Október 16-tal megkezdődött a regisztráció a novemberben újrainduló állami földárverésekre, amelyen csaknem kilencezer hektár – tíz hektárnál nagyobb földrészlet: főleg szántó, a rét és a legelő – kerül kalapács alá országszerte. Az agrártárca az intézkedéssel ugyan a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását akarja segíteni, de bárki licitálhat, aki amúgy megfelel a jogszabályoknak. Nem olcsó mulatság, mert helyenként csaknem félmilliárd forintos kikiáltási árakkal indul a licit, és ki tudja, hol áll meg.
Egymilliárdért is vették
A júliusi állami földárverésen volt olyan csaknem százötven hektáros hajdú-bihari szántó, amit több mint egymilliárd forintért ütöttek le, Fejérben pedig egy kevesebb mint száz hektáros is 460 millió forintért talált gazdára. Igaz, sok licit viszont eredménytelenül zárult Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegyében is.
Továbbra is nagy a kereslet, és ahogyan a szabad piacon, a liciteken is főleg a jó minőségű, egybefüggő nagyobb területeket keresik a vevők.
Gyümölcsös legalább félmilliárdért
Láthatóan a dél-dunántúli gyümölcsösökért kérik a legtöbbet! Baranyában például hatvan hektár gyümölcsöst 17 hektár szántóval együtt 489 millió forintos kikiáltási áron hirdettek meg, de 42 hektár főként gyümölcsössel borított területért is 150 millióról indul a licit. Egy másik, csupán 18 hektáros baranyai gyümölcsösnek is csaknem százmillós a kikiáltási ára, miközben egy 67 hektár szántó „csak” 313 millióért van meghirdetve a vármegyében. Békésben viszont ennél kisebb: 46 hektár szántónak is több mint 322 millió forint a kikiáltási ára, de találtunk negyven hektár olyan szántót, amelyet kevesebb mint 260 millió forintért hirdettek meg. Ezzel szemben Nógrádban tíz és fél hektár szántóért és kevesebb mint két hektár rétért 13,6 millió forintról indul az árverés, ami hektáronként mindössze csaknem egymillió forintos átlagot takar. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében viszont 15 hektár szántónak és 1,5 hektár rétnek 25 millió forint a kikiáltási ára. A piaci árakhoz képest szintén vonzónak számít Bács-Kiskun vármegyében az a tíz hektár erdő, amelyért 12 millió forintól lehet majd licitálni, de azt persze nem tudni, hogy hol fog majd megállni. A nyári állami földárveréseken Hajdú-Bihar vármegyében volt olyan – amúgy elég nagy: százötven hektáros – szántó, ami több 1,16 milliárd forintért (hektáronként csaknem nyolcmillió forintért) kelt el.
Az MBH Jelzálogbank elemzése szerint így a jobb adottságú szántók ára az elmúlt két évben több mint harmadával nőtt. A bank elemzése szerint tavaly átlagosan 2,38 millió forintba került itthon egy hektár szántó, de Hajdú-Bihar vármegyében már jóval hármmillió forint főlé emelkedett az átlagár (3,24 millió forint/hektár). A legolcsóbb továbbra is Nógrádban a szántó (1,39 forint/hektár). De míg a Nyugat-Dunántúlon csaknem hét, Észak-Magyarországon kevesebb mint hat százalékkal tovább drágultak a szántók, a Dél-Dunántúlon csaknem egytizedével (-8,5 százalékkal), a Dél-Alföldön mindössze szűk fél százalékkal már estek tavaly az árak.
Bár a jelzálogbank elemzése a befektetési formák közül a második legjobbra értékelte a szántóföldet, amit csak az arany előz meg, azért nem árt a befektetői óvatosság.
Az ország főleg aszályos térségeiben a földár már ma is látványos árcsökkenése várhatóan tovább gyorsul az éghajlatváltozással. Azaz még olcsóbb lesz a föld, így az azt művelő agárvállalkozás is leértékelődik. „Ha kevesebb a megtermelhető jövedelem, értékét veszti az adott vállalkozás, annak vagyona, eszköze, gépe is az aszályos térségekben”. Így értékelte korábban lapunknak az éghajlatváltozás következményeit Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkára.
Ezért olyan földszabályozást tartana szükségnek, ami erre reagálni tud. A jelenlegit ugyanis – amely szerint csak természetes személyek birtokolhatnak maximum 300 hektárt, jogi személyek nem – még a keresleti földpiacra alakították ki. A régóta aszályos területeken – főleg az ország keleti felében – azonban már csökken a kereslet. Ez viszont csak visszafogottan érvényesül a termőföld árában és a nem megfelelő jogi keretek miatt még kevésbé a földbérleti díjakban, de ha rugalmasabb lenne a szabályozás, már jóval nagyobb lenne az árcsökkenés.
Változtak a szabályok
A licitre jelentkezőknek azonban jó tudni, hogy pár éve változtak az árverés egyes részletszabályai. Eszerint akinek elővásárlási joga van az árverésre bocsátott területre, csak a licit után élhet ezen jogával. Ehhez neki is regisztrálni kell az árverésre, ami pénzbe kerül. Napokkal a regisztrációs határidő előtt a kikiáltási ár tizedének megfelelő letétet „árverési biztosítékot” kell fizetni. Az árverésen azonban nemcsak személyesen, meghatalmazott jogi képviselővel is részt lehet venni. Ezt kifejezetten javasolják annak, aki az elővásárlási jogával akar élni.