Segíti-e, vagy rontja-e az uniós pénzből épült üzemek versenyképességét a tagországi energiaár és gazdaságpolitika? Hasznosul-e a helyi élelmiszergazdaságban a fejlesztési támogatás? Ez került az agrárpolitikai reformra készülő uniós döntéshozók fókuszába.
A magyar élelmiszeripar az uniós rangsorban hátulról a második legkevésbé hatékony. Ezzel szembesítette a szakmát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavaszi kecskeméti rendezvényen. E fájó beismerésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya a forrása, amire a miniszter is utalt. Az MNB tavalyi versenyképességi jelentése is kitér arra, hogy az uniós országok közül a magyar élelmiszeripar munkatermelékenysége a második legalacsonyabb. Az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték egyedül a bolgár élelmiszeripar termelékenységét előzi meg. A bennfentesek szerint azonban a beismerést a jegybank - az Európai Központi Banknak küldött - negyedéves, nem nyilvános jelentése alapozza meg, amely részletesen értékeli a szektor versenyképességét.
Az anyag, úgy tudjuk, több oldalon keresztül - konkrét tészta- és húsipari cégeket is megnevezve - értékelte, mennyire rossz a magyar élelmiszeriparba fektetett ezermilliárdok hatékonysága. Mennyire nem képesek kitermelni a következő időszak fejlesztési hiteleit.
A kapacitás fele sem kell
Az anyag azt is taglalja, hogy a romló versenyképességgel miként csökkent az 1991-ben még 11 millió darabos sertésállomány a jelenlegi 2,6 milliósra. Így - hiába épültek uniós forrásból új üzemek - a magyarországi vágókapacitás alig több mint negyven százalékát használják már csak ki, egyre több a bezárt feldolgozóüzem. Az évtized beruházásaként létesült mohácsi nagyvágóhíd is például jó ideje már csak heti néhány napot vág.
A Közös Agrárpolitika agrártámogatásának radikális átalakítására készülő uniós döntéshozók fókuszába is az élelmiszergazdaság került. Mint hasonló esetben mindig, most is azt is vizsgálják az illetékesek, miként hasznosultak a felhasznált támogatások. A reform is rákényszeríti ugyanis az EU-t, hogy az agrárkassza költségeit csökkentse, mert a következő uniós ciklusban radikálisan átalakul, több tevékenység, jogcím esetében tovább apad a Közös Agrárpolitika támogatási forrása.
Nekünk áll a zászló? Fotó: Depositphotos
A tagországokban egyebek között azt is vizsgálják, hogy a feldolgozók mennyiért kapják az önköltséget - termelői árat - nagyrészt meghatározó áramot, gázt és a vizet. Erre pedig a helyi kormányoknak a legnagyobb a ráhatása akár olyan speciális szabályozással, mint a magyar. A hazai kistermelők ugyanis - rezsicsökkentett kisfogyasztóként - a nagyüzemeknél jóval olcsóbban kapják a gázt, az áramot. Ezért a szolgáltatókat az év végén a költségvetésből több száz-, vagy ezermilliárdokkal kell megtámogatni! Az uniós vizsgálatok, úgy tudjuk, most erre is kitérnek majd, miután kiéleződött a vita az energiaárak versenyképességet befolyásoló hatásáról.
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Elgondolkodtató az is, hogy az egyes tagországokban az új beruházások uniós támogatásában mennyire más stratégiát követnek a tagországok. A cseh, a lengyel, a szlovák élelmiszeriparban nem törekednek az EU-s pénzek 100 százalékos lehívására, mint itthon. Kevesebb új beruházással is megelégednek, mert így az újak nem fojtják meg a már meglévőket. A lehető legtöbb új beruházás támogatásával egy-egy évben ugyan látványosan megugrik a tagországi GDP, de sok üzem tönkre is megy. A visszafogottabb ösztönzéssel viszont az új üzemek önfenntartóvá válnak, nem zárnak be hét év múlva, és a beruházáshoz adott EU-s pénzek tartós új munkahelyeket teremtenek.
Ezzel szemben Magyarországon szinte egymást érik a néhány éve uniós támogatásból épült új, de már bezárt hús-, savanyító-, sajtüzemek, amelyek szintén az EU-s revízió célkeresztjébe kerültek.
A vizsgálatokkal teremtik meg ugyanis a jogalapot, hogy a következő időszakban az adott tagországban jogtalanul felhasznált pénzeket a tagországi támogatásokból levonja az EU.
Az új vizsgálat, úgy tudjuk, nemcsak a beruházások versenyképességét rontó tagországi energiapolitikára, hanem tágabb körre, a piaci feltételek befolyásolására is kiterjed. Magyarország esetében ilyen körülmény volt a részben a kormányzati intézkedések következtében kialakult 2022-2023-as uniós rekorder pénzromlás, különösen az 55 százalékot közelített élelmiszer-infláció. Ennek nem csak a drámaian megugrott költségek és a lezuhant fogyasztás miatt volt drámai következménye a szektorban.
Hasonló krízisek idején ugyanis a kormány rendre pénzügyi segítséget nyújtott az emiatt bajba jutott vállalkozásoknak. A piaci szereplők még most is az állami kompenzációra várnak. Az évek óta deficites költségvetés, a jogállamisági eljárások miatt elmaradt uniós eurómilliárdok miatt erre már nincs pénze a kínai hitelekre fanyalodott kormánynak.
A hazai vállalkozások az uniós riválisokkal szembeni versenyképességi, hatékonysági hátránya, technológiai lemaradása így napról napra nő. Hiába hirdette meg a szaktárca az utófinanszírozású fejlesztési pályázatokat, ha a veszteséges évek után úgy leromlott a vállalkozások hitelképessége, hogy nem tudják előteremteni a saját erőt a beruházásokhoz. Pedig ha nem költenek erre, még inkább lemaradnak.
A hazai élelmiszeripari termelés egyre növekvő ár- és versenyhátrányát jól mutatja, hogy az idei második negyedévtől egyre több a német hús itthon a kereskedelmi láncokban. Például a magyar lapockát nem tudják kilónként 1900 forintnál olcsóbban adni. Ezzel szemben a német termékeket 1600 forint alatt is kínálják. Más üzletágakban, a sütőiparban is hasonló a helyzet a konkurens uniós termékekkel, mert úgy elszállt a hazai önköltség, hogy sok termékpályán nem tudnak engedni az árakból.
Áfa-rekord
Bár a fogyasztók visszacsalogatására több termékcsoportban már némileg mérséklődtek az árak, a szintén uniós rekorder hazai áfakulcs még nem! Úgy tudjuk, az uniós vizsgálódás erre nem terjed ki - bár az MNB-anyag utal arra, hogy a 27 százalékos áfakulcs hosszú távon nem tartható fenn, főleg az alapélelmiszereknél. Pedig az uniós rekorder forgalmi adó most “öngyilkos” gazdaságpolitika, mert csak akkor hoz bevételt, ha a széles néprétegeknek van elég jövedelme és nő a fogyasztás, de ennek nyoma sincs.
Több mint húsz éves uniós tagként tehát ne csodálkozzuk, ha e furcsaságokat az utóellenőrzéseken számonkérik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Nem hisz az egyszemélyi irányításban, minél több ember vesz részt a döntéshozatalban, az annál nagyobb valószínűséggel hozza meg a kívánt eredményt. Cégvezetőként a középvállalati státuszból a nagyvállalati kategória felé kormányozta el Magyarország egyik vezető, takarmánygyártással és kereskedelemmel foglalkozó agráripari társaságát, aminek legszimbolikusabb lépése a tőzsdére lépés volt. Horváth Péter, az UBM Csoport vezérigazgatója lapunknak arról is beszélt, hogy az iráni háború miatti energiaárrobbanás hogyan érintette a működésüket, milyen stratégiát követnek gazdasági válságok idején és hogy miért Kazahsztánban látják most az egyik legjobb piaci lehetőséget.
A vámmentes import okozta piaci zavarok miatt válságba került az uniós és a szebb napokat látott, különleges minőséget produkáló hazai rizstermelés is, hiába sürgetnek egyenlő versenyfeltételeket a termelők.
Lelkes olvasóim még jól emlékeznek, amikor pár hónapja még ennek ellenkezőjét magyaráztam. De már akkor is előrejeleztem, hogy ez fog történni. Az Erste Agrár Előrejelzés ismét jól működött. A trendforduló és a húsvét aktualitást ad a sertéspiaci kilátások újabb elemzésének. Ez nem kezdődhet mással, mint a német sertéspiaci helyzettel, hiszen továbbra is szolgamód követjük tendenciáit.
Az élelmiszerárak világpiaci szinten márciusban már a második egymást követő hónapban emelkedtek, ezúttal nagyrészt a közel-keleti konfliktussal összefüggő magasabb energiaárak miatt – állapítja meg az ENSZ római székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára fölkerült jelentés.
Húsvétkor és a következő években is. A magyar tojásfogyasztó nemzet, többet eszünk a világátlagnál, a hazai termelés azonban lépést tud tartani az igényekkel.
Ősi táplálékunk a tojás. Nemcsak mi fogyasztjuk előszeretettel, de fészekrabló állatok is, hiszen magas a tápértéke. De tudunk-e mindent róla? Vannak, akik szerint a barna héjú tyúktojás egészségesebb, míg mások a fehéret részesítik előnyben. Hogyan érdemes főzni és meddig áll el? Kell-e hűtőben tartani? Ezekre a kérdésekre keresett választ húsvét apropóján laptársunk, a Klasszis Média csoportba tartozó Mfor.
Általános válságban van a magyar mezőgazdaság. Eltűnt a jövedelem a szántóföldi növénytermesztésből, a piacok befagytak, a tejtermelők és sertéstartók a túlélésért küzdenek, figyelmeztet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).
Az Egyesült Államok enyhített a fehérorosz állami tulajdonú Belinvestbank és műtrágyát gyártó vállalatok elleni szankciókon – közölte az amerikai pénzügyminisztérium csütörtökön.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője megerősítette, hogy Magyar Péter leendő miniszterelnök szerdán Brüsszelbe utazik. 
