A csoport a döntést a „stabil globális gazdasági kilátásokkal és az alacsony olajkészletekkel” indokolta. Az OPEC közleménye szerint a lépés a 2023 áprilisában bevezetett és 2026 végéig meghosszabbított napi 1,65 millió hordós önkéntes termeléscsökkentés részleges visszavonásának a része.
Az OPEC+ 2023 áprilisa óta napi mintegy 2,9 millió hordóval, vagyis a világkínálat 2,7 százalékával emelte kitermelési célját, de októbertől mérsékelte az emelések ütemét a túltermelés veszélye miatt.
Elemzők szerint az OPEC+ most „óvatosan fékez”, hogy megőrizze a piac egyensúlyát és kivárja, milyen hatással lesznek az új nyugati szankciók az orosz olajiparra.
Az Egyesült Államok a közelmúltban szankciókat vetett ki az orosz Rosznyefty és Lukoil vállalatokra, ami megnehezítheti Moszkva számára a termelés további növelését. Az APA hírügynökség értesülései szerint a szankciók miatt a tárgyalások is nehezebbé váltak, ezért az OPEC+ vezetői most „időt kérnek” a piac megfigyelésére.
„Az OPEC+ visszafogja magát – de ez tudatos stratégia” – idézte a Reuters Jorge Leont, a Rystad Energy elemzőjét. Szerinte a csoport a szünettel árstabilitást, egységet és mozgásteret kíván biztosítani. Amrita Sen, az Energy Aspects szakértője hozzátette: az év első negyedéve hagyományosan a leggyengébb az olajkereslet szempontjából, így a döntés „proaktív piacszabályozásnak” tekinthető.
Az olajárak október közepén, a túlkínálattól való félelmek miatt, öt hónapos mélypontra, hordónként 60 dollárra estek, de a szankciók és a piaci várakozások nyomán mostanra 65 dollár körül stabilizálódtak.
Az OPEC+, amely a világ olajtermelésének közel felét adja, következő ülését november 30-án tartja.
(MTI)
Izraelben hétfő reggel letartóztatták a pénteken lemondott katonai főügyészt, Jifat Tomer-Jerusalmít. 
