Szeptember 1-jétől a fogyasztók a villany-, víz- és csatorna közműcsatlakozások elvégzésére - a gázbekötéseknél már megszokott módon - szabadon választhatnak kivitelezőt. Magyarán nem csak a szolgáltató által küldött szakemberre bízhatjuk a munkát, hanem egy listáról választva bármelyik szakembert hívhatjuk, amikor csatlakozunk a víz- vagy az elektromos hálózathoz.
Emiatt létrejön a villanyszerelők és vízszerelők névjegyzéke, amely tartalmazza azokat a szerelőket, akik villany-, víz- és csatorna közműcsatlakozásokat végezhetnek a felhasználók megbízásából. A nyilvántartást a Fővárosi Kormányhivatal vezeti a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint.
Megpróbáltuk fellelni ezt a nyilvántartást, ám egyelőre csak az összeállítása folyik.
A kormányhivítal Műszaki Felügyeleti Osztályának szakmai rovatában megtalálható minden tájékoztatás, amire a villany- és vízszerelőknek szüksége van ahhoz, hogy felvetessék magukat a nyilvántartásba. Magát a nyilvántartást ugyan megtaláltuk, de az egyelőre nem tartalmaz adatokat (vízszerelők itt, villanyszerelők itt, mindkét linken egy-egy .pdf fájl található, cikkünk írásakor még csak annyi áll bennük: a rendelet "2017. szeptember 1-től hatályos, az adatbázis jelenleg nem tartalmaz adatokat.")
Ami a víz- és villanyszerelők esetében is közös: csak az kerülhet be a nyilvántartásba, aki
- rendelkezik a meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel,
- rendelkezik legalább 1 000 000 Ft értékű felelősségbiztosítással, és annak fenntartását a tevékenység végzésének időtartamára nyilatkozatában vállalja, és
- nyilatkozik arról, hogy az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.
A regisztrációra szolgáló formanyomtatványt bármelyik kormányablaknál személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani.
Miért vezették be a nyilvántartást?
Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a közleményben kiemelte: az intézkedéstől azt várják, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen, a kivitelezői árak csökkenjenek.
Hangsúlyozta, ezzel a lépéssel a díjmentes közmű-program második fázisa valósul meg. A program első mérföldköve a közműcsatlakozások díjmentessé tétele volt július 1-jétől, az intézkedés hatásaként egy átlagos méretű lakásnál, üzlethelyiségnél a lakossági fogyasztók, családok legalább 450 ezer, legfeljebb 1 millió 900 ezer forintot takaríthatnak meg, a kis- és közepes vállalkozások számára ez az összeg elérheti a 2 millió 800 ezer forintot is.
A helyettes államtitkár rámutatott arra, versenyhátrányt jelent, hogy a közművekkel kapcsolatos ügyintézés rendkívül körülményes, és sokszor hónapokkal meghosszabbítja a munkát. Ezért volt szükséges, hogy a közmű-kivitelezések területén megtörjék az elosztó társaságok monopóliumát, és beengedjék a piacra a vállalkozások széles körét.
Nem ettől robban majd fel a versenyképességünk, de azért fontos lépés
A World Economic Forum minden évben elkészíti az országok versenyképességi listáját, és ezen Magyarország rendszerint pocsékul teljesít. Nem csak hogy rossz a helyezésünk, hanem az utóbbi időben folyamatosan romlik is, leszakadunk a régiós versenytársaktól is, legutóbb 6 hellyel csúsztunk hátrébb a listán. Az ország versenyképességét rontó tényezők közül a jelentés egyebek mellett az intézményrendszer problémáit, a korrupciót, az átláthatatlanságot, a magas adóterheket emeli ki, illetve kitér a felsőoktatás és a szakképzés színvonalára, valamint arra, hogy a vállalatoknak csak elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni.
Ezeken a területeken is komoly előrelépésekre lesz szükség, de a 2016 végén létrehozott Nemzeti Versenyképességi Tanács által kezdeményezett mostani lépés mindenképp üdvözlendő: a versenyképességünkről szóló nemzetközi jelentésekben az infrastruktúrához, közműszolgáltatásokhoz történő kapcsolódás bonyolultsága, időtartama, költségei rendszerint szintén a hátráltató tényezők között jelennek meg. Magyarán ha egy cég mérlegeli azt, hogy Magyarországon hajtson-e végre beruházást vagy a környező országokban, az adók mértéke, a korrupció szintje és más tényezők mellett bizony azt is figyelembe veszi, hogy amennyiben épít egy gyárat vagy egy telephelyet, mennyire lesz macerás és időigényes rákötni a villany- vagy épp a vízhálózatra.
