Nem biztos, hogy aszályban többet fizetünk a boltban

Abszurd, hogy a globálisan egyre szélsőségesebb időjárás ellenére évről évre csúcsokat döntöget a világ gabona- és olajnövény-termelése.

„Ennek azonban egyre kevésbé a növekvő átlaghozam, sokkal inkább a termőterület növekedése az oka” – magyarázta lapunknak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője. A klímaváltozás hatására ugyanis – a kevésbé aszályos északi térségekben – jelentős új területeket vontak be a termelésbe. A gazdálkodókban ugyanis még világszerte él a reflex, hogy növeljék a termelést. Így a kínálat továbbra is erős, amit azonban a nemzetközi piacon a politikai tényezők (például vámok, embargók) azért rendre torzítanak. „Ezt azért kell előrebocsátani, mert a hazai agrárpiaci árak elsősorban a nemzetközi, főleg a régiós piacoktól  függenek, nem a hazai termeléstől” – emlékeztet a szakértő.

Pedig az évről évre visszatérő, állandósuló aszály, a kedvezőtlen csapadékeloszlás és az erre érzéketlen nemzetközi piacok a gazdálkodók nagy részénél már jelentősen rontja a jövedelmezőséget. Ezért sokan spórolnak a termelési (műtrágya-, vetőmag-, növényvédelmi) költségeken, amivel viszont csökken a terméshozam, romlik a minőség, még sérülékenyebbé válik a hazai árutermelés, gazdálkodás.

„Az aszálynak így itthon önmagában nincs döntő szerepe a fogyasztói árak alakításában. Azt egy sor állandóan változó tényező alakítja ki” – mutat rá az agrárszakértő. Egyebek között a beszállítói kondíciók mellett a kereskedelmi vállalatok üzletpolitikája, az adózási, szabályozási környezet, a keresleti viszonyok, a költségek alakulása, sőt még a pszichés hatások, a fogyasztói ismeretekre és tudatosságra való reagálás is.

„A gabona-olajnövény termékpálya végén ugyan nem látom az aszály árnövelő hatását, de a fagyok, a hőstressz, a vízhiány miatt szűk friss gyümölcs-kínálaton, meglódult fogyasztói árakon erősen érződik” – von mérleget Fórián Zoltán.

Azt tapasztalja azonban, hogy a nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok számára a magyar vásárlók kiszolgálásában így sem jelent kihívást a csökkent hazai termés, amit importtal ellensúlyoznak. „Persze a világbajnok magyarországi élelmiszer-áremelkedésekről (amelyekről a minap a Financial Times is beszámolt) nehéz érzelmek nélkül beszélni” – utal némi iróniával az említett magyar árrobbanásra a szakember.

Magyarország ugyanis az elmúlt hat évben az úgynevezett kumulált inflációban és az élelmiszer-drágulásban is világbajnokká vált az ENSZ élelmezési világszervezete (FAO) adatai alapján. Az előbbiben –egyetlen tized híján – ötven százalékkal, az élelmiszerárak  növekedésében 81,6 százalékkal vezeti a világranglistát.

Itt jegyezzük meg, hogy bár az elmúlt években több súlyosan száraz időszak is volt nemcsak idén, hanem 2022-ben, „az évszázad aszálya” idején, ami egyes növényi és állati termékeknél okozott árhullámokat, éppen a növekvő import miatt sokkal nagyobb drágulás lett a következménye a rohamosan gyengülő forintnak…