8p

Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!

2024. október 31. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A lengyeleknek és a cseheknek a hátát sem látjuk, de V4-es országok között is példátlan az a mélyrepülés, amit Magyarország produkál. Ennek pedig az egész magyar gazdaság megissza a levét.

A rendszerváltás után gyorsan szembesültek azzal a közép-és kelet-európai cégek, hogy az évtizedes előnnyel induló nagy nyugati, nyugat-európai, vagy akár ázsiai vállalatokkal nagyon nehéz felvenni a versenyt a hagyományos iparágakban.

Kitörési pontként kínálkozik a techcégek világa, ahol egy jó ötletre gyorsan, eurómilliárdok befektetése nélkül lehet sikeres céget építeni, és ezen a területen azért sikerült is néhány „keleti” cégnek beverekednie magát saját területén a világ élvonalába. Ráadásul a fejlett digitális megoldások magukkal is húzhatják a többi iparágat, mondjuk egy nagyon jól működő internetes vásárlási platform megdobhatja a rajta keresztül termékeket eladó cégek forgalmát is, hogy csak egy példát mondjunk.

Padlóra küldték a magyar techcégeket, de ez a gazdaság többi szereplőjének is fáj. Illusztráció: Depositphotos
Padlóra küldték a magyar techcégeket, de ez a gazdaság többi szereplőjének is fáj. Illusztráció: Depositphotos

A sikeres techcégek tehát tehát a kézzel fogható előnyökön – mondjuk az adóbevétel, vagy a megteremtett munkahelyek – túl egyfajta kitörési lehetőséget is jelentenek e gazdaságok számára. Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit hoz a közeljövő e területen, akkor érdemes a leggyorsabban fejlődő techcégekre vetni egy pillantást.

Kilistázták

A Deloitte évente készít egy listát, amelyen 50 közép-európai techcég kap helyet, mégpedig az árbevételük százalékos növekedése alapján. Hogy kiszűrjék a most induló, a kezdeti szakaszban nyilván könnyen jókora növekedést produkáló cégeket, a növekedést négy évre visszamenőleg nézik, a 2023-as díjakat tehát a 2019 és 2022 között produkált eredmények alapján osztották ki.

Egészen pontosan a listára történő bekerülésre olyan közép-európai székhellyel rendelkező, legalább 4 éve működő cégek pályázhattak, amelyek bevételének többsége olyan termékből vagy szolgáltatásból származik, amely saját szellemi tulajdonon, illetve technológián alapul. További kritérium volt, hogy a pályázó vállalatoknak legalább 50 ezer euró bevétellel kellett rendelkeznie a 2019-2021 közti időszak minden évében, amelyet legalább 100 ezer euróra volt szükséges növelni 2022-re.

Nézzük, hazánk hogyan teljesít gyorsan fejlődő techcégek kinevelésben a Deloitte Technology Fast 50 díj alapján! Az eredmény eléggé elszomorító: az első 50-be 0, azaz nulla magyarországi cég tudott bekerülni. Csehország és Lengyelország 18-18, Horvátország 5, Szlovákia 4, Románia 3, de még Bulgária és Szerbia is tudott egy-egy céget adni az első 50-be, Magyarország azonban egyetlen egyet sem.

A legjobb 50-be bekerült techcégek száma országok szerint. Egy nagy nulla a magyar teljesítmény. Forrás: Deloitte
A legjobb 50-be bekerült techcégek száma országok szerint. Egy nagy nulla a magyar teljesítmény. Forrás: Deloitte

Nyitrai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank az adatokról készült elemzésében úgy fogalmaz:

„A 2020-as és a 2021-es rangsorhoz hasonlóan a legutóbbi listára sem került be egyetlen magyar vállalat sem, amire 2020 előtt nem volt példa a 2009-ig hozzáférhető adatok alapján. A rangsor eredményeit tekintve hazánk fokozatosan szakad le régiós versenytársaitól, amelynek mértéke 2020 óta már kritikusnak mondható. 2009-ben a listán szereplő legtöbb cég még magyar volt, azonban 2020 óta csak egy évben, 2022-ben szerepelt magyar vállalat a rangsorban.

A kedvezőtlen tendencia rámutat hazánk versenyképességi hiányosságaira, amelyek az elmúlt évek elmaradt versenyképességi reformjainak is betudhatók.”

Ez különösen fájó lehet annak tekintetében, hogy 2009-ben még a listán szereplő legtöbb (11 darab) cég magyar volt, a visszaesés pedig azt jelenti, hogy 2020 óta folyamatosan Magyarország van a leghátul e tekintetben a visegrádi országok (V4) tagjai közül. Azzal pedig, hogy 2020 és 2021 után 2023-ban sem fért fel magyar cég a listára, „egyedülálló” teljesítményt nyújt hazánk a V4-ek mezőnyében, ilyen ugyanis egyik másik visegrádi országgal sem fordult elő 2009 óta.

Márpedig ez a lemaradás egyrészt további problémákat okoz, illetve más problémákat is jelez.

"A versenyképességi reformok elmaradása makro-, és mikrogazdasági szinten egyaránt megmutatkozik. Nemzetgazdasági szinten ennek jele a hazai kkv szektor relatíve alacsony termelékenysége. Vállalati szinten pedig a hazai technológiai cégek régiós versenytársakhoz viszonyított gyengébb teljesítménye befolyásolhatja kedvezőtlenül hazánk gazdaságának fenntartható felzárkózását"

– írja Nyitrai Tamás.

Izzadás nélkül

Az idei győztes egyébként a cseh FTMO lett, négy év alatt 5815 százalékos árbevétel-növekedéssel, a második helyen a szintén cseh CityZen végzett 5160 százalékkal, a harmadik helyre a lengyel PayPo tudott odaérni 3305 százalékkal.

Az FTMO egy úgynevezett „prop trading” befektetési vállalkozás, amely a kereskedőinek hozzáférést biztosít a tőkéhez, cserébe a keletkezett nyereség egy százalékáért. Ez lehetővé teszi, hogy nagyobb pozícióméretekkel kereskedjen a kisbefektető, és nagyobb kockázatot is vállaljon. Ezenkívül az ilyen cégek hozzáférést biztosíthatnak olyan kifinomult kereskedési eszközökhöz, szoftverekhez és erőforrásokhoz, amelyeket az átlagos kisbefektető nem ér el. Mentorálást, képzést és támogatást is biztosíthatnak nekik.

A prop trading cégek azonban csak olyan befektetőket támogatnak nagymértékben, akik tehetségesnek bizonyulnak. Az FTMO saját bevallása szerint kifejlesztett egy „egyedülálló két lépéses értékelési folyamatot” a kereskedők számára a „kereskedési tehetségek felfedezésére”. Az értékelési folyamat sikeres befejezése után felajánlják a befektetőknek, hogy kereskedjenek egy FTMO számlán, legfeljebb 200 ezer dolláros egyenleggel. A dolog mindenesetre üzleti szempontból egyelőre működni látszik.

A CityZen egy ruházati cég, amely azt ígéri, hogy a saját fejlesztésű, pamut alapú anyagukból készült termékeik nem izzasztanak, de ha mégis, nem üt át rajtuk az izzadtság, és a hagyományos  pamuthoz képest kevésbé koszolódnak. Az első termékük egy egyszerű póló volt, de most már alsóneműket, ingeket és kerékpározásra szánt felsőket is gyártanak.

A Deloitte listájára felférő techcégek számának alakulása országok szerint az elmúlt években. Forrás: Deloitte
A Deloitte listájára felférő techcégek számának alakulása országok szerint az elmúlt években. Forrás: Deloitte

A Paypo az FTMO-hoz hasonlóan a FinTech területen hasít, alkalmazásuk lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy azonnal megvásároljanak termékeket, de fizetni csak később, akár részletekben fizessenek. A mobilalkalmazás a Google Playen 4,8, az AppStore-ben 4,9-es értékelésen áll, és egyre több kereskedő teszi lehetővé, hogy termékeit PayPo-n keresztül vásárolják meg.

Előztek a kanyarban

De nézzük meg, a kevésbé szerencsés országok milyen cégekkel tudtak odaférni a listára. A 15. helyen, négy év alatt 1627 százalékos árbevétel-növekedéssel szereplő bolgár AMPECO az elektromos járművek töltésének piacára fejleszt szoftvert, amely a hardveres megoldástól függetlenül teszi lehetővé a járművek terhelésének és töltésének menedzselését.

A szerb Factory World Wide 1496 százalékos árbevétel-növekedéssel a 17. helyre ért oda, szintén szoftverfejlesztő cégként, de jóval szélesebb spektrumon, számos programnyelven és környezetben, változatos iparágakban vállalva személyre szabott megoldások fejlesztését.

A listán a legfeljebb végzett horvát cég a 7. helyre futott be 2819 százalékos eredménnyel. Az Aircash fintech-cég, amely egyszerű és intuitív megoldást ígér mindenféle fizetési, pénzküldési helyzetre a parkolástól az online játékok világán át a külföldi pénzküldésig.

A legelőrébb végzett román cég, a Redbee Software 2698 százalékkal növelte árbevételét az elmúlt négy évben, és startupként elsősorban más startupok szoftverfejlesztési gondjaira kínálnak megoldást.

Szlovákiából a legjobb eredményt, 2140 százalékot egy újabb fintech cég, a Finax érte el. A magyar nyelvű honlappal is rendelkező cég befektetési, megtakarítási szolgáltatásokat nyújt, az ígéret szerint a befektetési alapokhoz képest magasabb hozammal, de alacsonyabb kockázattal. Hogy az ígéret mennyire tartható, azt majd az idő eldönti, az ügyfelek az eredmények alapján egyelőre hisznek a neki.

A lista utolsó, 50. helyére egyébként a Questo nevű román cég fért fel, ők virtuális valósággal megtámogatott, „szabadulószoba” jellegű, mobil segítségével játszható nyomozós játékokat kínálnak számos európai és világ városaiban, és ez az elmúlt négy évben 663 százalékos árbevétel-növekedést hozott számukra.

Figyelemre méltó magyarok

Ennek alapján tehát nem túl szívderítő a feltörekvő magyar techcégek látképe, de tegyük azért hozzá, hogy a Deloitte egy másik, 25-ös listát is közzétett, amelyeken a nagy potenciállal rendelkező, „figyelésre érdemes”, de még négyéves múlttal nem rendelkező, vagy a „fő” listáról más kritériumok miatt lemaradó techcégek kerültek rá. Erre pedig ráfért két magyar cég is.

A Digital Thinkers szoftverfejlesztő, projektmenedzselő cég számos területen kínál megoldásokat, szolgáltatásokat ügyfeleinek, és 2022-ről 2023-ra 717 százalékkal növelték árbevételüket, ezzel a listát vezető szlovák 3IPK szoftverfejlesztő cég 2885 százalékos eredményétől ugyan jelentősen elmaradva, de a 6. helyre oda tudtak érni. A 16. helyen pedig a kiskereskedelmi ajánlatokat gyűjtő Pepita csoport áll, a Szállás.hu korábbi fejlesztőinek új projektje.

Összességében egyébként az 50 céges listát a szoftverfejlesztő cégek uralják, 31 darab ilyen tudott bekerülni a legjobb ötvenbe, a zöld technológia, a média és szórakozás, a hardverfejlesztés és a fintech kategóriája mind négy, az egészségügy pedig három céget adott a listára.

 

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Még Matolcsy György sem tudja, mikor lesz ennek vége
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 17:26
Egységes döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi döntésén a kamattartásról, más opció fel sem merült. A jelenlegi kamatszintet akár hosszabb időtávon is vállalja a jegybank a hazai kamatfelár relatív növekedésének ódiumával együtt. Kamatemelésről szó sincs, és nem indokolt a forintárfolyamba történő beavatkozás sem. A Monetáris Tanács döntését kedden Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke indokolta.
Makro / Külgazdaság Intézkedtek Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 14:00
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Makro / Külgazdaság A cseppfolyós orosz gáznak már nincs szaga?
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 13:44
Oroszország szerepe az Európai Unió cseppfolyósított földgáz piacán növekszik, annak ellenére, hogy a gazdasági blokk igyekszik az orosz gáztól szabadulni.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy még többe került a Nemzeti Összefogás Hídja
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 11:40
Félmilliárd forinttal drágult a világ leghosszabb kötélhídjaként aposztrofált sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídja. Így már 4,57 milliárd forintba kerül az adófizetőknek. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály fáradhatatlan, mindig talál valami pozitívumot a magyar gazdaságban
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 10:33
A japán R&I hitelminősítő megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását stabil kilátások mellett - mondta keddi videóüzenetében a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Korai káröröm a kormány német iparkritikája?
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 10:07
A magyar iparszerkezetben nem ment végbe szerkezetátalakulás, a németekkel szemben el sem kezdődött a politikaváltás - írja lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos.
Makro / Külgazdaság Forrongó BRICS-csúcstalálkozó kezdődik kedden a háborúk árnyékában
Káncz Csaba | 2024. október 22. 09:32
A BRICS folyamatos terjeszkedése egy olyan időszakban történik, amikor a széttöredezettség erői felemelkedőben vannak, és a multilateralizmus formális struktúrái folyamatosan gyengülnek. Ez a problémamegoldás központi elemévé tette az informális csoportosulásokat. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság KSH: kiderült, hogy mennyi a nettó átlagkereset
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 08:32
2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt - közölte a KSH.
Makro / Külgazdaság Miért lett drágább a lakás Kolozsváron, mint Bukarestben?
Bózsó Péter | 2024. október 21. 19:42
A kolozsvári ingatlan egész Románia viszonyítási pontja lett, nem feltétlenül pozitív értelemben. Sokan "indokolatlanul magasnak" tartják az árakat.
Makro / Külgazdaság Mit forgatnak a fejükben Matolcsy Györgyék?
Privátbankár.hu | 2024. október 21. 15:29
Erről is beszélt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly. Annak apropóján, hogy kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatdöntő ülést tart. Hogy változhat-e a most 6,5 százalékos jegybanki alapkamat, az is kiderül az adásból, amelyet - ha netán lemaradt volna róla - most visszahallgathat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG