6p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Segíti-e, vagy rontja-e az uniós pénzből épült üzemek versenyképességét a tagországi energiaár és gazdaságpolitika? Hasznosul-e a helyi élelmiszergazdaságban a fejlesztési támogatás? Ez került az agrárpolitikai reformra készülő uniós döntéshozók fókuszába.

A magyar élelmiszeripar az uniós rangsorban hátulról a második legkevésbé hatékony. Ezzel szembesítette a szakmát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavaszi kecskeméti rendezvényen. E fájó beismerésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya a forrása, amire a miniszter is utalt. Az MNB tavalyi versenyképességi jelentése is kitér arra, hogy az uniós országok közül a magyar élelmiszeripar munkatermelékenysége a második legalacsonyabb. Az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték egyedül a bolgár élelmiszeripar termelékenységét előzi meg. A bennfentesek szerint azonban a beismerést a jegybank - az Európai Központi Banknak küldött - negyedéves, nem nyilvános jelentése alapozza meg, amely részletesen értékeli a szektor versenyképességét.

Az anyag, úgy tudjuk, több oldalon keresztül - konkrét tészta- és húsipari cégeket is megnevezve - értékelte, mennyire rossz a magyar élelmiszeriparba fektetett ezermilliárdok hatékonysága. Mennyire nem képesek kitermelni a következő időszak fejlesztési hiteleit. 

A kapacitás fele sem kell

Az anyag azt is taglalja, hogy a romló versenyképességgel miként csökkent az 1991-ben még 11 millió darabos sertésállomány a jelenlegi 2,6 milliósra. Így - hiába épültek uniós forrásból új üzemek - a magyarországi vágókapacitás alig több mint negyven százalékát használják már csak ki, egyre több a bezárt feldolgozóüzem. Az évtized beruházásaként létesült mohácsi nagyvágóhíd is például jó ideje már csak heti néhány napot vág. 

A Közös Agrárpolitika agrártámogatásának radikális átalakítására készülő uniós döntéshozók fókuszába is az élelmiszergazdaság került. Mint hasonló esetben mindig, most is azt is vizsgálják az illetékesek, miként hasznosultak a felhasznált támogatások. A reform is rákényszeríti ugyanis az EU-t, hogy az agrárkassza költségeit csökkentse, mert a következő uniós ciklusban radikálisan átalakul, több tevékenység, jogcím esetében tovább apad a Közös Agrárpolitika támogatási forrása.

Nekünk áll a zászló?
Nekünk áll a zászló?
Fotó: Depositphotos

A tagországokban egyebek között azt is vizsgálják, hogy a feldolgozók mennyiért kapják az önköltséget - termelői árat - nagyrészt meghatározó áramot, gázt és a vizet. Erre pedig a helyi kormányoknak a legnagyobb a ráhatása akár olyan speciális szabályozással, mint a magyar. A hazai kistermelők ugyanis - rezsicsökkentett kisfogyasztóként - a nagyüzemeknél jóval olcsóbban kapják a gázt, az áramot. Ezért a szolgáltatókat az év végén a költségvetésből több száz-, vagy ezermilliárdokkal kell megtámogatni! Az uniós vizsgálatok, úgy tudjuk, most erre is kitérnek majd, miután kiéleződött a vita az energiaárak versenyképességet befolyásoló hatásáról.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

Elgondolkodtató az is, hogy az egyes tagországokban az új beruházások uniós támogatásában mennyire más stratégiát követnek a tagországok. A cseh, a lengyel, a szlovák élelmiszeriparban nem törekednek az EU-s pénzek 100 százalékos lehívására, mint itthon. Kevesebb új beruházással is megelégednek, mert így az újak nem fojtják meg a már meglévőket. A lehető legtöbb új beruházás támogatásával egy-egy évben ugyan látványosan megugrik a tagországi GDP, de sok üzem tönkre is megy. A visszafogottabb ösztönzéssel viszont az új üzemek önfenntartóvá válnak, nem zárnak be hét év múlva, és a beruházáshoz adott EU-s pénzek tartós új munkahelyeket teremtenek.

Ezzel szemben Magyarországon szinte egymást érik a néhány éve uniós támogatásból épült új, de már bezárt hús-, savanyító-, sajtüzemek, amelyek szintén az EU-s revízió célkeresztjébe kerültek. 

A vizsgálatokkal teremtik meg ugyanis a jogalapot, hogy a következő időszakban az adott tagországban jogtalanul felhasznált pénzeket a tagországi támogatásokból levonja az EU.

Az új vizsgálat, úgy tudjuk, nemcsak a beruházások versenyképességét rontó tagországi energiapolitikára, hanem tágabb körre, a piaci feltételek befolyásolására is kiterjed. Magyarország esetében ilyen körülmény volt a részben a kormányzati intézkedések következtében kialakult 2022-2023-as uniós rekorder pénzromlás, különösen az 55 százalékot közelített élelmiszer-infláció. Ennek nem csak a drámaian megugrott költségek és a lezuhant fogyasztás miatt volt drámai következménye a szektorban.

Hasonló krízisek idején ugyanis a kormány rendre pénzügyi segítséget nyújtott az emiatt bajba jutott vállalkozásoknak. A piaci szereplők még most is az állami kompenzációra várnak. Az évek óta deficites költségvetés, a jogállamisági eljárások miatt elmaradt uniós eurómilliárdok miatt erre már nincs pénze a kínai hitelekre fanyalodott kormánynak.

A hazai vállalkozások az uniós riválisokkal szembeni versenyképességi, hatékonysági hátránya, technológiai lemaradása így napról napra nő. Hiába hirdette meg a szaktárca az utófinanszírozású fejlesztési pályázatokat, ha a veszteséges évek után úgy leromlott a vállalkozások hitelképessége, hogy nem tudják előteremteni a saját erőt a beruházásokhoz. Pedig ha nem költenek erre, még inkább lemaradnak.

A hazai élelmiszeripari termelés egyre növekvő ár- és versenyhátrányát jól mutatja, hogy az idei második negyedévtől egyre több a német hús itthon a kereskedelmi láncokban. Például a magyar lapockát nem tudják kilónként 1900 forintnál olcsóbban adni. Ezzel szemben a német termékeket 1600 forint alatt is kínálják. Más üzletágakban, a sütőiparban is hasonló a helyzet a konkurens uniós termékekkel, mert úgy elszállt a hazai önköltség, hogy sok termékpályán nem tudnak engedni az árakból. 

Áfa-rekord

Bár a fogyasztók visszacsalogatására több termékcsoportban már némileg mérséklődtek az árak, a szintén uniós rekorder hazai áfakulcs még nem! Úgy tudjuk, az uniós vizsgálódás erre nem terjed ki - bár az MNB-anyag utal arra, hogy a 27 százalékos áfakulcs hosszú távon nem tartható fenn, főleg az alapélelmiszereknél. Pedig az uniós rekorder forgalmi adó most “öngyilkos” gazdaságpolitika, mert csak akkor hoz bevételt, ha a széles néprétegeknek van elég jövedelme és nő a fogyasztás, de ennek nyoma sincs.

Több mint húsz éves uniós tagként tehát ne csodálkozzuk, ha e furcsaságokat az utóellenőrzéseken számonkérik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Tömegtermékek helyett csúcsélelmiszerek előállítása jön az Európai Unióban?
Szirmai S. Péter | 2024. szeptember 30. 15:05
A fenntarthatósági célok alapján hamarosan döntenie kell az EU-nak. Az olcsó tömegterményeket, akár a gabonát, a jövőben már csak importálva átáll-e a drága csúcs-termékek előállítására. Erre is kerestük a választ a Közös Agrárpolitika formálódó reformjával kapcsolatban.
Agrár Almavész: ez lehet a megoldás a levéltetvek inváziója ellen
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 27. 17:03
Számos ország van a világon, amely sok almát termel, és az elmúlt évtizedekben végeláthatatlan küzdelmet folytatott azokkal kártevőkkel, amelyek tönkreteszik a termést. Ez a háború fordulatot vett.
Agrár Hazudozás vádjával indult per a mamutvállalattal szemben
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 24. 12:12
Precedensértékű lehet az a per, amelyet Kalifornia állam indított a világ legnagyobb olajvállalata, az ExxonMobil ellen azzal a váddal, hogy közvetve hozzájárul a veszedelmes klímaváltozáshoz.
Agrár Megvillant a román mérnökök „géniusza”
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 24. 06:01
Robotizálta a mezőgazdasági termelők munkáját a romániai vállalkozás, olyan automatát alkotva, amely sor tipikus munkát elvégezhet a földeken. 
Agrár Megsegíti a gazdákat az EU - de nem Magyarországon
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 23. 16:15
  Az EU megsegítené a szélsőséges időjárás miatt kárt szenvedett gazdákat több tagállamban.
Agrár Fütyül ez az orosz ágazat az európai uniós szankciókra
Elek Lenke | 2024. szeptember 19. 15:08
Az állam több mint öt éve döntött úgy, hogy odafigyel a hazai bortermelésre, és elkezdődött a szőlészeti és borászati ​​törvény kidolgozása. Ennek legfontosabb alaptétele az volt, hogy a nem helyi szőlőből készült bort többé nem nevezhetik orosznak.
Agrár Egyre elkeserítőbb helyzetben a magyar gazdaság húzóágazata
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 18. 10:11
Vannak dogmák, amelyekkel kiemelten foglalkozni szükséges, és le kellene számolni mielőbb, ha erős hazai agrárgazdaságot szeretnénk.
Agrár Életbe lépett a magyarországi árvízrendelet
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 18. 07:54
Pintér Sándor belügyminiszter menedzseli az árvíz elleni közdelmet. 
Agrár Újabb fordulót zárt a forint az euróval szemben, gyenge eredménnyel
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 18. 06:44
Az euró erősebben kelt. 
Agrár Zimbabwéban kényelenek 200 elefántot leölni
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 16. 19:34
A zimbabwei hatóságok kétszáz elefánt leölését engedélyezték, hogy élelmiszert biztosítsanak az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályától szenvedő lakosoknak. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG