A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi rangsorában Magyarország a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021- ben - olvasható a jegybank ma közzétett jelentésében. Az MNB úgy fogalmaz, hogy "versenyképességi helyezésünk az előző évhez képest stabilan alakult", de talán reálisabb azt írni, hogy semmivel nem léptünk előre 2020-hoz képest. Hiába magasabb ugyanis a 100-as skálán kapott 47,6 pont 0,2 tizedponttal a tavalyinál, ez olyan kicsiny előrelépés, hogy stagnálásként értékelhető. Miközben alacsonyabb az 51,8 pontos európai átlagnál.
Ha valami pozitívumot kellene mégis mondani, akkor legfeljebb az lehet - s ezt az MNB meg is teszi -, hogy Magyarország továbbra is megelőzi az úgynevezett visegrádi versenytársait, vagyis Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát.
Ami a helyezést illeti, a 2020-as 19.-ikről egy helyet ugyan előreléptünk, a 18.-ikra, ám ez is csak annak köszönhető, hogy a tavaly még előttünk - ráadásul jóval - állt Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, ezért a szigetország értéke már nem szerepel az MNB versenyképességi rangsorában.
Melynek élén az egy évvel ezelőttihez képest az idén is Hollandia és a skandináv országok végeztek. A mezőny első felében egyébként a fejlett nyugat- és észak-európai államok találhatók, míg a középmezőnyben jobbára a mediterrán országok. Közép- és Kelet-Európából Észtország és Szlovénia érte el a legmagasabb pontszámot. A többi régiós ország eredménye nem éri el az uniós átlagot - közöttük tehát, ahogy már említettük, Magyarországé sem. A lista végén Románia, Bulgária és Görögország helyezkedik el.
Érdekes, hogy a legjobban teljesítő Svédország pontszáma (68,4) sem kiemelkedő, amivel kapcsolatban az MNB nem is állja meg, hogy ne jelezze: "minden ország esetében van még tér a versenyképesség erősítésére".
Magyarország értékelése ezzel együtt azért is aggasztó, mert - ahogy azt maga a jegybank is kihangsúlyozza a jelentés egy másik részében - a "fenntartható felzárkózáshoz olyan átfogó versenyképességi fordulatra van szükség, amely biztosítja az Európai Unió átlagánál legalább 2-3 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést hosszú távon".
Az MNB Versenyképességi jelentése 159 versenyképességi mutató segítségével olyan, a gazdasági folyamatokat hosszú távon meghatározó dimenziókat is vizsgál, amelyekre a jegybank hagyományos makrogazdasági és pénzügyi elemzéseiben kevesebb fókusz esik. A jegybank megközelítése szerint egy nemzetgazdaság akkor számít versenyképesnek, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében.
A jelentésben az MNB ugyanakkor egy testesebb receptet is felír arra, hogyan lehetne javítani a versenyképességet. Ahogy fogalmaz: "több területen továbbra is jelentős előrelépési tartalékok azonosíthatók, melyek felszabadítása támogatná a versenyképességi fordulat megvalósulását, és ezáltal a sikeres felzárkózást". Ezek:
- a hatékony és stabil banki finanszírozás biztosítása
- a háztartási megtakarítások magas szinten tartása, ami az államadósság finanszírozását is kiszámíthatóvá teszi
- a digitalizáció fejlesztése javítaná a pénzügyi közvetítőrendszer költséghatékonyságát és árazását
- az előző mellett a hatékonyabb tőkeallokációt a vállalatikötvény- és részvénypiac további fejlesztése támogathatja
- a kedvező tendencia ellenére a hazai kkv-szektorban jelentős fejlesztési potenciál rejlik, melynek felszabadítására a fejlett digitális technológiák használatával, a zöldebbé válással és az export hazai hozzáadott értékének növelésével van esély
- a sikeres felzárkózáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humántőke folyamatos biztosítása, amit a munkapiac nemzetköziesedése és a kedvezőtlen demográfiai trendek egyre nagyobb kihívás elé állítanak. Ezért rövid távon kiemelten fontos a munkaerőpiac rejtett tartalékainak kiaknázása, például az atipikus foglalkoztatási formák ösztön- zésével
- az aktivitás és a munkatermelékenység növeléséhez hosszú távon a lakosság egészségügyi állapotának javítása, a munkaképes korú népesség növekedését biztosító demográfiai fordulat és a modern kor kihívásainak megfelelő oktatási rendszer járul hozzá
- az állami szektor a közigazgatás teljeskörű elektronizálásával, az adminisztrációs költségek további csökkentésével, a gazdaság fehérítésével, valamint a modern infrastruktúra, a hatékony energiafelhasználás és a zöld gazdaság biztosításával járulhat hozzá a nemzetgazdasági termelékenységünk hosszútávú emelkedéséhez.
Hogy aztán ezekből mit sikerül megvalósítani, illetve legalább elkezdeni, s annak révén javul-e a versenyképesség, azt majd egy év múlva, az MNB következő rangsorából, jelentéséből tudhatjuk meg. Ám aligha tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, nagy változásra a következő egy évben sem lehet számítani, lévén, hogy 2022 tavaszán országgyűlési választások lesznek, amelyek megnyerese érdekében a kormány olyan intézkedéseket hozott, illetve készül hozni, amelyek aligha a versenyképesség növelését szolgálják.
