéljait. A tervek szerint a következő tíz évben 66,25-72,5 százalékkal, az időszak végéig pedig 90 százalékkal csökkentik a széndioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. A tagállamok azonban 85 százalékos csökkentéssel is teljesíthetik a tervet, ha a maradék 5 százalék kibocsátásért széndioxid-krediteket vásárolnak más országoktól. A tervet csak a magyar, a szlovák és a lengyel kormány ellenezte, mert úgy látják, hátráltathatja az ipar versenyképességét. Lengyelország azonban támogatta volna a kezdeményezést, ha a kibocsátás 10 százalékáért lehetett volna krediteket vásárolni más országoktól.
Kína is az elmúlt napokban fogadta el a következő tíz évre vonatkozó klímatervét: ők a jelenlegi szinthez képest 7-10 százalékos kibocsátás-csökkentést céloztak meg. Az Egyesült Államoknak nincs ilyen dokumentuma, a nagyobb kibocsátó országok közül India és Indonézia pedig a konferencián mutathatják be a maguk anyagát.
A frissített klímacélok prezentálása mellett a konferencia fő témája egy globális pénzügyi együttműködés megszilárdítása lesz. A tavalyi, bakui konferencián a fejlett országok vezetői megállapodtak egy évente több mint 300 milliárd dolláros klímavédelmi csomagról, amelyet a fejlődő országoknak adományoznak 2035-ig. A fejlődő országok vezetői, és az Amnesty International szerint azonban ez nem elég a zöld átálláshoz, a sikeres változtatáshoz évente legalább 1300 milliárd dollárra lenne szükségük.
Törökország népirtással vádolja az izraeli miniszterelnököt és több miniszterét. 
