Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Segíti-e, vagy rontja-e az uniós pénzből épült üzemek versenyképességét a tagországi energiaár és gazdaságpolitika? Hasznosul-e a helyi élelmiszergazdaságban a fejlesztési támogatás? Ez került az agrárpolitikai reformra készülő uniós döntéshozók fókuszába.
A magyar élelmiszeripar az uniós rangsorban hátulról a második legkevésbé hatékony. Ezzel szembesítette a szakmát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavaszi kecskeméti rendezvényen. E fájó beismerésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya a forrása, amire a miniszter is utalt. Az MNB tavalyi versenyképességi jelentése is kitér arra, hogy az uniós országok közül a magyar élelmiszeripar munkatermelékenysége a második legalacsonyabb. Az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték egyedül a bolgár élelmiszeripar termelékenységét előzi meg. A bennfentesek szerint azonban a beismerést a jegybank - az Európai Központi Banknak küldött - negyedéves, nem nyilvános jelentése alapozza meg, amely részletesen értékeli a szektor versenyképességét.
Az anyag, úgy tudjuk, több oldalon keresztül - konkrét tészta- és húsipari cégeket is megnevezve - értékelte, mennyire rossz a magyar élelmiszeriparba fektetett ezermilliárdok hatékonysága. Mennyire nem képesek kitermelni a következő időszak fejlesztési hiteleit.
A kapacitás fele sem kell
Az anyag azt is taglalja, hogy a romló versenyképességgel miként csökkent az 1991-ben még 11 millió darabos sertésállomány a jelenlegi 2,6 milliósra. Így - hiába épültek uniós forrásból új üzemek - a magyarországi vágókapacitás alig több mint negyven százalékát használják már csak ki, egyre több a bezárt feldolgozóüzem. Az évtized beruházásaként létesült mohácsi nagyvágóhíd is például jó ideje már csak heti néhány napot vág.
A Közös Agrárpolitika agrártámogatásának radikális átalakítására készülő uniós döntéshozók fókuszába is az élelmiszergazdaság került. Mint hasonló esetben mindig, most is azt is vizsgálják az illetékesek, miként hasznosultak a felhasznált támogatások. A reform is rákényszeríti ugyanis az EU-t, hogy az agrárkassza költségeit csökkentse, mert a következő uniós ciklusban radikálisan átalakul, több tevékenység, jogcím esetében tovább apad a Közös Agrárpolitika támogatási forrása.
Nekünk áll a zászló? Fotó: Depositphotos
A tagországokban egyebek között azt is vizsgálják, hogy a feldolgozók mennyiért kapják az önköltséget - termelői árat - nagyrészt meghatározó áramot, gázt és a vizet. Erre pedig a helyi kormányoknak a legnagyobb a ráhatása akár olyan speciális szabályozással, mint a magyar. A hazai kistermelők ugyanis - rezsicsökkentett kisfogyasztóként - a nagyüzemeknél jóval olcsóbban kapják a gázt, az áramot. Ezért a szolgáltatókat az év végén a költségvetésből több száz-, vagy ezermilliárdokkal kell megtámogatni! Az uniós vizsgálatok, úgy tudjuk, most erre is kitérnek majd, miután kiéleződött a vita az energiaárak versenyképességet befolyásoló hatásáról.
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Elgondolkodtató az is, hogy az egyes tagországokban az új beruházások uniós támogatásában mennyire más stratégiát követnek a tagországok. A cseh, a lengyel, a szlovák élelmiszeriparban nem törekednek az EU-s pénzek 100 százalékos lehívására, mint itthon. Kevesebb új beruházással is megelégednek, mert így az újak nem fojtják meg a már meglévőket. A lehető legtöbb új beruházás támogatásával egy-egy évben ugyan látványosan megugrik a tagországi GDP, de sok üzem tönkre is megy. A visszafogottabb ösztönzéssel viszont az új üzemek önfenntartóvá válnak, nem zárnak be hét év múlva, és a beruházáshoz adott EU-s pénzek tartós új munkahelyeket teremtenek.
Ezzel szemben Magyarországon szinte egymást érik a néhány éve uniós támogatásból épült új, de már bezárt hús-, savanyító-, sajtüzemek, amelyek szintén az EU-s revízió célkeresztjébe kerültek.
A vizsgálatokkal teremtik meg ugyanis a jogalapot, hogy a következő időszakban az adott tagországban jogtalanul felhasznált pénzeket a tagországi támogatásokból levonja az EU.
Az új vizsgálat, úgy tudjuk, nemcsak a beruházások versenyképességét rontó tagországi energiapolitikára, hanem tágabb körre, a piaci feltételek befolyásolására is kiterjed. Magyarország esetében ilyen körülmény volt a részben a kormányzati intézkedések következtében kialakult 2022-2023-as uniós rekorder pénzromlás, különösen az 55 százalékot közelített élelmiszer-infláció. Ennek nem csak a drámaian megugrott költségek és a lezuhant fogyasztás miatt volt drámai következménye a szektorban.
Hasonló krízisek idején ugyanis a kormány rendre pénzügyi segítséget nyújtott az emiatt bajba jutott vállalkozásoknak. A piaci szereplők még most is az állami kompenzációra várnak. Az évek óta deficites költségvetés, a jogállamisági eljárások miatt elmaradt uniós eurómilliárdok miatt erre már nincs pénze a kínai hitelekre fanyalodott kormánynak.
A hazai vállalkozások az uniós riválisokkal szembeni versenyképességi, hatékonysági hátránya, technológiai lemaradása így napról napra nő. Hiába hirdette meg a szaktárca az utófinanszírozású fejlesztési pályázatokat, ha a veszteséges évek után úgy leromlott a vállalkozások hitelképessége, hogy nem tudják előteremteni a saját erőt a beruházásokhoz. Pedig ha nem költenek erre, még inkább lemaradnak.
A hazai élelmiszeripari termelés egyre növekvő ár- és versenyhátrányát jól mutatja, hogy az idei második negyedévtől egyre több a német hús itthon a kereskedelmi láncokban. Például a magyar lapockát nem tudják kilónként 1900 forintnál olcsóbban adni. Ezzel szemben a német termékeket 1600 forint alatt is kínálják. Más üzletágakban, a sütőiparban is hasonló a helyzet a konkurens uniós termékekkel, mert úgy elszállt a hazai önköltség, hogy sok termékpályán nem tudnak engedni az árakból.
Áfa-rekord
Bár a fogyasztók visszacsalogatására több termékcsoportban már némileg mérséklődtek az árak, a szintén uniós rekorder hazai áfakulcs még nem! Úgy tudjuk, az uniós vizsgálódás erre nem terjed ki - bár az MNB-anyag utal arra, hogy a 27 százalékos áfakulcs hosszú távon nem tartható fenn, főleg az alapélelmiszereknél. Pedig az uniós rekorder forgalmi adó most “öngyilkos” gazdaságpolitika, mert csak akkor hoz bevételt, ha a széles néprétegeknek van elég jövedelme és nő a fogyasztás, de ennek nyoma sincs.
Több mint húsz éves uniós tagként tehát ne csodálkozzuk, ha e furcsaságokat az utóellenőrzéseken számonkérik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Laptársunk Balatonudvari magaslatán, a Leshegyen járt, a Skrabski Pincészet 150 éves pincefalai között – amely az egykori szerény kezdetből ma egy boutique borászat nőtte ki magát. Egy nagy nemzetközi sikerről is hírt adtak.
Öt lovastábor és egy nem engedélyezett tevékenységet végző vállalkozás ellen indult eljárás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálásával egy hónapja indult nyári szezonális ellenőrzéseken. Egy üzemben pedig több mint egy tonna lejárt, jelöletlen és nem nyomon követhető élelmiszert vontak ki a forgalomból.
Nemcsak a dinnye, a termelők is egyre rosszabbul viselik a változó klímát. Összeért a termés, leestek az árak, összeomlott a piac. Félő, sokaknak veszteséget hoz ez az év. Az éghajlatváltozással a növénynek már csak fóliasátorban van jövője.
Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági cégcsoportja beruházási megállapodást írt alá a KazFoodProducts csoporthoz tartozó AsiaAgroFood JSC-vel egy közös vállalat létrehozásáról.
Európai parlamenti képviselők egy csoportja – a nagy üzlet reményében – egységes szabályozással liberalizálná a kendertermesztést a 2028-tól induló új Közös agrárpolitikában.
Az átlagosnál gyengébb szilvatermés várható idén Magyarországon, de meghaladja a legrosszabb évjáratok mennyiségét – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
A Bonafarm Csoport megállapodást írt alá a holland multinacionális tejipari cég, a Royal FrieslandCampina romániai leányvállalatának, a Friesland Romania S.A.-nak a megvásárlásáról.
Bár Európa-szerte kedvezőbb terméshozamokat jeleznek előre az uniós szakértők, Magyarországon – de Szlovénia keleti és Horvátország északi területein is – az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak. Az alkalmazkodás a kulcs, de nemcsak a növénytermesztőknek, hanem az állattartóknak is fontos adaptálódni a változó körülményekhez.
A Tisza Párt kidolgozta adójavaslatait. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
