Borús helyzetkép: miért marad le Magyarország a versenytársaktól?

Előretör a globalizáció-ellenesség - ez nekünk nem jó hír

A jövő évi kockázatokat növeli, hogy a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassíthatja a világkereskedelem bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a világgazdaság eddigi kegyelmi állapota – rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak, ami nekünk előnyös – ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik.

Az emelkedő fizetések húzzák a fogyasztást

Ugyanakkor Magyarországon az EU-támogatások újra kezdődő dagálya hatására a beruházások emelkedni fognak, amit fokoz a lakásépítés élénkülése. A bruttó bérek emelkedése a munkaerőhiány és a minimálbér 15%-os, erőltetett emelése következtében minden bizonnyal gyorsul, ami – az infláció 0,5%-ról 1,5%-ra gyorsulását is figyelembe véve – valószínűvé teszi az idei 7% körüli reálkereset-növekedés és 4-5%-os fogyasztásbővülés megismétlődését.

Kétséges, hogy a valóban minimálbéren foglalkoztató cégek egy része képes lesz-e a bérköltségek emelkedését elviselni, ami „szürkülést” okozhat a GKI szerint. Minél nagyobb a béremelés, rövidtávon annál nagyobbak lesznek a versenyképességi gondok. Az ipari termelés jövő évi szerény gyorsulása a kivitelben is tükröződni fog, az import bővülése azonban a belföldi felhasználás felpörgése – a beruházási visszaesés bővülésre váltása – miatt ennél lényegesen gyorsabb lesz. Ráadásul várhatóan a cserearány-javulás is véget ér. Mindez csökkenti az egyébként nagyon magas többletet. Ugyanakkor ezt a kiesést a beérkező EU-transzferek több mint ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege jövőre ismét emelkedik.

Honnan ez az óriási többlet az államháztartásban?

Az államháztartás egyenlege október végén példátlan módon csaknem 60 milliárd forint többletet mutatott. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek (főleg a GE befizetése), az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében és főleg jövőre azonban az állami költekezés erősödése várható.

Az államháztartás hiánya 2017-ben is 3% alatt marad, miközben az államadósság közel évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az EU igényeinek. E kedvező tények ellenére a jogbiztonság hiánya megakadályozza, hogy a magyar gazdaság régiós versenytársaihoz hasonló ütemben fejlődjön - véli a GKI.