Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Segíti-e, vagy rontja-e az uniós pénzből épült üzemek versenyképességét a tagországi energiaár és gazdaságpolitika? Hasznosul-e a helyi élelmiszergazdaságban a fejlesztési támogatás? Ez került az agrárpolitikai reformra készülő uniós döntéshozók fókuszába.
A magyar élelmiszeripar az uniós rangsorban hátulról a második legkevésbé hatékony. Ezzel szembesítette a szakmát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavaszi kecskeméti rendezvényen. E fájó beismerésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya a forrása, amire a miniszter is utalt. Az MNB tavalyi versenyképességi jelentése is kitér arra, hogy az uniós országok közül a magyar élelmiszeripar munkatermelékenysége a második legalacsonyabb. Az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték egyedül a bolgár élelmiszeripar termelékenységét előzi meg. A bennfentesek szerint azonban a beismerést a jegybank - az Európai Központi Banknak küldött - negyedéves, nem nyilvános jelentése alapozza meg, amely részletesen értékeli a szektor versenyképességét.
Az anyag, úgy tudjuk, több oldalon keresztül - konkrét tészta- és húsipari cégeket is megnevezve - értékelte, mennyire rossz a magyar élelmiszeriparba fektetett ezermilliárdok hatékonysága. Mennyire nem képesek kitermelni a következő időszak fejlesztési hiteleit.
A kapacitás fele sem kell
Az anyag azt is taglalja, hogy a romló versenyképességgel miként csökkent az 1991-ben még 11 millió darabos sertésállomány a jelenlegi 2,6 milliósra. Így - hiába épültek uniós forrásból új üzemek - a magyarországi vágókapacitás alig több mint negyven százalékát használják már csak ki, egyre több a bezárt feldolgozóüzem. Az évtized beruházásaként létesült mohácsi nagyvágóhíd is például jó ideje már csak heti néhány napot vág.
A Közös Agrárpolitika agrártámogatásának radikális átalakítására készülő uniós döntéshozók fókuszába is az élelmiszergazdaság került. Mint hasonló esetben mindig, most is azt is vizsgálják az illetékesek, miként hasznosultak a felhasznált támogatások. A reform is rákényszeríti ugyanis az EU-t, hogy az agrárkassza költségeit csökkentse, mert a következő uniós ciklusban radikálisan átalakul, több tevékenység, jogcím esetében tovább apad a Közös Agrárpolitika támogatási forrása.
Nekünk áll a zászló? Fotó: Depositphotos
A tagországokban egyebek között azt is vizsgálják, hogy a feldolgozók mennyiért kapják az önköltséget - termelői árat - nagyrészt meghatározó áramot, gázt és a vizet. Erre pedig a helyi kormányoknak a legnagyobb a ráhatása akár olyan speciális szabályozással, mint a magyar. A hazai kistermelők ugyanis - rezsicsökkentett kisfogyasztóként - a nagyüzemeknél jóval olcsóbban kapják a gázt, az áramot. Ezért a szolgáltatókat az év végén a költségvetésből több száz-, vagy ezermilliárdokkal kell megtámogatni! Az uniós vizsgálatok, úgy tudjuk, most erre is kitérnek majd, miután kiéleződött a vita az energiaárak versenyképességet befolyásoló hatásáról.
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Elgondolkodtató az is, hogy az egyes tagországokban az új beruházások uniós támogatásában mennyire más stratégiát követnek a tagországok. A cseh, a lengyel, a szlovák élelmiszeriparban nem törekednek az EU-s pénzek 100 százalékos lehívására, mint itthon. Kevesebb új beruházással is megelégednek, mert így az újak nem fojtják meg a már meglévőket. A lehető legtöbb új beruházás támogatásával egy-egy évben ugyan látványosan megugrik a tagországi GDP, de sok üzem tönkre is megy. A visszafogottabb ösztönzéssel viszont az új üzemek önfenntartóvá válnak, nem zárnak be hét év múlva, és a beruházáshoz adott EU-s pénzek tartós új munkahelyeket teremtenek.
Ezzel szemben Magyarországon szinte egymást érik a néhány éve uniós támogatásból épült új, de már bezárt hús-, savanyító-, sajtüzemek, amelyek szintén az EU-s revízió célkeresztjébe kerültek.
A vizsgálatokkal teremtik meg ugyanis a jogalapot, hogy a következő időszakban az adott tagországban jogtalanul felhasznált pénzeket a tagországi támogatásokból levonja az EU.
Az új vizsgálat, úgy tudjuk, nemcsak a beruházások versenyképességét rontó tagországi energiapolitikára, hanem tágabb körre, a piaci feltételek befolyásolására is kiterjed. Magyarország esetében ilyen körülmény volt a részben a kormányzati intézkedések következtében kialakult 2022-2023-as uniós rekorder pénzromlás, különösen az 55 százalékot közelített élelmiszer-infláció. Ennek nem csak a drámaian megugrott költségek és a lezuhant fogyasztás miatt volt drámai következménye a szektorban.
Hasonló krízisek idején ugyanis a kormány rendre pénzügyi segítséget nyújtott az emiatt bajba jutott vállalkozásoknak. A piaci szereplők még most is az állami kompenzációra várnak. Az évek óta deficites költségvetés, a jogállamisági eljárások miatt elmaradt uniós eurómilliárdok miatt erre már nincs pénze a kínai hitelekre fanyalodott kormánynak.
A hazai vállalkozások az uniós riválisokkal szembeni versenyképességi, hatékonysági hátránya, technológiai lemaradása így napról napra nő. Hiába hirdette meg a szaktárca az utófinanszírozású fejlesztési pályázatokat, ha a veszteséges évek után úgy leromlott a vállalkozások hitelképessége, hogy nem tudják előteremteni a saját erőt a beruházásokhoz. Pedig ha nem költenek erre, még inkább lemaradnak.
A hazai élelmiszeripari termelés egyre növekvő ár- és versenyhátrányát jól mutatja, hogy az idei második negyedévtől egyre több a német hús itthon a kereskedelmi láncokban. Például a magyar lapockát nem tudják kilónként 1900 forintnál olcsóbban adni. Ezzel szemben a német termékeket 1600 forint alatt is kínálják. Más üzletágakban, a sütőiparban is hasonló a helyzet a konkurens uniós termékekkel, mert úgy elszállt a hazai önköltség, hogy sok termékpályán nem tudnak engedni az árakból.
Áfa-rekord
Bár a fogyasztók visszacsalogatására több termékcsoportban már némileg mérséklődtek az árak, a szintén uniós rekorder hazai áfakulcs még nem! Úgy tudjuk, az uniós vizsgálódás erre nem terjed ki - bár az MNB-anyag utal arra, hogy a 27 százalékos áfakulcs hosszú távon nem tartható fenn, főleg az alapélelmiszereknél. Pedig az uniós rekorder forgalmi adó most “öngyilkos” gazdaságpolitika, mert csak akkor hoz bevételt, ha a széles néprétegeknek van elég jövedelme és nő a fogyasztás, de ennek nyoma sincs.
Több mint húsz éves uniós tagként tehát ne csodálkozzuk, ha e furcsaságokat az utóellenőrzéseken számonkérik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Tisza-kormány eddig nem árulta el, hogy mikor csökkentik a zöldségek és a gyümölcsök áfáját, Raskó György viszont erről is beszélt a Klasszis Podcast legújabb adásában. Az agrárközgazdász minden idők leggyengébb magyar gabonatermésére számít 2026-ban, a pusztító szárazság ugyanis megsemmisítette a kukoricaföldek jelentős részét. A borágazat állandó válságban van, de a magyar kivinek, pisztáciának és fügének szerinte van jövője.
Hosszan tartó aszály tarolta le a magyar földeket, az országot eközben újabb hőhullám érte el. A terméskiesés okozta veszteséget 470-500 milliárd forintra becsüli Raskó György agrárközgazdász, aki lapunknak azt is elmondta, hogy miről kellene szólnia az új nemzeti vízstratégiának, és mennyivel eshetnek vissza az uniós agrártámogatások. A búzaexport a felére csökkenhet, a kukoricát pedig Lengyelországból kell majd behozni, mert a magyar termés várhatóan csak a töredékét fogja fedezni a fogyasztásnak.
Nemsokára megkezdődik a csemegekukorica betakarítása, de a növényt stresszeli a negyven fokos hőség, a légköri aszály, amelyen az öntözés is alig segít. Félő, hogy tovább csökken a már amúgy is csaknem megfeleződött vetésterület.
Négy év kutatómunka, több ezer résztvevő és számos szakmai szervezet együttműködése után jelentős tanulságokkal zárult a PLAN’EAT projekt, amely azt vizsgálta, hogyan lehet egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni az európai élelmiszerrendszereket.
A Samsung gödi üzeme átfogó környezetvédelmi akciótervet valósít meg, amely magába foglalja a zajvédelmi intézkedéseket, valós idejű zaj,- és levegőminőség-mérési rendszerek telepítését, valamint helyi társadalmi szerepvállalásának további erősítését – közölte a cég.
Nagyot ugrottak az ipari megrendelések. 
