Miközben az egész világ lélegzetvisszafojtva várta, milyen megállapodásra jut Donald Trump és az Európai Uniót képviselő Ursula von der Leyen bizottsági elnök vámügyben Skóciában, az amerikai elnök talált néhány percet, hogy belerúgjon egyet egy régi ellenségébe.
Az amerikai elnök már Skóciába megérkezésekor, a repülőről leszállva kivágott egy tirádát arról, hogy Európának „le kellene állnia” a szélenergiával, amely tönkreteszi az országait. De itt nem állt meg, és az Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatón is elővette a témát.
A megszokott módon csapongó Trump néhány percben elmondta a szélenergiáról többek között, hogy ez a legdrágább energia, a szélerőművek pedig tönkreteszik a „gyönyörű mezőket” és a tengerpartokat, madarakat gyilkolnak, megőrjítik a bálnákat, és ráadásul pedig az egész szélenergia egy átverés, ami egyáltalán nem jó a környezetnek, sőt a szerinte nyolc év után „elrozsdásodó” turbinákat aztán – más megoldás híján – elássák, és ott a lapátok gyártásához használt anyagok a talajt is beszennyezik.
De tulajdonképpen miért viseltetik ilyen erős ellenérzésekkel Trump a szélenergia és a szélerőművek ellen? Köztudomású, hogy Trump a fosszilis energiahordozók kitermelésének és elégetésének nagy híve.
„Fúrj, bébi, fúrj!”
– szólt egyik ismert kampányszlogene. És bizonyos más ígéreteivel ellentétben Trump ebben az ügyben lépett is, rögtön hivatalba lépése után „nemzeti energiaügyi vészhelyzetet” hirdetett a kőolaj-, földgáz- és szénkitermelés megkönnyítése érdekében, azóta pedig újabb szövetségi földterületeket tett elérhetővé a fosszilis energiahordozók kitermelésére. Július elején elfogadott „nagy, csodálatos” törvénycsomagja” kapcsán pedig maga az Amerikai Petróleum Intézet, egy befolyásos olajügyi lobbiszervezet vezetője mondta azt, hogy
„szinte minden prioritásunk szerepel benne”.
Ráadásképpen a törvénycsomag jócskán megnehezíti új szél-, illetve napenergiaprojektek indítását az Egyesült Államokban, illetve eltöröl számos, a megújuló energiáknak eddig járó kedvezményt és támogatást.
Régi tájsebeket téptek fel
Azonban – ahogy Trump esetében gyakran előfordul – a történetnek van egy személyes szála is. 2011-ben ugyanis az akkor még csak ingatlanmogulként és valóságshow-hősként ismert Trump pontosan e skót golfpályája kapcsán kezdett hosszú jogi csatározásba, hogy megakadályozza egy ide tervezett offshore (azaz a tengerbe telepített) szélfarm megépítését. Trump akkor arról beszélt, hogy a gyönyörű tájat elrondító szélerőművek tönkre fogják tenni a skót turizmust, és a skót kormánynak vissza kellene térnie inkább az olajkitermelés felfuttatásához.
Fotó: Depositphotos
Trump ebben az ügyben végül vereséget szenvedett, és a szélerőművek ma is ott „csúfítják” a kilátást a pályáról, ahová most két ütés között odarendelte az uniós vezetőket, hogy megállapodásra jussanak a világkereskedelem egy nagyon jelentős szegletének sorsáról. De a tüske láthatóan mélyen benne maradt az amerikai elnökben, ezért is kerülhetett elő a látszólag nem igazán odavaló téma Ursula von der Leyennel közös megjelenésén is.
Trumpnak nyilvánvalóan az egyik baja továbbra is az a szélerőművekkel (de egyébként a naperőművekkel is), hogy csúnyák.
„Megölik a tájunk szépségét, völgyeinket, gyönyörű síkságainkat. […] Gyönyörű helyek az Egyesült Államokban, és felnézel, és szélturbinákat látsz mindenhol. Ez borzasztó dolog”
– fejtegette Trump, és ezzel nem igazán érdemes vitatkozni, hiszen ízlés dolgáról van szó.
Széllel bélelt állítások
Minden más viszont, amit Trump a szélenergiáról mondott, minimum erőteljes csúsztatás, de inkább hazugság.
Nézzük szépen sorban. „A szélturbinák megőrjítik a bálnákat.” Noha a tengeri emlősöket esetleg zavarhatja az offshore szélfarmok építése, nincs bizonyíték arra, hogy akár a felméréshez használt szonárok, akár bármilyen más, ehhez köthető zaj bálnák pusztulását okozná. A bálnákra az ember okozta klímaváltozás, a hajócsavarokkal való találkozás, valamint a halászhálókba történő belegabalyodás jelent igazi veszélyt (Trump a klímaváltozást átverésnek tartja, és ahogy minden más környezetvédelmi korlátozást, a túlhalászat elleni fellépést sem támogatja).
„A szélturbinák madarakat gyilkolnak.” Igen, rendszeresen meghalnak madarak, amelyek nekirepülnek a szélturbinák lapátjainak. Azonban az így elpusztult madarak száma messze-messze elmarad más okoktól. Az Egyesült Államokban évente 2,4 milliárd madarat ölnek meg a házimacskák, 600 millió pusztul el üvegfelületeknek csapódva, 215 millió járművekkel ütközve – és nagyjából 234 ezer szélturbináknak ütközve. Ráadásul több ígéretes kezdeményezés is elindult e számok további leszorítására, például kiderült, hogy az egyik lapát feketére festése is már jelentősen csökkenti a madarakra leselkedő veszélyt (igaz, talán még inkább elcsúfítja a tájat egy ilyen turbina).
„A szélenergia átverés, és valójában nem is ’zöld’ energia. Nyolc évente cserélni kell a turbinákat, amelyekkel aztán nem lehet mit csinálni.” Egy szélturbina átlagosan 20-25 évig működik, az újabb modelleket pedig már 96 százalékban újrahasznosítható anyagokból készítik. Való igaz, hogy a turbinalapátok üvegszálas anyaga nem tartozik ezek közé, de a kiszolgált lapátokat egyes helyeken betongyártáshoz használják fel, más helyeken pedig például gyalogoshidakat vagy éppen zajvédő falakat, biciklitárolókat, játszótereket építenek belőlük. Egyre több helyen tiltják meg, hogy a leszerelt lapátokat szeméttelepre szállítsák.
„Ez a legrosszabb formája az energiának, a legdrágább formája az energiának.” Ugyan a szélturbinák építése, különösen az offshore szélfarmok építése nem filléres beruházás, a szélturbinák nagyon olcsón termelnek. A szélenergia egységnyi energiára vetített költsége (amely az ár mellett a bekerülési költséget és a fenntartást is tartalmazza) a napenergiával együtt a legalacsonyabbak közé tartozik az energiaiparban.
„Mind Kínában készül.” Ez áll a legközelebb a valósághoz: Kína nagyjából a világ szélturbináinak 60 százalékát gyártja – de számos más iparágban is hasonló a helyzet, és vannak erőfeszítések a nyugati gyártókapacitások kiépítésére és versenyképessé tételére.
„Embereket ölnek.” Sajnálatos, de igencsak érthető módon haltak már meg emberek szélturbinák környékén történt balesetekben, de a halálos balesetek jóval gyakoribbak például az olaj- vagy a gáziparban is.
Ez a hajó elmegy
Ahogy Trump esetében általában, a szélenergiával kapcsolatban is nehéz eldönteni, hogy ezeket hazugságokat és ferdítéseket maga is elhiszi-e, vagy csak saját anyagi, illetve politikai érdekei miatt hangoztatja ezeket. (Elnökválasztási kampányához Trump rekordmennyiségű támogatást zsebelt be a fosszilisenergia-ipar résztvevőitől.)
Az viszont biztos, hogy az ezekre épített, a megújuló energiák ellen indított hadjáratának az Egyesült Államokra és a világra nézve is súlyos következményei lesznek. Miközben elsősorban a mesterséges intelligencia igényei miatt jókora ütemben nő az energia iránti kereslet az Egyesült Államokban, egy kutatóintézet becslése szerint Trump intézkedéseinek következtében 2035-ig 600 gigawattal kevesebb új áramtermelési kapacitás fog kiépülni az országban – ez nagyjából a fele a mai összes áramtermelési kapacitásának az Egyesült Államoknak. Ami pedig épülni fog, az jóval szennyezőbb lesz. Egy másik becslés szerint 2030-ig 7 milliárd tonnával több szén-dioxid kerülhet a légkörbe a „nagy, csodálatos törvénycsomag” hatására.
Közben Kína rekordsebességgel telepít megújulóenergia-kapacitásokat, és ugyan e tekintetben már a Biden-kormányzat idején is nagy lemaradásban volt az Egyesült Államok, Trump elnöksége végleg behozhatatlanná teheti a különbséget.
„Nem hiszem, hogy az amerikai cégek valaha is versenyezni tudnak majd kínai társaikkal a szél- és napenergia, az akkumulátorok vagy az elektromos járművek területén – azaz a dekarbonizáció minden kulcsterületén. Ez a dinamika velünk marad. Az Egyesült Államok lekéste az utolsó esélyét, hogy felkapaszkodjon a zöld vonatra”
- fogalmaz Li Shuo, az Asia Society Policy Institute kutatóintézet klímapolitikai szakértője.
De Trumpot és a fosszilis energia híveit ez nem fogja elszomorítani. A „piacpárti” Amerikai Energiaszövetség (American Energy Alliance) elnöke, Tom Pyle szerint:
„Az elnök világosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy véget akar vetni annak, amit ő az új zöld átverésnek nevezett. Van helye a szél- és napenergiának, de nincs szükségük erre a rájuk szórt bőkezűségre.”
Meglátjuk, hosszú távon kinek lesz igaza.
(The Guardian, Deutsche Welle)
Vegyesen zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
