A piac- és technológiavásárlásban bíznak a nemzetközi cégvezetők

Az elmúlt 12 hónapban tovább nőtt az instabilitás és a kihívások száma a világban, az új geopolitikai valóságunkban a szabálytalanság és a váratlanság dominál, amire a nemzetközi közösségek láthatóan egyáltalán nem voltak felkészülve. A kockázatok már nem elszigetelten jelennek meg, hanem összeérnek, egymást erősítik és rendszerszinten hatnak. A KPMG 2025-ös CEO Outlook felmérésének egyik fő konklúziója, hogy a bizonytalanságban való eligazodás képessége és annak sebessége lesz a siker – vagy akár a túlélés – kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen szükség lesz a reziliencia új szintjére. A felmérés keretében évről évre a világ legnagyobb vállalatainak vezetőit kérdezik a globális gazdaság és cégük kilátásairól.

A felmérés a vezérigazgatók globális gazdaságba vetett bizalmának további csökkenését mutatja. Amíg az első – 2015-ös – felmérésben a vezetők 93 százaléka volt bizakodó, addig tavaly már csak 72 százalékuk, idén pedig mindössze a 68 százalékuk tekint bizalommal a globális gazdasági kilátásokra. A vezetők magabiztossága ugyan továbbra is sokkal erősebb a saját vállalatuk teljesítményét illetően, de a kiugrás lehetőségét nem a stabil és szisztematikus növekedésben látják, hanem a technológiai szintugrásban (diszrupcióban), vagy olyan lehetőségek kiaknázásában, mint a cégfelvásárlások, a stratégiai együttműködések, vagy más nem organikus piacszerzési, növekedési lehetőségek.

Ez a fajta házon kívüli útkeresés nem aránytévesztés, hanem kényszer és lehetőség is egyben. Arról van szó, hogy az általános bizonytalanság sok, addig járhatónak vélt utat lezár, másokat megnyit, de mindenképpen változatos lehetőségeket és kockázatot hordoz magában, ami miatt nagyon sokfelé kell és érdemes is figyelni. Eközben a terjeszkedés vállalati alapjai adottak: a vállalati mérlegek rendben vannak, alacsony az eladósodottság szintje, van forrás a hitel- és tőkebevonásra, ezért lehet nagy tervekben is gondolkodni, ami szárnyakat ad a fantáziának. Ilyen körülmények között a cégvezetők nem akarnak tétlenül várni a stabilitás és kiszámíthatóság visszatérésére.

Ez a fajta útkeresés azonban természetesen kockázatokkal is jár. A felmérésben résztvevők ezek közül a kibertámadásokat, a munkaerő AI felkészültségét, AI rendszerek és folyamatok bevezetését, valamint a technológiai infrastruktúra fejlesztéseket jelölték meg az előttük álló legnagyobb kihívásokként. Ez azt mutatja, hogy a CEO-k mindennapi gondolkodását és problématérképét nem annyira a növekvő geopolitikai bizonytalanságok, mint inkább a mesterséges intelligencia okozta változások befolyásolják.

A mesterséges intelligencia mára egyértelműen a befektetői verseny középpontjába került, és a vállalatvezetők közel háromnegyede stratégiai prioritásként kezeli az AI-t. Sőt, még ennél is többen tervezik, hogy a következő 12 hónapban a beruházási költségvetésük több mint 10 százalékát AI-fejlesztésekre fordítsák. Ez jól mutatja, milyen mértékben vált a mesterséges intelligencia a vállalati gondolkodás részévé. Eltérő adatokat látni azzal kapcsolatban, hogy mikorra várják a vezetők az AI-befektetéseik megtérülését: sok vezető meglepően optimista, ugyanakkor az adatok szerint az AI-ra gyakran nem a stratégiai átalakulás motorjaként tekintenek, hanem csak rövid- és középtávon megtérülő üzleti eszközként.

A mesterséges intelligencia térnyerése ellenére – vagy inkább éppen azért – a globális nagyvállalatok vezetői meg vannak győződve arról, hogy növelniük kell a munkaerőpiaci jelenlétüket. Fontos azonban kiemelni, hogy ebben nem az AI az egyedüli mozgatórugó. A technológiai fejlődés mellett a vezetők egyértelműen úgy látják, hogy az emberi tényező, a megfelelő szakértelem és a tehetség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban képes legyen beteljesíteni az ígéretét. A vezetők ugyanakkor egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a tehetségekért folyó versenyre. Több mint kétharmaduk (70 százalék) úgy látja, hogy az AI-hoz kapcsolódó szaktudásért folytatott verseny akár a növekedést is visszafoghatja. Az ESG irányelvekhez kapcsolódóan a kutatás kiemelte, hogy a válaszadók közel kétharmada (65 százalék) már számszerűsíti vagy figyelembe veszi a fenntarthatósági kezdeményezések költségeit és hasznát az egyes beruházási döntéseknél, ami a tudatos, adatvezérelt döntéshozatal irányába mutat.

A CEO Outlook azt az üzenetet hordozza évről évre, hogy a világ vezetőinek már nem elég reagálni a változásokra – proaktívan kell alakítaniuk a jövőt. A felmérésben visszatérően hangsúlyozzák: a reziliencia nem csupán túlélési stratégia, hanem a fejlődés és az új lehetőségek motorja is.