Mintegy 400 milliárd forintos klímakár érte idén a hazai mezőgazdaságot. A tavaszi fagy- és az aszálykárokat összegezve így számol a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A MOSZ elnökségi ülést hívott össze jövő keddre, hogy az ágazat extrém helyzetére megoldást keressen.
Az időjárási szélsőségek miatt ugyanis egyre nagyobb térségekben fenntarthatatlanná vált a gazdálkodás. A tavaszi fagyok miatt csak a szokásos mennyiség negyedét-felét, harmadát tudták betakarítani a kajszi-, cseresznye- és az almatermelők, de volt, ahol minden elfagyott. A tavaszi fagyok, a nyári aszályok után nagyon keveset termett a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, és a zöldborsó is. Már az is kérdésessé vált, hogy a kiszáradt talajokon mennyire lesznek sikeresek az őszi munkák.
„Hatalmasak az idei károk, de még nehezen számszerűsíthetőek, mert azon is múlik, ki hogyan számítja” – avat be a részletekbe Paragi Márton, a MOSZ főtitkára.
Arra utal, hogy az állami Kárenyhítési Alap (amelytől az aszály- és fagykárosultak térítést kérhetnek) – a MOSZ álláspontja szerint – amellett, hogy nem rendelkezik elégséges forrással, és nem is számol megfelelően „csak a bevételt nézi, és ha ebben kiesés van, azt kompenzálja, de a kiesett jövedelmet és a ráfordítást nem, pedig ezt is figyelembe kellene venni, főleg az inputanyagok (műtrágyát, növénycédő-szerek) árrobbanása óta” – mondja Paragi Márton.
A módszertan másik óriási baja, hogy az alap pont a régóta aszálysújtott termelőknél térít a ténylegesnél kevesebb kárt. Azt veszi számba, hogy az igénylőnek korábban mennyi bevétele volt a termés alapján. De például Bács-Kiskun, Békés vármegyékben – ahol már négy éve tart az aszály – már csak az eleve lecsökkent bevétellel kalkulál. Mivel ehhez képest már „nincs is kár”, nem téríti a normális évekhez képest hatalmas kiesést.
„Úgy tűnik, mintha nem is lenne aszálykáruk, pedig minden évben az van” – értelmezi a szakember.
Fotó: Depositphotos
Bár a klímakáron a gazdálkodók maguk is főleg a terméskiesést értik, ennél sokkal több veszteség éri őket. Az abszurd hideg és a 40 fokos nyári hőség az állattenyésztésnél is súlyos károkat okoz. A hőstressztől nem fejlődnek, sőt elhullanak az állatok, csökken, leáll a tej-, a tojástermelés, romlik a termékenyülés.
E veszteségeket azonban – Paragi Márton szerint – még nehezebb számszerűsíteni. Az időjárási szélsőségek ellen ugyan többféle hatásos berendezést is lehet kapni, de ez nemcsak óriási, akár több milliárd forintos beruházás, az üzemeltetés is nagy költség.
Ráadásul a feldolgozásban is további károkat okoz az egyre extrémebb időjárás. Ha a gazda a fagy, vagy az aszály miatt nem tudja leszállítani a termékértékesítési szerződésben vállalt mennyiséget, elvileg nincs kártérítési felelőssége, mert az vis majornak számít. Sok feldolgozó azonban olyan szerződést erőltet a beszállítóira, amely alapján viszont kötbért számíthat fel, ha a gazda nem tud időben teljesíteni.
Ezért kérte a MOSZ az agrártárcát, hogy tegye rugalmasabbá a kárenyhítési rendszert: például fizessen az alap előleget a károsultaknak, de ezt sokáig nem tette. Csak az idén kaptak a fagykárosok kártérítési előleget. Ezt azonban Paragi Márton szerint majd valahogy vissza kellene szedni, mert így valószínű csak aprópénz jut a károsultaknak. ugyanis nem jön ki a matek. „Ha öt évente 400-500 milliárd forint (2022-ben például már ezer milliárd volt) az országos kár, ezt az évi 30 milliárd forintos forrásból gazdálkodó alap képtelen rendezni” – figyelmeztet.
A főtitkár szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a gazdálkodók számára is komplex feladat, amelyben nem csak a vizet kell megőrizni. Fel kell mérni, hogy a túlélésük érdekében hogyan tudják megváltoztatni a termelés szerkezetét. Például milyen új, aszály-, akár fagytűrő növényekkel váltják ki a kukoricát, a napraforgót. Azt is fel kell mérni, hogy ezen új kultúrákhoz lesz-e feldolgozóipar, piac, lehet-e ezeket itthon jövedelmezően termelni.
„Ha ezután minden öt esztendőben olyan időjárási anomáliákkal kell szembesülni, mint az idei abszurd fagykár, vagy a 2022-es aszály idején, az legalább hat százalékkal csökkenti az ágazat évi termelési volumenét, kibocsátását. Ezt valahogy vissza kell szereznünk, hogy jövedelmező legyen a gazdálkodás” – számol a főtitkár.
Nem lesz könnyű, mert a gazdák se itthon, se az uniós piacon nem képesek a terményárakat alakítani a felvásárlókkal szemben. Pedig valamit tenni kell, mert a szakember meggyőződése szerint, bár az idei aszály miatt nincs veszélyben a hazai ellátás, a kereskedők már importálnak. Pedig az import rontja a hazai termelők pozícióját, így tovább csökken a hazai agrártermelés.
„Így nem megy tovább, csak komplex programokkal lehet kezelni a klímaproblémát. Sajnos az extrémebb megoldásokkal is számolni kell, lehet, hogy az évek óta aszálysújtott területeket ki kellene vonni a termelésből, és kompenzációt kellene fizetni a gazdáknak, ha lesz miből” – figyelmeztet a főtitkár. Arra utal, hogy a következő 7 éves időszakra formálódó uniós új közös agrárpolitikában – a tervek szerint – radikálisan csökkennek a támogatási keretösszegek. Így 30 százalékkal mérséklődne a magyar agrártámogatási forrás, amely súlyos pénzeket és jövedelmet vonna ki a magyar mezőgazdaságból.
Az aszálytól olcsóbb lesz a szántó?
Ha kevesebb a megtermelhető jövedelem, értékét veszíti az adott vállalkozás, annak vagyona, eszköze, gépe is az aszályos térségekben. Így kalkulál az éghajlatváltozás következményeivel Paragi Márton, aki szerint a földtulajdont – és a földhasználati jogot – is leértékeli a fagy és az aszály. Ezért olyan földszabályozásra lenne szükség, ami erre reagálni tud. A jelenlegit ugyanis – amely szerint csak természetes személyek birtokolhatnak maximum 300 hektárt, jogi személyek nem – még a keresleti földpiacra alakították ki. A régóta aszályos területeken – főleg az ország keleti felében – azonban már csökken a kereslet. Ez viszont csak visszafogottan érvényesül a termőföld árában és a nem megfelelő jogi keretek miatt még kevésbé a földbérleti díjakban, de ha rugalmasabb lenne a szabályozás már jóval nagyobb lenne az árcsökkenés.
Három közgazdászt is díjazott az Akadémia. 
