A globális minimumadóról egyeztetett az adószakma, az Adó-Tanácskozás online ülésén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a 15 százalékos minimumadó bevezetése nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét veszélyeztetné - véli Izer Norbert PM-államtitkár. A nagyhatalmak a globális techcégek megadóztatásával egyidejűleg a hozzánk hasonló adóparadicsomok életét is megnehezítenék.
Akár már idén nyáron döntés születhet a globális minimumadóról - szögezte le a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki szerint a nagyhatalmak által támogatott újfajta adóra a legjobb választ a magyar adószakmával együttműködve, közösen lehet adni; ezért volt szükség az Adó-Tanácskozás összehívására, amelyen a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró tíz adótanácsadó cég, hét szervezet és a közgazdasági egyetem képviselői vettek részt. A most kivételesen online összeülő grémium egyetértett abban, hogy a globális minimumadó esetleges bevezetése nemcsak az adózást, hanem a gazdaság- és befektetéspolitikát is jelentősen befolyásolja világszerte - hangsúlyozta az államtitkár.
Komoly gondot okozhat Magyarországnak a terv
A tanácskozáson elhangzottak azt mutatták, hogy a hazai cégvilág úgy ítéli meg: az, hogy június 5-én a világ vezető hatalmai, a G7-ek megállapodtak arról, hogy 15 százalék legyen az adómérték, olyan, mint amikor egy még tervezés alatt lévő építkezésen elsőként a ház színéről döntenek, de úgy, hogy még a szerkezet sincs meg.
Ugyan a globális minimumadó mértéke már megvan, de a végleges szabályok még messze nincsenek kész, és számos olyan elem van, amelynek alakítása kulcsfontosságú. Így például nagyon nem mindegy, hogy milyen adók vehetők figyelembe a számítások során, milyen adóalapon kell azokat alkalmazni, milyen kivételek, illetve átmeneti szabályok kerülnek majd elfogadásra. Magyarország esetében például fontos kérdés, hogy a minimumadóba a helyi iparűzési adó beszámítható-e - jegyezte meg Izer Norbert.
A résztvevők álláspontja szerint egy olyan javaslatra lenne szükség, ami rugalmasan tudja kezelni az adórendszerek eltéréseit. Ha ez nem sikerül, az OECD jelenlegi javaslata nemcsak a magyar vállalkozásokat érinti hátrányosan, hanem bármelyik, a globális adózással érintett országban működő cégre hátrányosan hathat, és a Pénzügyminisztérium elemzése alapján ez még a legmagasabb adókulcsot alkalmazó országokra is igaz, náluk is legalább minden ötödik vállalkozás ténylegesen a számviteli nyeresége 10 százalékánál kevesebb adót fizet - emelte ki Izer Norbert.
A techcégeket akarták megregulázni, de végül az olyan adóparadicsomok is rosszul járhatnak, mint mi
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet még 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás keretrendszerének kidolgozását. Az alapgondolat eredetileg az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztassák meg a digitális óriásvállalatokat, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a tech-óriások a töredékét fizetik annak az adónak, amit egy helyben működő, mondjuk gyártóvállalkozás fizet, vagyis az eredeti cél az volt, hogy ott történjen adózás, ahol értékteremtés, valós tevékenység, fogyasztás van.
A folyamat azonban menet közben más irányt vett. Az óriáscégek igazságos adóztatása helyett a fejlett gazdaságok most azon munkálkodnak, hogy egy minimum adószintet határozzanak meg a társasági adózásban - mondta.
Miről szól a G7 megállapodása?
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei támogatják azt az alapelvet, amely 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát. Ez a szint jelenleg Magyarországon mindössze 9 százalék. A G7-csoport deklarált célja az, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák. Egyebek között azt szeretnék, ha a Facebook, a Google vagy az Apple is ekként adózna.
A megállapodás értelmében a 10 százaléknál nagyobb profitot elérő globális vállalatoknak a nyereségük 20 százalékát ott kell leadózniuk, ahol a bevétel képződik. Ez gyakorlatilag a sok multinacionális cégnek otthont adót amerikai fél engedménye, cserében a G7 többi tagja elfogadta a 15 százalékos minimum adót.
A német pénzügyminiszter korábban már úgy fogalmazott: a történelmi egyezmény rossz hír az adóparadicsomoknak. A júniusban elfogadott egyezménnyel megnyílt az út, hogy a G20 júliusi csúcsértekezletén valóban globálissá tegyék a megállapodást.
Izer Norbert szerint az olyan országok, mint például Magyarország, valamint a régió több tagállama, amelyek évek kemény munkájával és a gazdaságfehéredés terén elért eredményeknek köszönhetően alacsony adókat vezettek be, a jelenlegi globális minimumadó javaslat - módosítás nélküli - elfogadása esetén elveszítenék előnyüket azokkal az országokkal szemben, amelyek nem az adócsökkentés útját járják.
Az alábbi táblázatban az Mfor a Trading Economics adatai alapján azokat az országokat gyűjtötte ki, amelyekben jelenleg 15 százalék alatti a társasági adó szintje:
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
