“A napokban több szakmai rendezvényen magam is kérdeztem a piaci szereplőket: mekkora plusz teher lesz a 'műtrágyaadó', de még nincs konkrét információjuk. Úgy becsülik, hogy tonnánként legalább 30-40 euróval (12-16 ezer forint) nő a műtrágya ára, de egyes változatoké akár 50 euróval is (20 ezer forinttal tonnánként)”.
Alig három héttel a hatálybalépés előtt a GOSZ elnöke így foglalta össze az EU-s szén-dioxid-adó kiterjesztésének várható hazai piaci hatását. A forgalmazók az adót várhatóan teljes mértékben áthárítják majd a végső fogyasztókra: a termelőkre. Így hektáronként legalább 20-30 ezer forinttal tovább növeli majd az intézkedés a termelési költségeket a gabonaféléknél is.
Hogy mégse okozzon akkora sokkot a keresletben az EU-ba importált műtrágya után is fizetendő szén-dioxid-adó, a nagy importőrök és forgalmazók – piaci információk szerint – jó előre készleteztek, főleg a legkeresettebb termékekből.
Fotó: DepositPhotos.com
Mindezek ellenére egyelőre pang a hazai piac. A termelők az utolsó pillanatra halasztják ezt a nagy kiadást jelentő beszerzést. “Majd áprilisban, a vetés előtti talajelőkészítéskor, az éppen a legkedvezőbb árat kínáló kereskedőtől veszik meg” – számol be a gyakorlatról Petőházi Tamás.
A 2022-es energiaár-robbanás óta ugyanis olyan drága lett a műtrágya (250-300 ezer forint/tonna), hogy a termelők ezen is próbálnak spórolni. Feltételezések szerint egyre többen a szükségesnél is kevesebbet juttatnak ki, még ha emiatt a felére is csökkenhet a termés…
“Nem mindegy, hogy a kevés tápanyag vagy az évente visszatérő aszály miatt lesz kicsi a termés?” – teszi fel a költő kérdést a GOSZ elnöke.
Arra utal, hogy a csapadék- és a vízhiány a szén-dioxid-adó várható többletköltségénél jóval nagyobb és egyre kezelhetetlenebb problémát okoz a gabonatermesztőknek. Ha valóra is váltják a kormányzati fejlesztési terveket, akkor is legfeljebb 300-500 ezer hektár lesz majd öntözhető a csaknem 4,1 millió hektár szántóból. Ahol pedig nem tudnak öntözni, ott radikálisan át kell alakítani a vetésszerkezetet, rövid tenyészidejű – akár kevésbé jövedelmező – növényeket kényszerülnek termeszteni, mert ahogy fogalmaz “már máshogyan kell hozzáállni a növénytermesztéshez”.
De a jövedelmező intenzív gazdálkodáshoz mindenképpen szükség van elegendő tápanyagra, azaz nagy dózisú műtrágyára is. Az ökológiai gazdálkodásban ugyan – műtrágya helyett – olyan alternatív természetes forrásokból igyekeznek pótolni a szükséges tápanyagot, mint a komposzt és az állati trágya, de ez csak az extenzív termeléshez elegendő.
Az EU szén-dioxid-kibocsátási kiigazítási mechanizmusa éppen azt a célt szolgálja, hogy ne csak az uniós előállítás, hanem az EU-n kívüli beszállítók műtrágyagyártása is egyre fenntarthatóbbá váljon. Igaz, ennek nagyrészt – úgy tűnik – az európai termelők, fogyasztók fizetik majd meg az árát…
Az utolsó csepp a pohárban
Mindeközben közös nyilatkozatban bírálták a január 1-től az import műtrágyára is kiterjesztendő uniós szén-dioxid-kibocsátás kiigazítási mechanizmust a meghatározó termelői és feldolgozói érdekképviseleti szervezetek. Az intézkedéssel ugyanis jövőre akár egyharmadával, és sok éven át drámaian tovább drágul majd a növénytermesztés önköltségének harmadát kitevő műtrágya. Mindez azután történik, hogy az uniós importban meghatározó orosz és fehérorosz műtrágyát már vámmal sújtja az EU. A gazdáknak a lehető legrosszabbkor drágul így a termelés, mert a Közös Agrárpolitika reformjával a következő hétéves ciklusban radikálisan csökkenni fognak az agrártámogatások.
A közös közlemény szerint a termelőknek az új adó lesz “az utolsó csepp a pohárban”. A szakmai szervezetek ezért azt kérték az uniós döntéshozóktól, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében a tagállamok térítsék meg a gazdálkodóknak az intézkedés miatt keletkező többletköltségeket.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
