6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bár az infláció több - köztük Európa nyugati felében lévő - uniós országban is új erőre kapott, azaz több hónapos lassulás után januárban ismét nőtt - a kormányzati propaganda nagy örömére -, ez sem változtat azon a tényen, hogy az idei első havi hazai fogyasztóiár-index éves szintje messze nálunk a legmagasabb, az utánunk következő Lettországét több mint 4 százalékponttal haladja meg. Ráadásul a nem EU-tagokat is figyelembevéve az öreg kontinensen oda jutottunk, hogy a magyar infláció már csaknem hajszálra azonos a háborúban lévő Ukrajnáéval és alig haladja meg a napokban kormányválságba sodródott Moldováéval.

Havi európai inflációs körképünket rendre azzal a megállapítással szoktuk kezdeni, hogy miközben a koronavírus-járvány, majd a háború által gerjesztett inflációs nyomás egyre több országban lassul, Magyarországon ezzel éppen ellentétes folyamat figyelhető meg. Legutóbb például már azt állapíthattuk meg, hogy decemberben az adataikat publikált 37 országból már 28 fogyasztóiár-indexe alacsonyabb volt, mint egy hónappal korábban, a miénk viszont csak még tovább emelkedett.

Most azonban fordulatról tudunk beszámolni – igaz, csak félig. A januári inflációs adataikat cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozott 34 országból ugyanis 12-nek az éves szintű fogyasztóiár-indexe volt magasabb az egy hónappal korábbinál, vagyis öttel többé, mint decemberben. Amit a kormányzati propaganda és a kormányhű média – jelesül a vg.hu – nem volt rest máris kajánul tálalni.

Kétségtelen, hogy az élelmiszer- és az energiaárak növekedése – amelyek nyomán az Orbán-kabinet eufemisztikusan előbb háborús, majd szankciós inflációt sulykolt – többek között Franciaországban, Svájcban, Norvégiában, Németországban, Spanyolországban és Izlandon is a pénzromlás újbóli fokozódását idézte elő. Valamint – hogy hozzánk közeli példákat is említsünk – Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is, miközben a három balti állam közül kettő (Észtország, Lettország) is felkerült e listára. 

Oda se merünk nézni. Fotó: Depositphotos
Oda se merünk nézni. Fotó: Depositphotos

Bizonyára kitalálják, ki e rangsorban a tizenkettedik. Abban a trendben ugyanis nem történt változás, hogy a mi éves inflációnk még a decemberi 24,5 százaléknál is feljebb tudott menni, a 25,7 százalékos januári érték immár közel 27 éve nem látott magasságú.

Persze Svájcban még ennél is régebbi, 30 éves rekord dőlt meg, de ez ott mindössze annyit jelentett, hogy a januári fogyasztóiár-index 3,3 százalék lett. De a svájciak mellett még öt, decemberről januárra növekvő pénzromlásról beszámolt ország rátája is egyszámjegyű maradt. 

A velünk együtt szintén kétszámjegyű mutatóval rendelkező további négy ország egy hónap alatt emelkedett inflációja láttán maximum egy dologba kapaszkodhatunk: a cseheknél még nálunk is jobban, a mi 1,2 százalékpontunkkal szemben 1,7 százalékponttal lett magasabb az éves fogyasztóiár-index decemberről januárra. Ám ez igencsak sovány vigasz, hiszen az ő rátájuk így lett 17,5 százalék, ami tehát 8,2 százalékponttal alacsonyabb a magyarországinál. Úgy, hogy nálunk még él árstop, igaz, az üzemanyagra vonatkozó hatósági korlátozás eltörlése után már csak nyolc élelmiszerre. Más kérdés, hogy – mint arra már számtalan szakember, politikus, illetve lapunk is rámutatott – ennek kontraproduktív hatása – nevezetesen, hogy az árstopon elszenvedett veszteségeiket a kereskedők más termékek drágításával bőven kompenzálták, sőt túl is – csak még inkább rúghatott az infláción.

A hazai adat láttán azért sincs ok bármilyen fogódzkodót is keresnünk, mivel a relatív inflációs helyzetünk sem az Európai Unióban, sem kontinensünk egészében nemhogy javult volna januárban, hanem csak tovább romlott. Míg a már decemberben is az EU-n belüli legmagasabb fogyasztóiár-indexünk 2,8 százalékponttal haladta meg az utánunk következő Litvániáét, addig e differencia januárban már 4,2 százalékpontra hízott – a különbség csupán az, hogy az ezúttal utolsó előtti Lettországhoz képest.

Európa egészét tekintve ugyan még hátulról ugyanúgy negyedikek vagyunk, mint egy hónappal korábban, de a januári inflációs rátánk már csak 0,3 százalékponttal „verte” az immár majdnem egy éve az oroszokkal hadban álló Ukrajnáét és 1,6 százalékponttal az éppen kormányválsággal – és egyes híresztelések szerint Putyin lehetséges eszkalációjával – küzdő Moldováét. Mindössze a hiperinflációjú Törökország 57,68 százalékos mutatója tűnik túl messzinek – s maradhat is e távolság, ha igazolódik a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a hazai független szakértői kórus ezúttal egy húron pendülő előrejelzése, miszerint a hazai infláció januárban tetőződhetett, az év további részében viszont már fokozatosan lassulhat.

Azt persze képtelenség előrelátni, hogy ha e mérséklődés be is következik, akkor az milyen ütemű lehet. Ezért is óvatos az MNB is atekintetben, hogy mikor kerülhet sor kamatai csökkentésére. Merthogy mint azt a korábbi havi inflációs körképünkben ugyancsak rendre kénytelenek voltunk rögzíteni, pénzromlásunk uniós szinten annak ellenére a legmagasabb, hogy Matolcsy Györgyék küzdenek az ellen a legmagasabb kamatokkal. De a 13 százalékos jegybanki alapkamatnál egész Európában is csak két nagyobbat lehet találni: a moldovaiakét és az ukránokét. Ám, ha az effektívnek tekinthető egynapos betétek 18 százalékos kamatát nézzük, akkor már megint már csak Ukrajna áll előttünk (illetve mögöttük – ez megközelítés kérdése), miután Moldova januárban 20-ról 17 százalékra vitte le az irányadó rátáját.

Végül, szokás szerint közreadjuk a januári infláció és az alapkamatok közötti különbséget, ami inkább csak érdekességként szolgálhat. Hiszen azt, hogy a most bankba tett, illetve fektetett pénzek reálkamata mekkora lesz, csak akkor lehet megmondani, amikor azokat kivenni szándékozunk és már ismerjük az akkor érvényes inflációs rátát. Aki például most Prémium Magyar Állampapírt vesz és azt egy év múlva eladja, az jó eséllyel több százalékpontos pozitív reálhozamot tehet zsebre – már amennyiben az infláció 2023 végére tényleg egyszámjegyűre csökken, ahogy azt Orbán Viktor kérte a jegybankelnöktől és követelte a pénzügyminisztertől.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Lantos Csaba szerint nagyon megéri Putyinnal üzletelni
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 07:46
Az energiaügyi miniszter az orosz gáz áráról is beszélt.
Makro / Külgazdaság NATO 5 százalék: óriási blöff vagy sorsfordító elhatározás?
Litván Dániel | 2025. július 9. 05:41
Mindenki reszkethet majd Európától, ha a NATO-tagállamok elkezdik önteni a pénzt a védelmi képességeikre? Vagy megint csak szép szavakat hallhattunk, a valóság pedig más lesz?
Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG