Szirmai S. Péter cikkei

Egyszerre három súlyos, nagy gazdasági károkat okozó betegség, valóságos állatkór-attak nehezíti a húsvéti készülődést az élelmiszergazdaságban. A szarvasmarháktól a sertéseken át a juhokig, kecskékig a fő nagytestű haszonállatok veszélybe kerültek a száj- és körömfájás, a kiskérődzők pestisének megjelenésével. Ráadásul a madárinfluenza is megjelent a hazai baromfiállományban.

Közeleg a tavasz, nehéz döntés vár a termelőkre. Milyen növényt vessenek és mit ne, hogy a klímaváltozás és a piaci sokkok ellenére idén már elkerüljék a veszteséget.

Az importnál is gyorsabban drágul a hazai alma. A folyamat az idén is megállíthatatlannak látszik, amit nem csak a klímaváltozás, a tavalyi rossz termés, az elmúlt 30 év ágazati hibáitól visszaesett termelés is garantál.

A régiós és a hazai répaapály miatt két éve aranyáron mérik a sárgarépát. Tényleg fordulatot hozna a rebesgetett áfacsökkentés?

Félő ugyanis, hogy az ukrajnai és a közel-keleti harcok mellett a világgazdaság is hadszíntérré válik, ha az EU, Kína és az Egyesült Államok a kurrens termékek ellen beindítja a maga vámháborúját, amely a kínai e-autódömping fékezése után már az élelmiszer-exportot is letarolhatja.

Bár sok gazdaságban már veszteséges a szántóföldi növénytermesztés és csökkent a szektor kibocsátása, jó évet zár a magyar agrárdiplomácia.

A visszaélések miatt jövőre megint módosul a termőföldvásárlás, bérlet és használat szabályozása, ráadásul 2025. január 15-től már teljesen elektronikus lesz az ingatlannyilvántartás.

Jogi és közgazdasági nonszensz, politikai öngyilkosság lenne a zártkertek kisajátítása. Így értékelte lapunk kérdésére Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese Magyar Péter Debrecenben bejelentett földreformötletét.

Donald Trump választási győzelme a magyar mezőgazdaságra is hatással lesz, erre számítanak a szektort finanszírozó banki szakértők. Az USA várhatóan új Kína-politikájával a nemzetközi agrárkereskedelemben bővülhet a magyar mozgástér, Trump visszatérése akár az uniós agrárpolitikában is trendfordulóhoz vezethet. 

A fenntarthatósági célok alapján hamarosan döntenie kell az EU-nak. Az olcsó tömegterményeket, akár a gabonát, a jövőben már csak importálva átáll-e a drága csúcs-termékek előállítására. Erre is kerestük a választ a Közös Agrárpolitika formálódó reformjával kapcsolatban.

Segíti-e, vagy rontja-e az uniós pénzből épült üzemek versenyképességét a tagországi energiaár és gazdaságpolitika? Hasznosul-e a helyi élelmiszergazdaságban a fejlesztési támogatás? Ez került az agrárpolitikai reformra készülő uniós döntéshozók fókuszába.

A klímaváltozás, a veszteséges előállítás miatt egyre több fontos növénnyel hagynak fel a gazdák. Az aszályos vidékeken öntözés nélkül már a repce, sőt a kukorica, a napraforgó termesztését is sok kis gazdaság kénytelen befejezni.

Újra virágzik, a földpiaci befektetők figyelmét is felkeltette az egy-két hónapos otthoni online villám tanfolyamokkal csábító olcsó aranykalászos gazda képzés, amivel a piaci szereplők szerint enyhíteni lehet a szektorban a komoly munkaerőhiányt. 

Dánia 2030-tól szén-dioxid-adót vet ki a mezőgazdaságra, miután a kormány hétfőn megállapodott az agrár- és zöldszervezetekkel.

Extrém árraliba kezdett a kakaó a New York-i tőzsdén. Áprilisban az egy évvel azelőtti négyszeresén, tonnánként tizenegyezer dolláros csúcsot ért el a jegyzésár, majd ismét hétezer közelébe zuhant. A folytatásban kakaóhiány és további drágulás is jöhet.  

Merre tart az e-mobilitás? Erről is kérdeztük a Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia kerekasztal-beszélgetésén szakértő vendégeinket: Balogh Szabolcsot, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezetőjét, Lévai Gábort, a PhenoGyde Kft. ügyvezetőjét, Fekete Csabát, a CIB Lízing vezérigazgatóját, Antalóczy Tibort, a villanyautosok.hu ügyvezetőjét, Kovács Ákost, a Porsche Hungaria Moon Brand managerét. 

Az Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága – emlékeztet Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSz) elnöke. Ezért is kevés a nyereség, elmaradtak a fejlesztések, probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével.

Lecsendesedik az élelmiszer-infláció, de gyorsul a koncentráció. Ezt előlegezték meg szerdán az Erste Elemzői Klubjában, amelyet az élelmiszerárak alakulásáról, inflációs kilátásokról tartottak.

Nyugodtabb évre számíthat 2024-ben a hazai agrobiznisz. Mintegy 2700 milliárd forintos pályázati forrás érkezik, kisebb az infláció, a jobb tervezhetőség javítja az agrárkilátásokat. Ez derül ki a kedden bemutatott MBH AgrárTrend Indexből.

Az EU-illetékesek már komolyan tárgyalnak arról, hogy az European Green Deal és a fenntarthatósági stratégia következő állomásaként 2025-30 között bevezetik a 15 százalékos húsadót.

Ezt üzente lapunkon keresztül Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Aki szerint megfelelő tudás nélkül,  intenzív és hatékony művelési módszerek nélkül a kis gazdaságok versenyképtelenek, és szinte nem termelnek jövedelmet. A komparatív előnyöket megtalálva, minőséggel és magas hozzáadott értékkel azonban versenyképessé tudnak válni, de ehhez érdemes megbarátkozni az integráció gondolatával.

Nemzeti hatáskörben szigorították itthon a mézkeverékek származását jelölő európai előírásokat. Félő, már ez sem lesz képes megállítani a hazai termelés hanyatlását.

Miközben Lengyelországban virágzik, itthon nagy bajban van az almatermesztés. Évi ezer hektárral fogy a terület, elöregedtek az ültetvények és a termelők. A klímaváltozás, a versenyképtelen termesztés miatt félő, pár éven belül nettó almaimportőrré válik az ország, miközben rohamosan nő a mindent kibíró bodzaültetvények területe. Bogyót együnk alma helyett?

“Sokat segít spórolni a magyar családoknak.” Nagy István agrárminiszter így méltatta a július 1-jén indult árfigyelő portált a közösségi oldalán, de sok gazda mégis aggódik. Okkal tartanak attól, hogy a nyilvános árharcra sarkallt láncok a beszerzési, felvásárlási áraikon igyekeznek megspórolni a  kormány által gerjesztett verseny miatt elmaradt hasznot, azaz nekik fizetnek majd kevesebbet.

Remek az idő, nagy termésre és a rekordárak alapján csúcsszezonra készülhetnek az idén a dinnyések, bár a megugrott költségek rontják a jövedelmezőséget, és a munkaerőhiány is növeli a termelés kockázatát.

Akár 60-70 százalékkal is nőhet az idén a földforgalom az állami földárverésekkel - állította lapunk kérdésére Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. A jelenlegi piaci körülmények azonban a szakember szerint nem kedvezőek a termőföld adás-vételéhez. Sok termelő vagy gazdaság likviditása szűkös, és magasak a kamatok. Termőföldet venni viszont sokszor vissza nem térő alkalom.

Az élelmiszer-ellátás biztonságára hivatkozva az agrártárca felpörgeti az állami földértékesítési programját, amelyben már nemcsak a gazdák licitálhatnak. Vajon az idén sok termelőnek veszteséges gazdálkodás is megdobja a földkínálatot?