BUX
35 952.53
+1.48%
+525.00
OTP
10 430.00
+0.87%
+90.00
MOL
1 840.00
+2.62%
+47.00
RICHTER
7 150.00
+1.35%
+95.00
MTELEKOM
380.00
+0.66%
+2.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2019. február 28. 12:39

Nincsenek a magyar felsőoktatási intézmények a világ élvonalában, növelni kellene a diplomával rendelkezők arányát, a visegrádi országokhoz képest is kevesebb pénzt fordítunk felsőoktatásra – ezeket a megállapításokat világosan kimondja a Magyar Nemzeti Bank minap megjelent Versenyképességi programja. A felvetett problémákra több javaslatot is megfogalmaztak.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának diplomaosztója (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Külön fejezetet szentel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán publikált 330 pontból álló Versenyképességi programja a tudásalapú társadalomnak, ezen beül a köz- és a felsőoktatásnak. Fő célként jelölik meg, hogy legyen magyar egyetem is a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye között. (Cikkünkben nem térünk ki arra, hogy az MNB milyen problémákat lát és javaslatokat ad a közoktatási rendszer fejlesztésére, ezúttal csak a felsőoktatás helyzetével foglalkozunk.)

„Az oktatási rendszer egyik legfőbb kihívása, hogy a munkaerőpiac olyan jövőbeli állapotára készítse fel a fiatalokat, amelynek előrejelzése a gyorsuló fejlődés miatt egyre nehezebb” – írják a program készítői, egyúttal megjegyzik: célszerű lenne a felsőfokú, és azon belül is főleg a reál területeken végzett diplomások arányának növelése, amelyet elsősorban a hazai felsőoktatási intézmények nemzetközi megítélésének erősítése, a ráfordítások növelése és a lemorzsolódás csökkentése segíthet elő.

Társadalmi különbségek, korai iskolaelhagyás

A Versenyképességi program kitér arra, hogy a nemzetközi oktatási felmérések (TIMSS, PIRLS, PISA) eredményei alapján a magyar diákok kellően elsajátítják a kitűzött tananyagot, azonban azt nem tudják megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében. A magyar oktatási rendszer továbbá nem csökkenti kellően a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. Részben ennek következtében a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a régiós és az osztrák szintnek.

Kevés pénzt fordítunk a felsőoktatásra, kutatás-fejlesztésre

Az OECD szerint Magyarország régiós és nemzetközi összehasonlításban is átlag alatt fordít felsőoktatásra: a felsőoktatási kiadások a GDP 0,9 százalékát tették ki, ami elmarad a többi visegrádi ország (1,4 százalék), az OECD országok (1,5 százalék) és Ausztria (1,7 százalék) átlagától. Ezen felül Magyarországon csak a kiadások 63 százaléka származik állami forrásból, amely szintén elmarad a környező országok értékeitől.

Felsőoktatási intézményekre fordított kiadások
a GDP arányában (2015, forrás: OECD/MNB)

Ugyanakkor a felsőoktatási ágazatban K+F-re fordított források területén is elmaradunk más országoktól. Az OECD országok és Ausztria is a magyar szint kétszeresét költi erre a területre GDP arányosan (0,4 százalékot), míg a régiós országok átlaga még ennél is magasabb (0,5 százalék).

Felsőoktatási intézmények K+F kiadásai (2015, forrás: OECD/MNB)

Az MNB programja szerint a források bővítése érdekében javítani lehet az egyetemi infrastruktúra kihasználtságát egyes területek bérbeadásával, bővíteni lehet a hazai felsőoktatásban tanuló fizetős külföldi hallgatók számát, valamint be kellene vonni a vállalatokat is a felsőoktatás finanszírozásába. A helyzetértékelés kitér arra is, hogy a hazai felsőoktatási intézmények infrastrukturális háttere és technikai felszereltsége sok esetben elavult, felújításra vagy cserére szorul.

A hazai felsőoktatás javítására hatpontos javaslatot fogalmaz meg az MNB:

  • versengő környezet kialakítása a felsőoktatásban,
  • felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése,
  • a felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolat erősítése,
  • a piaci igények és a magántőke becsatornázása az oktatásba,
  • a felsőoktatási K+F kiadások a GDP 0,5 százalékára emelése,
  • egyetemi infrastruktúra bérlésének lehetősége.

További célként fogalmazták meg a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítását is. A Versenyképességi program kimondja: a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába. A QS World University Ranking szerint csak egy hazai intézmény szerepel a világ 500 legjobb egyeteme között (a Szegedi Tudományegyetem a 470. helyen), valamint további 5 intézmény található a kibővített, 1000 egyetemet tartalmazó listában.

A világ 500 legjobb egyeteme között szereplő
európai uniós intézmények száma
(2018, forrás: QS World University Ranking/MNB.)

A felsőoktatási rangsorokban való előrelépés csak tudatos fejlesztéssel és célzott intézkedésekkel érhető el. Ugyanakkor a QS World University Ranking mellett számos nemzetközi szervezet készít rangsort a felsőoktatási intézményekről, viszont úgy látják: célszerű lenne kiválasztani egy rangsort és törekedni arra, hogy az abban mért szempontokban legyen előrelépés.

Alulfizettek oktatók, kevés a külföldi doktori hallgató

A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javításához további feltétel, hogy vonzóbbá tegyék az oktatói pályát, mert jelenleg a hazai egyetemek nem képesek releváns alternatívát kínálni a piaci elhelyezkedéshez képest az oktatásra és kutatásra nyitott végzős hallgatóiknak. További problémaként jelölik meg, hogy a kezdő egyetemi oktatói bérek elmaradnak a középfokú végzettséggel, különösebb szaktudás nélkül elérhető bérektől.

Kitérnek arra is, hogy a felsőoktatás nemzetközi megítélésének egyik jó mérőszáma, hogy mekkora a külföldi diákok részaránya a hallgatók között. Magyarország ezen a területen jobban teljesít régiós versenytársainál, de jelentősen elmarad Ausztria szintjétől. A hazai alapképzésben az uniós átlagnak megfelelő a külföldi diákok aránya, míg a mesterképzés területén meg is haladja ezt a szintet. Ezzel szemben jelentősen gyengébb eredményeket tudunk felmutatni a doktori képzések területén, ahol már csak a hallgatók 12 százaléka külföldi, szemben a 23 százalékos átlagos uniós szinttel.

Külföldi diákok aránya képzési szintenként (2016, forrás: OECD/MNB)

Ezekre a problémákra öt pontból álló javaslatot tett az MNB. Az első az oktatói pálya vonzóbbá tétele. Ennek egyik útja lehet  az életpályamodell kibővítése (vagy akár az oktatók közalkalmazotti státuszának megszűntetése); az oktatott tantárgyak számának racionalizálása, az adminisztratív feladatok minél nagyobb arányban történő kiszervezése; holland vagy angol mintára szolgálati lakások, egyetemi bölcsődék és óvodák biztosítása; az oktatók külföldi rész- és továbbképzéseinek támogatása; (akár kötelező) kutatási szabadság biztosítása; valamint az oktatói és kutatói tehetséggondozás (például: a PhD-képzésben témavezetői mentorálás) erősítése.

Diplomaosztó a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Másik elképzelés a felsőoktatási rangsorok szempontjainak figyelembe vétele a finanszírozásban. Javasolják a finanszírozási rendszer átalakítását olyan módon, hogy az állami finanszírozás egy része ugyanazoktól a szempontoktól függjön, amelyeket figyelembe vesznek a nemzetközi rangsorok kialakítása során. Ilyen módon az intézmények is motiválva lennének arra, hogy javuljon a teljesítményük ezekben a mutatókban.

További ajánlás a kettős diploma programok támogatása, amihez jó keretet ad az Erasmus Mundus program. Ezen kívül az angol nyelvű publikációk támogatását is ajánlják, amelynek egyik eszköze lehet a rangos külföldi folyóiratokban történő publikáció közvetlen anyagi elismerése, valamint specifikus posztgraduális képzések elindítását is felvetik az elvándorlás visszafordítására.

Felsőfokú képzésben részt vevők aránya (2016, forrás: OECD/MNB)

Folyamatosan csökken a felsőoktatásban tanulók száma

Külön alfejezet foglalkozik azzal, hogy növelni kellene a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években csökkent a hazai felsőoktatásban a hallgatók létszáma: 2005/06-os tanévben 424 ezer hallgató tanult Magyarországon, ami a 2017/18-as tanévre 283 ezer diákra mérséklődött. 2016-ban a magyar 18 évesek 4,9 százaléka volt csak a felsőoktatásban, ellentétben például Ausztriával, ahol ugyanennek a korosztálynak a 29,9 százaléka tanult az egyetemeken.

A jelentés készítői szerint mindez arra enged következtetni, hogy hazánkban (hasonlóan a többi visegrádi országhoz) a diákok viszonylag későn kapcsolódnak be a felsőfokú képzésekbe. Magyarországon ugyanakkor még a legmagasabb arány (a 20 évesek 28,7 százaléka tanult a felsőoktatásban) sem éri el az osztrák 18 évesek arányát. Bár a jelentés nem tér ki a hallgatószám csökkenésénél a demográfiai okokra, valamint arra, hogy hányan folytatják külföldön felsőoktatási tanulmányaikat.

Innováció vezérelt gazdaság

Orbán a szakmunkásokban hisz

Mintha az MNB Versenyképességi programja homlokegyenest szembe menne az Orbán-kormány eddigi lépéseivel és a miniszterelnök elképzeléseivel, miszerint a szakmunkásképzést kell erősíteni Magyarországon. A miniszterelnök ugyanis Európa versenyképességét a szakmunkásokban látja. Orbán tavaly ősszel, az EuroSkills Budapest 2018 – a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján mondta el, hogy Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van. “Ezt a hátrány kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” – mondta Orbán.

Ahhoz, hogy Magyarország át tudjon lépni az innováció vezérelt gazdaságok közé, szükséges, hogy rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű, magas képzettséggel rendelkező munkavállaló. Ezért törekedni kellene arra, hogy a jelenleginél többen kerüljenek be a hazai felsőoktatásba, csökkenjen a lemorzsolódás mértéke, valamint a végzett diplomások ne hagyják el az országot kedvezőbb munkalehetőségek reményében.

Mindezekhez szintén többpontos javaslatot is megfogalmaztak. Többek között annak érdekében, hogy növekedjen a felsőoktatásba jelentkezők száma, meg kell teremteni a valós lehetőségét annak, hogy a szakképzésből is be lehessen kerülni a felsőoktatásba, illetve, hogy a gimnáziumokba végzettek minél nagyobb aránya tanuljon tovább az érettségi után.

Növelni kellene a kollégiumi helyek számát, a tanulmányi eredményektől függő, illetve szociális ösztöndíj-rendszerek bővítését is megoldásként jelölik meg.

Az oktatás önköltségi díját is az egyetemi eredményektől tennék függővé. Ennek okát a Versenyképességi program azzal magyarázza, hogy jelenleg a felsőoktatásért fizetendő díj a középiskolai érettségi eredményétől függ. Azok a diákok, akik államilag támogatott helyet szereztek meg a felvételinél, az egyetemi teljesítményüktől függetlenül szinte minden esetben állami ösztöndíjasok maradnak, ami így nem motiválja őket a teljesítményük fokozására. Ezért megfontolásra javasolják, hogy az oktatásért fizetendő hozzájárulás összege is inkább az egyetemi eredményektől és ne a közoktatásban elért eredményektől függjön.

A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:

    Az Ön bizalma a mi tőkénk

    A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


    Makro / Külgazdaság Nyugdíjak: rossz úton jár a kormány? - A hét videója
    Izsó Márton - Székely Sarolta | 2020. augusztus 7. 20:00
    Különleges elemzést publikáltunk a héten, melyben egy új szemszögből vizsgáltuk meg a nyugdíjak vásárlóerejét. Az időskori ellátás mellett a nettó minimálbért és az átlagos bért is bevontuk az elemzésbe. Az eredmény inkább sokkoló, mint meglepő lett, és a jövő sem túl fényes. Minderről a cikk szerzője, kolléganőnk, Székely Sarolta számol be. 
    Makro / Külgazdaság Bejrúti robbanás: Trump is segít Libanonnak
    MTI | 2020. augusztus 7. 18:41
    Az amerikai kormány 15 millió dollár értékű segélyt küld Libanonnak. Segélyszállítmányokat küld Bejrútba az amerikai hadsereg is.
    Makro / Külgazdaság Bárki nyerhet és nagy a verseny a magyar közbeszerzéseken
    MTI | 2020. augusztus 7. 17:48
    Egészséges verseny jellemzi a közbeszerzési piacot, hiszen minden egyes eljárásban átlagosan hat cég versenyez a közbeszerzési megbízásokért - véli a Közbeszerzési Hatóság.
    Makro / Külgazdaság Lesújtó számok: megszűnt a budapesti turizmus
    Privátbankár.hu | 2020. augusztus 7. 16:28
    Ahhoz képest, hogy a statisztikák szerint mekkora a baj, meglehetősen rezignáltan veszik tudomásul a szektroban érintett vállalkozások a most zajló folyamatokat. Budapesten mindenféle túlzás nélkül állítható, hogy megszűnt a turizmus, de a Balatonon sincs minden rendben.
    Makro / Külgazdaság Macron zseniális húzása Libanonban – a Hezbollah titkos játszmája
    Káncz Csaba | 2020. augusztus 7. 15:36
    A libanoni nép dühe most meglepő módon nem a külvilág, hanem saját oligarcháik és a végtelenül korrupt politikai osztály ellen irányul. A Hezbollah több száz kilogramm ammónium-nitrátot tárolt Dél-Németországban, amelyet a Moszad tippje alapján az év elején foglaltak le a hatóságok. Káncz Csaba jegyzete.
    Makro / Külgazdaság Koronavírus: Magyarország két szomszédjánál is nagyon durva a helyzet
    MTI | 2020. augusztus 7. 14:51
    Romániában és Ukrajnában továbbra is tetőzik a koronavírus-járvány: utóbbiban eddig már csaknem 5500 kiskorú fertőződött meg.
    Makro / Külgazdaság Karácsony Gergely: 4,7 milliárd forint a BKK tavalyi vesztesége
    MTI | 2020. augusztus 7. 13:58
    4,7 milliárd forintos veszteséggel zárta a BKK a 2019-es évet. Még soha nem fordult elő olyan, hogy a közlekedési vállalat veszteséges lett volna.
    Makro / Külgazdaság Brutális hiánnyal zárta az első hét hónapot az államháztartás központi alrendszere
    MTI | 2020. augusztus 7. 11:47
    Sok költéssel járt a vírus elleni védekezés meg a gazdaságmentés.
    Makro / Külgazdaság Majdnem az összes külföldi turista eltűnt az országból a korona-lezárások miatt
    MTI | 2020. augusztus 7. 10:41
    Júniusban több mint 93 százalékkal zuhant a beutazók által nálunk eltöltött vendégéjszakák száma a tavalyihoz képest.
    Makro / Külgazdaság Tovább bővíthetik a távmunkát ősszel, a főnökök beszállhatnának az alkalmazottaik rezsijébe
    MTI | 2020. augusztus 7. 10:27
    A kormány a munkaerőpiacon is készül a járvány második hullámára, ősszel kerülhet a kormány elé a szaktárca által készített javaslatcsomag, amely a foglalkoztatás további bővítését szolgálja - mondta el a Világgazdaságnak Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 
    hírlevél