A Hormuzi-szoroson a kereskedelem folyamatos zavara az iráni háború miatt az elmúlt évek egyik legsúlyosabb globális áruforgalmi sokkját okozza, aminek az élelmezésbiztonságra, a mezőgazdasági termelésre és a globális piacokra is súlyos a következménye. Erre előre figyelmeztetett Máximo Torero, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza, már a hajóforgalom összeomlását követő napokban.
Dupla költségsokk
Ezen a kereskedelmi főútvonalon ugyanis nemcsak a globális LNG-forgalom egyötödét, a kőolaj egyharmadát – napi 20 millió hordó olajat – szállították, hanem itt ment át a nemzetközi műtrágya-kereskedelem szűk egyharmada is. „Ez nem csak energiasokk, a globális agrár-élelmiszeripari rendszert is érinti” – mondta a közgazdász.
A krízis hatására meredeken emelkednek a műtrágyaárak, ezzel világszerte a gazdálkodók költségei is. A közel-keleti granulált karbamid már márciusban csaknem ötödével, az egyiptomi több mint egynegyedével drágult.
Fotó: MTI/AP/ISNA/Amirhoszein Horgui
Mivel a földgáz a nitrogénműtrágya-gyártás elsődleges alapanyaga, a megdrágult energia várhatóan tovább fokozza az árakat.
A FAO előrejelzései szerint így 2026 első felében átlagosan 15-20 százalékkal nagyobbak lesznek a globális műtrágyaárak, ha nem zárul le a válság.
„Az emelkedő üzemanyagárakat is beszámítva tehát kettős költségsokkal nézhetnek szembe a gazdák. Ez – az öntözést és a szállítást is beleértve – a teljes mezőgazdasági értékláncot érinti” – hangsúlyozta Máximo Torero.
Ezért a közgazdász szerint sok termelő valószínűleg visszafogja a műtrágya kijuttatását, vagy kevésbé input-igényes növényekre vált. Ezzel nagy mértékben csökkenhetnek a terméshozamok, de hogy a globális élelmiszertermelésre mekkora hatással lesz mindez, az Máximo Torero szerint a válság hosszától függ.
Középtávon a FAO a műtrágyaigényes búza, rizs és kukorica terméshozamának csökkenésére, a nitrogénmegkötő növények, például a szójabab nagyobb arányú termesztésére, valamint a bioüzemanyag-előállítás fokozódására számít. A nagyobb olajárak ugyanis növelik a mezőgazdasági alapanyagok keresletét.
A közgazdász a krízisnek leginkább kiszolgáltatott országok között – a közel-keleti és afrikai országok után – megemlítette Indiát is. Az olyan nagy mezőgazdasági termelők és exportőrök, mint Brazília szintén szembesülhetnek nehézségekkel, amelyek átgyűrűznek a globális piacokra. Ezért összehangolt nemzetközi fellépésre, alternatív kereskedelmi folyosók létrehozására szólított fel.
Egyre nehezebb helyzetben a magyar gazdák
A szállítási gondok, a drágulás okozta műtrágyakrízis itthon is egyre fokozódik, de nemcsak az iráni háború miatt. Idén januártól – a cement, az acél, az alumínium, a villamos-energia és a hidrogén mellett – az unióba importált műtrágyák után is büntetővámot kell fizetni. Az EU széndioxid-kibocsátás kiigazítási mechanizmusa (CBAM) alapján ez kezdetben 10-20 százalék, de 2030-ig meredeken emelkedik majd ez a “széndioxidadó„, cserébe az uniós “zöldebb” gyártás erősítéséért.
Az új vámteher önmagában is olyan durva áremelkedéssel fenyeget, hogy az uniós gazdaszervezetek – a hazai Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is – tiltakoztak a termelőket szerintük ellehetetlenítő intézkedés ellen, és az eltörlését követelték.
A hazai kereskedők és termelők az idei szezonra jó előre bekészleteztek műtrágyából, mert az új zöldadó tonnánként átlagosan 12-20 ezer forinttal emeli az import beszerzési árát, amit persze a forgalmazók áthárítanak a termelőkre.
Az új adó bevezetése így hektáronként legalább 20-30 ezer forinttal tovább növeli a szántóföldi növénytermesztés költségeit, a gabonaféléknél is. És erre rakódik majd rá az iráni háború okozta drágulás...
Más baj is van. A hazai termelők többsége orosz és fehérorosz importműtrágyát használ. Az EU azonban – az ukrajnai háború miatt – a behozatalt ellehetetlenítő szankciókat vezetett be: egyes termékek importját betiltotta, más készítményekre extravámot vetett ki. A magyar agrárkamara ezért fel is szólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a szankciós politikáját és a CBAM-rendszer végrehajtását.
“Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek érdemben csökkentik a gazdák terheit, nem pedig tovább növelik azokat” – figyelmeztetett közleményében a NAK.
Azzal érvelt, hogy az uniós büntetővám tovább növeli a már így is magas műtrágyaárakat, és súlyosbítja az európai gazdák versenyhátrányát a brazil, az ukrán vagy éppen a marokkói importtal szemben.
Nagy István előző agrárminiszter is levélben kérte a bizottságot, hogy a magyar gazdák érdekében mégis nyissa meg az orosz és fehérorosz importot, de hiába.
A fogyasztók is megérzik majd
A termékpályák végén persze a fogyasztó jár a legrosszabbul a műtrágyakrízissel. A prognózisok szerint jövőre emiatt már 15 százalékkal kisebb lesz a globális élelmiszer-előállítás, és amiből kevesebb van, az bizony gyorsan drágul.
Csak a műtrágya-áremelkedés miatt borítékolhatóan legalább tizedével nő majd az élelmiszer ára...
Vajon meddig tartható a védett üzemanyagár? A kormány egyelőre a stratégiai készlettel egyensúlyoz. 
