A rendszerváltás után gyorsan szembesültek azzal a közép-és kelet-európai cégek, hogy az évtizedes előnnyel induló nagy nyugati, nyugat-európai, vagy akár ázsiai vállalatokkal nagyon nehéz felvenni a versenyt a hagyományos iparágakban.
Kitörési pontként kínálkozik a techcégek világa, ahol egy jó ötletre gyorsan, eurómilliárdok befektetése nélkül lehet sikeres céget építeni, és ezen a területen azért sikerült is néhány „keleti” cégnek beverekednie magát saját területén a világ élvonalába. Ráadásul a fejlett digitális megoldások magukkal is húzhatják a többi iparágat, mondjuk egy nagyon jól működő internetes vásárlási platform megdobhatja a rajta keresztül termékeket eladó cégek forgalmát is, hogy csak egy példát mondjunk.
A sikeres techcégek tehát tehát a kézzel fogható előnyökön – mondjuk az adóbevétel, vagy a megteremtett munkahelyek – túl egyfajta kitörési lehetőséget is jelentenek e gazdaságok számára. Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit hoz a közeljövő e területen, akkor érdemes a leggyorsabban fejlődő techcégekre vetni egy pillantást.
Kilistázták
A Deloitte évente készít egy listát, amelyen 50 közép-európai techcég kap helyet, mégpedig az árbevételük százalékos növekedése alapján. Hogy kiszűrjék a most induló, a kezdeti szakaszban nyilván könnyen jókora növekedést produkáló cégeket, a növekedést négy évre visszamenőleg nézik, a 2023-as díjakat tehát a 2019 és 2022 között produkált eredmények alapján osztották ki.
Egészen pontosan a listára történő bekerülésre olyan közép-európai székhellyel rendelkező, legalább 4 éve működő cégek pályázhattak, amelyek bevételének többsége olyan termékből vagy szolgáltatásból származik, amely saját szellemi tulajdonon, illetve technológián alapul. További kritérium volt, hogy a pályázó vállalatoknak legalább 50 ezer euró bevétellel kellett rendelkeznie a 2019-2021 közti időszak minden évében, amelyet legalább 100 ezer euróra volt szükséges növelni 2022-re.
Nézzük, hazánk hogyan teljesít gyorsan fejlődő techcégek kinevelésben a Deloitte Technology Fast 50 díj alapján! Az eredmény eléggé elszomorító: az első 50-be 0, azaz nulla magyarországi cég tudott bekerülni. Csehország és Lengyelország 18-18, Horvátország 5, Szlovákia 4, Románia 3, de még Bulgária és Szerbia is tudott egy-egy céget adni az első 50-be, Magyarország azonban egyetlen egyet sem.
Nyitrai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank az adatokról készült elemzésében úgy fogalmaz:
„A 2020-as és a 2021-es rangsorhoz hasonlóan a legutóbbi listára sem került be egyetlen magyar vállalat sem, amire 2020 előtt nem volt példa a 2009-ig hozzáférhető adatok alapján. A rangsor eredményeit tekintve hazánk fokozatosan szakad le régiós versenytársaitól, amelynek mértéke 2020 óta már kritikusnak mondható. 2009-ben a listán szereplő legtöbb cég még magyar volt, azonban 2020 óta csak egy évben, 2022-ben szerepelt magyar vállalat a rangsorban.
A kedvezőtlen tendencia rámutat hazánk versenyképességi hiányosságaira, amelyek az elmúlt évek elmaradt versenyképességi reformjainak is betudhatók.”
Ez különösen fájó lehet annak tekintetében, hogy 2009-ben még a listán szereplő legtöbb (11 darab) cég magyar volt, a visszaesés pedig azt jelenti, hogy 2020 óta folyamatosan Magyarország van a leghátul e tekintetben a visegrádi országok (V4) tagjai közül. Azzal pedig, hogy 2020 és 2021 után 2023-ban sem fért fel magyar cég a listára, „egyedülálló” teljesítményt nyújt hazánk a V4-ek mezőnyében, ilyen ugyanis egyik másik visegrádi országgal sem fordult elő 2009 óta.
Márpedig ez a lemaradás egyrészt további problémákat okoz, illetve más problémákat is jelez.
"A versenyképességi reformok elmaradása makro-, és mikrogazdasági szinten egyaránt megmutatkozik. Nemzetgazdasági szinten ennek jele a hazai kkv szektor relatíve alacsony termelékenysége. Vállalati szinten pedig a hazai technológiai cégek régiós versenytársakhoz viszonyított gyengébb teljesítménye befolyásolhatja kedvezőtlenül hazánk gazdaságának fenntartható felzárkózását"
– írja Nyitrai Tamás.
Izzadás nélkül
Az idei győztes egyébként a cseh FTMO lett, négy év alatt 5815 százalékos árbevétel-növekedéssel, a második helyen a szintén cseh CityZen végzett 5160 százalékkal, a harmadik helyre a lengyel PayPo tudott odaérni 3305 százalékkal.
Az FTMO egy úgynevezett „prop trading” befektetési vállalkozás, amely a kereskedőinek hozzáférést biztosít a tőkéhez, cserébe a keletkezett nyereség egy százalékáért. Ez lehetővé teszi, hogy nagyobb pozícióméretekkel kereskedjen a kisbefektető, és nagyobb kockázatot is vállaljon. Ezenkívül az ilyen cégek hozzáférést biztosíthatnak olyan kifinomult kereskedési eszközökhöz, szoftverekhez és erőforrásokhoz, amelyeket az átlagos kisbefektető nem ér el. Mentorálást, képzést és támogatást is biztosíthatnak nekik.
A prop trading cégek azonban csak olyan befektetőket támogatnak nagymértékben, akik tehetségesnek bizonyulnak. Az FTMO saját bevallása szerint kifejlesztett egy „egyedülálló két lépéses értékelési folyamatot” a kereskedők számára a „kereskedési tehetségek felfedezésére”. Az értékelési folyamat sikeres befejezése után felajánlják a befektetőknek, hogy kereskedjenek egy FTMO számlán, legfeljebb 200 ezer dolláros egyenleggel. A dolog mindenesetre üzleti szempontból egyelőre működni látszik.
A CityZen egy ruházati cég, amely azt ígéri, hogy a saját fejlesztésű, pamut alapú anyagukból készült termékeik nem izzasztanak, de ha mégis, nem üt át rajtuk az izzadtság, és a hagyományos pamuthoz képest kevésbé koszolódnak. Az első termékük egy egyszerű póló volt, de most már alsóneműket, ingeket és kerékpározásra szánt felsőket is gyártanak.
A Paypo az FTMO-hoz hasonlóan a FinTech területen hasít, alkalmazásuk lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy azonnal megvásároljanak termékeket, de fizetni csak később, akár részletekben fizessenek. A mobilalkalmazás a Google Playen 4,8, az AppStore-ben 4,9-es értékelésen áll, és egyre több kereskedő teszi lehetővé, hogy termékeit PayPo-n keresztül vásárolják meg.
Előztek a kanyarban
De nézzük meg, a kevésbé szerencsés országok milyen cégekkel tudtak odaférni a listára. A 15. helyen, négy év alatt 1627 százalékos árbevétel-növekedéssel szereplő bolgár AMPECO az elektromos járművek töltésének piacára fejleszt szoftvert, amely a hardveres megoldástól függetlenül teszi lehetővé a járművek terhelésének és töltésének menedzselését.
A szerb Factory World Wide 1496 százalékos árbevétel-növekedéssel a 17. helyre ért oda, szintén szoftverfejlesztő cégként, de jóval szélesebb spektrumon, számos programnyelven és környezetben, változatos iparágakban vállalva személyre szabott megoldások fejlesztését.
A listán a legfeljebb végzett horvát cég a 7. helyre futott be 2819 százalékos eredménnyel. Az Aircash fintech-cég, amely egyszerű és intuitív megoldást ígér mindenféle fizetési, pénzküldési helyzetre a parkolástól az online játékok világán át a külföldi pénzküldésig.
A legelőrébb végzett román cég, a Redbee Software 2698 százalékkal növelte árbevételét az elmúlt négy évben, és startupként elsősorban más startupok szoftverfejlesztési gondjaira kínálnak megoldást.
Szlovákiából a legjobb eredményt, 2140 százalékot egy újabb fintech cég, a Finax érte el. A magyar nyelvű honlappal is rendelkező cég befektetési, megtakarítási szolgáltatásokat nyújt, az ígéret szerint a befektetési alapokhoz képest magasabb hozammal, de alacsonyabb kockázattal. Hogy az ígéret mennyire tartható, azt majd az idő eldönti, az ügyfelek az eredmények alapján egyelőre hisznek a neki.
A lista utolsó, 50. helyére egyébként a Questo nevű román cég fért fel, ők virtuális valósággal megtámogatott, „szabadulószoba” jellegű, mobil segítségével játszható nyomozós játékokat kínálnak számos európai és világ városaiban, és ez az elmúlt négy évben 663 százalékos árbevétel-növekedést hozott számukra.
Figyelemre méltó magyarok
Ennek alapján tehát nem túl szívderítő a feltörekvő magyar techcégek látképe, de tegyük azért hozzá, hogy a Deloitte egy másik, 25-ös listát is közzétett, amelyeken a nagy potenciállal rendelkező, „figyelésre érdemes”, de még négyéves múlttal nem rendelkező, vagy a „fő” listáról más kritériumok miatt lemaradó techcégek kerültek rá. Erre pedig ráfért két magyar cég is.
A Digital Thinkers szoftverfejlesztő, projektmenedzselő cég számos területen kínál megoldásokat, szolgáltatásokat ügyfeleinek, és 2022-ről 2023-ra 717 százalékkal növelték árbevételüket, ezzel a listát vezető szlovák 3IPK szoftverfejlesztő cég 2885 százalékos eredményétől ugyan jelentősen elmaradva, de a 6. helyre oda tudtak érni. A 16. helyen pedig a kiskereskedelmi ajánlatokat gyűjtő Pepita csoport áll, a Szállás.hu korábbi fejlesztőinek új projektje.
Összességében egyébként az 50 céges listát a szoftverfejlesztő cégek uralják, 31 darab ilyen tudott bekerülni a legjobb ötvenbe, a zöld technológia, a média és szórakozás, a hardverfejlesztés és a fintech kategóriája mind négy, az egészségügy pedig három céget adott a listára.
A magyar külügy is megszólalt. 
