<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nincsenek a magyar felsőoktatási intézmények a világ élvonalában, növelni kellene a diplomával rendelkezők arányát, a visegrádi országokhoz képest is kevesebb pénzt fordítunk felsőoktatásra – ezeket a megállapításokat világosan kimondja a Magyar Nemzeti Bank minap megjelent Versenyképességi programja. A felvetett problémákra több javaslatot is megfogalmaztak.
A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának diplomaosztója (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Külön fejezetet szentel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán publikált 330 pontból álló Versenyképességi programja a tudásalapú társadalomnak, ezen beül a köz- és a felsőoktatásnak. Fő célként jelölik meg, hogy legyen magyar egyetem is a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye között. (Cikkünkben nem térünk ki arra, hogy az MNB milyen problémákat lát és javaslatokat ad a közoktatási rendszer fejlesztésére, ezúttal csak a felsőoktatás helyzetével foglalkozunk.)

„Az oktatási rendszer egyik legfőbb kihívása, hogy a munkaerőpiac olyan jövőbeli állapotára készítse fel a fiatalokat, amelynek előrejelzése a gyorsuló fejlődés miatt egyre nehezebb” – írják a program készítői, egyúttal megjegyzik: célszerű lenne a felsőfokú, és azon belül is főleg a reál területeken végzett diplomások arányának növelése, amelyet elsősorban a hazai felsőoktatási intézmények nemzetközi megítélésének erősítése, a ráfordítások növelése és a lemorzsolódás csökkentése segíthet elő.

Társadalmi különbségek, korai iskolaelhagyás

A Versenyképességi program kitér arra, hogy a nemzetközi oktatási felmérések (TIMSS, PIRLS, PISA) eredményei alapján a magyar diákok kellően elsajátítják a kitűzött tananyagot, azonban azt nem tudják megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében. A magyar oktatási rendszer továbbá nem csökkenti kellően a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. Részben ennek következtében a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a régiós és az osztrák szintnek.

Kevés pénzt fordítunk a felsőoktatásra, kutatás-fejlesztésre

Az OECD szerint Magyarország régiós és nemzetközi összehasonlításban is átlag alatt fordít felsőoktatásra: a felsőoktatási kiadások a GDP 0,9 százalékát tették ki, ami elmarad a többi visegrádi ország (1,4 százalék), az OECD országok (1,5 százalék) és Ausztria (1,7 százalék) átlagától. Ezen felül Magyarországon csak a kiadások 63 százaléka származik állami forrásból, amely szintén elmarad a környező országok értékeitől.

Felsőoktatási intézményekre fordított kiadások
a GDP arányában (2015, forrás: OECD/MNB)

Ugyanakkor a felsőoktatási ágazatban K+F-re fordított források területén is elmaradunk más országoktól. Az OECD országok és Ausztria is a magyar szint kétszeresét költi erre a területre GDP arányosan (0,4 százalékot), míg a régiós országok átlaga még ennél is magasabb (0,5 százalék).

Felsőoktatási intézmények K+F kiadásai (2015, forrás: OECD/MNB)

Az MNB programja szerint a források bővítése érdekében javítani lehet az egyetemi infrastruktúra kihasználtságát egyes területek bérbeadásával, bővíteni lehet a hazai felsőoktatásban tanuló fizetős külföldi hallgatók számát, valamint be kellene vonni a vállalatokat is a felsőoktatás finanszírozásába. A helyzetértékelés kitér arra is, hogy a hazai felsőoktatási intézmények infrastrukturális háttere és technikai felszereltsége sok esetben elavult, felújításra vagy cserére szorul.

A hazai felsőoktatás javítására hatpontos javaslatot fogalmaz meg az MNB:

  • versengő környezet kialakítása a felsőoktatásban,
  • felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése,
  • a felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolat erősítése,
  • a piaci igények és a magántőke becsatornázása az oktatásba,
  • a felsőoktatási K+F kiadások a GDP 0,5 százalékára emelése,
  • egyetemi infrastruktúra bérlésének lehetősége.

További célként fogalmazták meg a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítását is. A Versenyképességi program kimondja: a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába. A QS World University Ranking szerint csak egy hazai intézmény szerepel a világ 500 legjobb egyeteme között (a Szegedi Tudományegyetem a 470. helyen), valamint további 5 intézmény található a kibővített, 1000 egyetemet tartalmazó listában.

A világ 500 legjobb egyeteme között szereplő
európai uniós intézmények száma
(2018, forrás: QS World University Ranking/MNB.)

A felsőoktatási rangsorokban való előrelépés csak tudatos fejlesztéssel és célzott intézkedésekkel érhető el. Ugyanakkor a QS World University Ranking mellett számos nemzetközi szervezet készít rangsort a felsőoktatási intézményekről, viszont úgy látják: célszerű lenne kiválasztani egy rangsort és törekedni arra, hogy az abban mért szempontokban legyen előrelépés.

Alulfizettek oktatók, kevés a külföldi doktori hallgató

A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javításához további feltétel, hogy vonzóbbá tegyék az oktatói pályát, mert jelenleg a hazai egyetemek nem képesek releváns alternatívát kínálni a piaci elhelyezkedéshez képest az oktatásra és kutatásra nyitott végzős hallgatóiknak. További problémaként jelölik meg, hogy a kezdő egyetemi oktatói bérek elmaradnak a középfokú végzettséggel, különösebb szaktudás nélkül elérhető bérektől.

Kitérnek arra is, hogy a felsőoktatás nemzetközi megítélésének egyik jó mérőszáma, hogy mekkora a külföldi diákok részaránya a hallgatók között. Magyarország ezen a területen jobban teljesít régiós versenytársainál, de jelentősen elmarad Ausztria szintjétől. A hazai alapképzésben az uniós átlagnak megfelelő a külföldi diákok aránya, míg a mesterképzés területén meg is haladja ezt a szintet. Ezzel szemben jelentősen gyengébb eredményeket tudunk felmutatni a doktori képzések területén, ahol már csak a hallgatók 12 százaléka külföldi, szemben a 23 százalékos átlagos uniós szinttel.

Külföldi diákok aránya képzési szintenként (2016, forrás: OECD/MNB)

Ezekre a problémákra öt pontból álló javaslatot tett az MNB. Az első az oktatói pálya vonzóbbá tétele. Ennek egyik útja lehet  az életpályamodell kibővítése (vagy akár az oktatók közalkalmazotti státuszának megszűntetése); az oktatott tantárgyak számának racionalizálása, az adminisztratív feladatok minél nagyobb arányban történő kiszervezése; holland vagy angol mintára szolgálati lakások, egyetemi bölcsődék és óvodák biztosítása; az oktatók külföldi rész- és továbbképzéseinek támogatása; (akár kötelező) kutatási szabadság biztosítása; valamint az oktatói és kutatói tehetséggondozás (például: a PhD-képzésben témavezetői mentorálás) erősítése.

Diplomaosztó a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Másik elképzelés a felsőoktatási rangsorok szempontjainak figyelembe vétele a finanszírozásban. Javasolják a finanszírozási rendszer átalakítását olyan módon, hogy az állami finanszírozás egy része ugyanazoktól a szempontoktól függjön, amelyeket figyelembe vesznek a nemzetközi rangsorok kialakítása során. Ilyen módon az intézmények is motiválva lennének arra, hogy javuljon a teljesítményük ezekben a mutatókban.

További ajánlás a kettős diploma programok támogatása, amihez jó keretet ad az Erasmus Mundus program. Ezen kívül az angol nyelvű publikációk támogatását is ajánlják, amelynek egyik eszköze lehet a rangos külföldi folyóiratokban történő publikáció közvetlen anyagi elismerése, valamint specifikus posztgraduális képzések elindítását is felvetik az elvándorlás visszafordítására.

Felsőfokú képzésben részt vevők aránya (2016, forrás: OECD/MNB)

Folyamatosan csökken a felsőoktatásban tanulók száma

Külön alfejezet foglalkozik azzal, hogy növelni kellene a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években csökkent a hazai felsőoktatásban a hallgatók létszáma: 2005/06-os tanévben 424 ezer hallgató tanult Magyarországon, ami a 2017/18-as tanévre 283 ezer diákra mérséklődött. 2016-ban a magyar 18 évesek 4,9 százaléka volt csak a felsőoktatásban, ellentétben például Ausztriával, ahol ugyanennek a korosztálynak a 29,9 százaléka tanult az egyetemeken.

A jelentés készítői szerint mindez arra enged következtetni, hogy hazánkban (hasonlóan a többi visegrádi országhoz) a diákok viszonylag későn kapcsolódnak be a felsőfokú képzésekbe. Magyarországon ugyanakkor még a legmagasabb arány (a 20 évesek 28,7 százaléka tanult a felsőoktatásban) sem éri el az osztrák 18 évesek arányát. Bár a jelentés nem tér ki a hallgatószám csökkenésénél a demográfiai okokra, valamint arra, hogy hányan folytatják külföldön felsőoktatási tanulmányaikat.

Innováció vezérelt gazdaság

Orbán a szakmunkásokban hisz

Mintha az MNB Versenyképességi programja homlokegyenest szembe menne az Orbán-kormány eddigi lépéseivel és a miniszterelnök elképzeléseivel, miszerint a szakmunkásképzést kell erősíteni Magyarországon. A miniszterelnök ugyanis Európa versenyképességét a szakmunkásokban látja. Orbán tavaly ősszel, az EuroSkills Budapest 2018 – a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján mondta el, hogy Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van. “Ezt a hátrány kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” – mondta Orbán.

Ahhoz, hogy Magyarország át tudjon lépni az innováció vezérelt gazdaságok közé, szükséges, hogy rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű, magas képzettséggel rendelkező munkavállaló. Ezért törekedni kellene arra, hogy a jelenleginél többen kerüljenek be a hazai felsőoktatásba, csökkenjen a lemorzsolódás mértéke, valamint a végzett diplomások ne hagyják el az országot kedvezőbb munkalehetőségek reményében.

Mindezekhez szintén többpontos javaslatot is megfogalmaztak. Többek között annak érdekében, hogy növekedjen a felsőoktatásba jelentkezők száma, meg kell teremteni a valós lehetőségét annak, hogy a szakképzésből is be lehessen kerülni a felsőoktatásba, illetve, hogy a gimnáziumokba végzettek minél nagyobb aránya tanuljon tovább az érettségi után.

Növelni kellene a kollégiumi helyek számát, a tanulmányi eredményektől függő, illetve szociális ösztöndíj-rendszerek bővítését is megoldásként jelölik meg.

Az oktatás önköltségi díját is az egyetemi eredményektől tennék függővé. Ennek okát a Versenyképességi program azzal magyarázza, hogy jelenleg a felsőoktatásért fizetendő díj a középiskolai érettségi eredményétől függ. Azok a diákok, akik államilag támogatott helyet szereztek meg a felvételinél, az egyetemi teljesítményüktől függetlenül szinte minden esetben állami ösztöndíjasok maradnak, ami így nem motiválja őket a teljesítményük fokozására. Ezért megfontolásra javasolják, hogy az oktatásért fizetendő hozzájárulás összege is inkább az egyetemi eredményektől és ne a közoktatásban elért eredményektől függjön.

A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:

    Jól jönne 1,5 millió forint?

    A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

    Makro / Külgazdaság Lecsapott a Kaszás az al-Kaida egyik vezetőjére
    Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 23. 08:40
    Amerikai dróncsapás végzett az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik vezető tagjával Szíria északnyugati részében - közölte pénteken az Egyesült Államok hadseregének közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító parancsnoksága (Centcom).
    Makro / Külgazdaság A pénzükön ülnek a magyar gazdagok, a szegények inkább kifizették tartozásaikat
    Mester Nándor | 2021. október 23. 05:48
    Eltérő megközelítéssel állnak hozzá a többletjövedelmükhöz az egyes társadalmi rétegek Magyarországon. A biztonság és a megtakarítás a két mozgatórugó, utóbbi még a közép rétegeknél is növekedett. Közben sokan költenek többet az egészségükre és a lakásfenntartásra és viharos tempóban növekszik az online költések aránya is.
    Makro / Külgazdaság A magyarokat is megérinti az európai gáz-para - A hét videója
    Izsó Márton - Király Béla | 2021. október 22. 19:45
    A gáz ára idén óriási mértékben nőtt, igaz az utóbbi napokban visszaesést láthattunk. Európában továbbra is kiemelt téma a helyzet kezelése, annak ellenére, hogy összeomlásra aligha kell számítani.
    Makro / Külgazdaság India új külpolitikai kurzusa – Franciaország és Izrael kiemelt szerepet kap
    Káncz Csaba | 2021. október 22. 18:06
    Új-Delhi több ok miatt is kinyújtja kezét a Kelet-Mediterráneum és Európa felé. Az AUKUS szerződés okozta sokkot követően Macron francia elnök azonnal hívta Modi indiai miniszterelnököt, megvitatva „India és Franciaország szorosabb együttműködését az Indo-csendes-óceáni térségben”. Káncz Csaba jegyzete.
    Makro / Külgazdaság Új történelmi csúcson zárt a BUX
    Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 22. 17:47
    A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 133,04 pontos, 0,24 százalékos emelkedéssel, 55 254,39 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken.
    Makro / Külgazdaság Csatát nyert a TASZ az Orbán-kormánnyal szemben
    Privátbankár.hu | 2021. október 22. 17:24
    Elbukott a kormány népszavazási kérdése a nemátalakító kezelésekről.
    Makro / Külgazdaság „Utópikus fantáziák“ – megint tengelyt akasztott Orbán Viktor Brüsszelben
    Wéber Balázs | 2021. október 22. 15:13
    A brüsszeli EU-csúcson is működött a magyar-lengyel szövetség: Orbán Viktor kiállt a lengyelek mellett az uniós jog elsőbbségének kérdésében, és Varsóval közösen támadta az uniós klímacsomagot az elszálló energiaárak miatt. A magyar kormányfő szerint Brüsszel „utópikus fantáziákat" kerget, és megöli a középosztályt. A kedélyeket a kompromisszumok embere, Angela Merkel próbálta hűteni. A német kancellárnak azonban ez lehet az utolsó EU-csúcsa – a lapunk által megkérdezett szakértő szerint az új német kormány kritikusabb lesz majd a magyar kabinettel szemben.
    Makro / Külgazdaság 2292 milliárdos hiánnyal zárt az államháztartás, de a bevételek is nőttek
    Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 22. 12:04
    Megerősítette korábban kiadott adatait a PM.
    Makro / Külgazdaság A fertőzöttek száma 242,4 millió, a halálos áldozatoké 4,93 millió a világon
    MTI | 2021. október 22. 07:50
    A világon 242 475 242 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 929 170 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint.
    Makro / Külgazdaság EU-csúcs: a tagországok vezetői zárónyilatkozatot fogadtak el a energiaárak kezelésére
    MTI | 2021. október 22. 07:06
    Az uniós tagországok vezetői zárónyilatkozatot fogadtak el a megemelkedett energiaárak kezelésére vonatkozóan, a koronavírus-járvány európai helyzetéről és az uniós klímavédelmi célkitűzésekről - közölte Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében péntek hajnalban, a kétnapos uniós csúcs első munkanapját követően.
    Privátbankár
    Mfor
    Piac és Profit

    Munkatársakat keresünk!

    Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

    Részletek

    hírlevél
    depositphotos