Szijjártó Péter a tagállami gazdaságpolitika mellett tört lándzsát.

Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 

Segíti-e, vagy rontja-e az uniós pénzből épült üzemek versenyképességét a tagországi energiaár és gazdaságpolitika? Hasznosul-e a helyi élelmiszergazdaságban a fejlesztési támogatás? Ez került az agrárpolitikai reformra készülő uniós döntéshozók fókuszába.

Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár az EU, az USA és Magyarország versenyképességi ambícióit hasonlította össze.

Ez a kettő a magyar EU-elnökség hét kiemelt témája közül a legfontosabb — hangsúlyozza Bod Péter Ákos.

A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi.

Kiadta éves jelentését a Magyar Nemzeti Bank.

A lengyeleknek és a cseheknek a hátát sem látjuk, de V4-es országok között is példátlan az a mélyrepülés, amit Magyarország produkál. Ennek pedig az egész magyar gazdaság megissza a levét.

Ehhez nem kell mást tennie, mint ingyenesen regisztrálnia az augusztus 23-án, 15:30 órától online sorra kerülő adásunkra, mely vendége a volt gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója lesz.

A nyári szünet után lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klub is ismét kinyitja a kapuit. Következő, augusztus 23-án online sorra kerülő adásunk vendége Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója lesz, akivel természetesen az aktuális gazdasági kérdések – infláció, GDP, uniós pénzek – mellett, már csak a szűkebb szakmai érdeklődésére tekintettel is, azt az újfajta jegybanki megközelítést is körbejárjuk, miszerint a versenyképesség javítását nem az árfolyamok révén kellene elérni.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es rangsorában a 2020-asnál egy hellyel magasabban állunk az EU-s tagországok listáján, továbbra is a mezőny második felében, a 18. helyen. Ráadásul az előrelépés oka adminisztratív, nevezetesen, hogy a 28-as létszám az Egyesült Királyság kilépésével 27-esre szűkült.  

Orbán Viktor kormányfő 2018 október 8-án jelentette be, hogy a magyar gazdaság versenyképességét radikálisan javítani kell, ezért a kormány versenyképességet segítő akciótervet készít. A Magyar Nemzeti Bank szerint azonban  az ország versenyképessége nem változott az utóbbi egy évben, gyakorlatilag stagnál.

A magyar kormány álláspontja az, hogy a gazdaságpolitika fókuszában a beruházások támogatásának, az üzleti környezet javításának és a versenyképesség növelésének kell állnia - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 10. makrogazdasági konferenciáján.

Manapság folyamatosan terítéken van a versenyképesség, amelynek alappillére a képzett és az új kihívásoknak megfelelni képes munkavállaló. A gyorsan változó világban a megfelelő készségek felértékelődtek, míg a lexikális tudás sokkal kisebb jelentőségű lett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az iskolakezdés apropóján arról ír, vajon a magyar oktatási rendszer mennyit ad az ország versenyképességéhez?

A  koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás 18,4 milliárdos keretösszegét szeptember 1-jén negyed óra alatt kapkodták el a cégek - ilyen rövid idő alatt is sikerült túljegyezni az összeget, ezért kipótolja a kormány.

Mind a 806 vállalat megkapja a versenyképességi támogatást, amelyek pályázatot nyújtottak be a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.

Ezúttal közel 70 milliárddal emelték a versenyképesség-növelő támogatási előirányzat keretösszegét.

A mai napon a Nanushka, a Filati Maclodio KFT és a thyssenkrupp is átvehette a versenyképességi program keretében osztott támogatási okiratokat.

Megduplázzák a versenyképesség-növelő támogatási előirányzat keretösszegét.

Kedden újabb gazdaságvédelmi és versenyképességet javító törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek Varga Mihály pénzügyminiszter. 

Egy helyezéssel előrébb lépett Magyarország a Világbank Doing Business 2020 rangsorában a tavaly közzétetthez képest, így az 52. helyen áll.

Kijött a World Economic Forum globális rangsora, melyen a tavalyihoz képest egy helyet javítottunk, de az unióban még mindig a sereghajtók között vagyunk. Jók lettek a makroadataink, az egészségügyünk viszont továbbra is leszakadóban van.

Rosszabb a magyarok egészségi állapota, mint a hasonló fejlettségű országok lakosaié a régióban, a hazai egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a kialakuló betegségek többségét csak későn diagnosztizálják, az orvosszakma elöregedett, nem tudni, ténylegesen mennyibe kerül egy beteg kezelése – többek között ezeket a megállapításokat tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja.

Nincsenek a magyar felsőoktatási intézmények a világ élvonalában, növelni kellene a diplomával rendelkezők arányát, a visegrádi országokhoz képest is kevesebb pénzt fordítunk felsőoktatásra – ezeket a megállapításokat világosan kimondja a Magyar Nemzeti Bank minap megjelent Versenyképességi programja. A felvetett problémákra több javaslatot is megfogalmaztak.

Alig hatékonyak uniós versenytásaikhoz képest - mondja a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács hétfőn tárgyalja a legfontosabb kitörési pontokat tartalmazó versenyképességi stratégiát.

Több területen is alapvető változtatásokra van szükség.

Varga Mihály szerint még bőven van tartaléka az országnak a munkerőhiány enyhítésére.

Súlyos hátrányba vannak a kisboltok versenyképességi szempontból, egyre többen húzzák el a rolót.

A reálbérek ismét kétszámjegyű mértékben növekedtek, de még mindig nem elég magasak ahhoz, hogy megállítsák a képzett munkaerő külföldre áramlását. A friss béradatok messze túlmutatnak a fizetések növekedésének kérdésén: a növekvő bérköltségek és a munkaerőhiány arra kényszerítik a magyar cégeket, hogy versenyképesebbek legyenek és növeljék a termelékenységet, emellett a GDP-növekedésre és az inflációs folyamatokra is fontos következtetéseket vonhatunk le belőlük.

Az újabb Fidesz-KDNP kormány várhatóan tovább erősíti majd az egycentrumú magyar modell kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, valamint az EU-támogatások 2020 utáni bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelenthet ennek a politikának a fenntartásában. A GKI szerint ráadásul a lakossági hitelfelvétel ösztönzése csak újabb problémákat generál.

2008 óta nem láttunk ilyen eredményt a bankszektorban, de a versenyképességen bőven lenne még mit csiszolni.

A szakértő szerint nem olcsó munkaerőre, hanem a meglévő fejlesztésére van szükség.

A hazai autóbuszgyártás bebikázása nemcsak a járműparkot frissítené fel, de több száz új munkahelyet is teremtene.

A tavalyi, nagy felhördülést kiváltó eredmény után 9 helyet javítva a 60. helyre került Magyarország a World Economic Forum versenyképességi rangsorában. Ezzel még mindig csak négy uniós tagállamot tudunk megelőzni a 28-ból, de legalább már közelítjük a Visegrádi országok modelljét. Az intézményrendszerrel és az oktatással nagy bajok vannak.

Bár nem tűnik óriási dolognak, a fogyasztók kényelme mellett a magyar versenyképesség szempontjából is lehet jelentősége azoknak a lépéseknek, amelyet a közműszolgáltatások terén meglépett a kormány: egy listáról választhatunk majd villany- és vízszerelőt, ha csatlakozni akarunk valamelyik közmű-rendszerhez. A változás életbe lépett, bár a lista egyelőre üres.

Mától szünetel a kapacitásbővítő pályázatok befogadása.

A jegybank szerint 3-5 százalékponttal is megdobná a GDP-t a kkv-szektor.

Több területen is éllovasok vagyunk Európában - mondja.

Ha ettől nem lesz versenyképesebb a gazdaság, akkor semmitől.

Az uniós biztos szerint az online kereskedőket korlátozó forgalmazási gyakorlat szűkíti a versenyt.

A miniszter szerint hat területen rövid időn belül érdemben javulhat a versenyképesség.

A programokba néhány nagyvállalat és 120 beszállító kerülhet be.

Több tényező is hiányzik a versenyképesség javításához.

Gyengült a régió országainak produktivitási potenciálja – derül ki a KPMG friss nemzetközi összehasonlításából. A listán Magyarország jelenleg az 53., míg egy évvel korábban a 48. helyen szerepelt. A magyar termelékenységnél csak a görögök és a románok tudnak gyengébbet felmutatni az egész EU-ban.

Az eddigi fiskális és monetáris fordulat után itt az ideje leelőzni Európát Nagy Márton szerint.

Legyen 3 százalék felett a gazdasági növekedés, és akkor minden tartható a nemzetgazdasági miniszter szerint.

A harmadik negyedévi magyar növekedés (az EU módszertana szerint 1,4%) nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,1%, a szlovák 3,2%, a román 4,6% volt – de az EU átlagát (1,8%) sem érte el. A magyar gazdaság a negyedik negyedévben aligha lesz képes érdemi gyorsulásra, mivel a tavalyi utolsó negyedév kifejezetten kedvező volt, s a gazdasági várakozások lényegében stagnálnak - véli a GKI Gazdaságkutató.