Lőrincz Viktória kiemelte, a magyar vidék fejlődésének segítése, a települések, a városok jövőjének alakítása szolgálat és felelősség. A vidék helyzetének alakulása a közös jövő egyik kulcsa – tette hozzá. A miniszterjelölt rámutatott arra, hogy sok helyen van lemaradás, és ezen a helyiek bevonásával, a partnerekkel együtt kell változtatni a fejlesztéspolitika révén. A miniszterjelölt kifejtette, a tárca feladata működőképesebb állam, erősebb önkormányzati rendszer kialakítása, hosszú távon fenntartható vidék- és területfejlesztési politika megvalósítása.
Kijelentette, valódi vidékpolitikai fordulatra van szükség, a vidékfejlesztés nem a mezőgazdaság finanszírozásával azonos. Fontosnak nevezte a miniszterjelölt, hogy az állam helyben elérhető legyen, segítse és támogassa az ottélőket. Cél a területi és helyi közigazgatás működőképességének helyreállítása, az ügyintézés egyszerűsítése, a közigazgatás szakmai megerősítésére, a digitális állam működésének felgyorsítása.
Több szakigazgatási területen indokolt visszaadni az önálló szakmai kompetenciákat, a közszolgálati életpálya megújítása kulcskérdés. Olyan rendszert alakítanak ki, amely képes megtartani a magas tudású köztisztviselőket, helyi szakembereket – tette hozzá. Alapelvnek tekintik, hogy a vidék- és településfejlesztésbe bevonják az ottlakókat, a helyi közösségeket – hangsúlyozta.
Kiemelte, 2026-ban valós és jelentős forrásvesztési kockázattal néznek szembe. A legtöbb operatív programban a forráslekötés aránya 50-70 százalék között mozog, a tényleges kifizetések mutatója jó, ha 20-35 százalék között jár.
Megjegyezte, a valódi működőképesség javítása mellett a következő időszakra is készülni kell. A 2028 utáni európai költségvetési ciklus egyik legfontosabb változása az lesz, hogy a forrásrendszer integrálódik, és a hangsúly a térségekre, a partnerségekre, az integrált beruházásokra helyeződik. Ez egyszerre rejt lehetőséget és veszélyt is. Példaként említette, hogy az európai javaslat szerint a jövőben az uniós források minimum 10 százalékát a vidékre kell fordítaniuk a tagállamoknak.
Ugyanakkor a vidéki lakosság aránya nagyjából 30 százalék körül mozog, ez azt mutatja, hogy a vidék támogatásáért meg kell küzdeni – hívta fel a figyelmet. A miniszterjelölt kitért arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központnak stabilan kell működnie, a feladat, hogy ne vesszen el egyetlen euró sem, és nem elég a forrást elkölteni, a felhasználásnak eredményt kell mutatnia. Lőrincz Viktória elmondta azt is, hogy küldetésnek tekintik a tárcánál a város és a vidék közötti egyensúly helyreállítását.
Kitért arra, hogy a főváros működése országos jelentőségű kérdés, Budapest Magyarország gazdasági motorja, közlekedési központja, nemzetközi arca.
Világos, kiszámítható együttműködés megteremtése a cél – mondta. Szólt arról, hogy az önkormányzat a helyi demokrácia, közélet tere. Az önkormányzati rendszer stabilitása nemcsak finanszírozási, hanem demokratikus kérdés is. Olyan önkormányzati rendszert alakítanak ki, amely stabil pénzügyi alapokon működik, világos hatáskörökkel rendelkezik, képes a fejlesztési prioritásait meghatározni. Felülvizsgálják az önkormányzatoktól korábban elvont feladat- és intézményrendszer működtetését. Képviselői hozzászólásokra válaszolva, Lőrincz Viktória elmondta, a különböző területek felülvizsgálata során a jó elemeket megtartják, ilyen például a bölcsődei hálózat fejlesztése, és hangsúlyozta, a tárcákkal együttműködve olyan döntéseket hoznak, amelyeknek kedvező hatásai a vidéki életben megmutatkoznak.
A bizottsági meghallgatást követően újságírói kérdésre válaszolva a miniszterjelölt elmondta, minden európai uniós forrást haza szeretnének hozni, ez kiemelt ügy, gyorsan kell lépni, ezeknek a feladatoknak a megoldására egy kormánybiztos kerül majd kinevezésre. A bizottság hat igen és két tartózkodás mellett támogatta Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszteri kinevezését.
(MTI)
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
