600 ezer magyar is élhet külföldön
Hogy pontosan hány magyar él külföldön, arról eltérnek a becslések. A Központi Statisztikai Hivatal a külföldön életvitelszerűen élő magyarok számát 260-350 ezer fő közé teszi, míg az ENSZ szerint 600 ezer körül alakulhat a számuk. A külföldön élő magyarok többsége az Európai Unióban él, azon belül pedig Németország, Nagy-Britannia, Ausztria és Hollandia a fő célországok, míg Európán kívül a legnagyobb célország az Egyesült Államok.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 230 oldalas Versenyképességi programjának munkaerőpiaci területe külön alfejezetben foglalkozik a külföldi magyarokkal, mivel ők (az inaktívak mellett) jelentős munkaerőtartalékot jelenthetnek a magyar gazdaságnak.
A válság után vették a sátorfát a magyarok
Az MNB programja szerint a külföldön élő népesség arányát tekintve a hazai mutató a legalacsonyabb (6,5 százalék 2017-ben) a kelet-közép-európai térségben és jelentősen elmarad az EU-s átlagtól is - az elmúlt két évtizedben a régiós országok mindegyikében nőtt a külföldön élők aránya. Azonban míg az újonnan csatlakozó EU-s országok többségében már a csatlakozás után érdemben megindult a kivándorlás, addig hazánk esetében csupán a válság után vált jelentősebbé. A visegrádi országok közül Lengyelország rendelkezik a legjelentősebb külföldön élő népességgel (12,4 százalék), míg a KKE régióban Románia uniós szinten is kimagaslik (18,2 százalék).
|
| A külföldön élő, itthon született magyarok számának alakulása (Forrás: ENSZ/MNB) |
A külföldön élő magyarok döntő része a fiatalabb korosztályokba tartozik, emellett iskolai végzettségük és munkavállalási hajlandóságuk is átlag feletti. A kint élők többsége még nem érte el a 40 éves kort, a diplomások aránya pedig közel kétszerese a hazai lakosságon belüli aránynak a KSH szerint.
Jelentős emellett a szakmunkások külföldi munkavállalása is, akiket elsősorban Németország és Ausztria vonz. (Az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók számának alakulásáról minden hónapban beszámolunk, legutolsó összesítésünket itt találja.)
|
| A magyar állampolgárok Magyarország felé irányuló nettó migrációjának egyenlege (Forrás: Eurostat/KSH/MNB) |
Korosztályi összetételük, magasabb végzettségük és munkavállalási hajlandóságuk miatt a külföldön élő magyarok érdemi növekedési potenciált jelentenek a hazai gazdaságnak – állapítja meg az elemzés, amely 100 ezer külföldről hazatérő állampolgár foglalkoztatásával számol.
A magyar munkavállalók hazahozatalára négypontos javaslatot is megfogalmazott az MNB:
- bérfejlesztés az állami hiányszakmákban,
- a családtámogatási elemek ismertségének növelése,
- magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása,
- és a külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítése.
A bérfejlesztés több állami és egyéb hiányszakma esetében is hozzájárulhat azok vonzerejének és megtartó erejének növeléséhez. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb a szakemberhiány az építőipari és szolgáltatói szektor mellett az egészségügyben, de előretekintve a pedagógushiány is egyre komolyabb lehet.
|
| Egyes hiányszakmák bruttó átlagkeresete Magyarországon 2016-ban. Sötétkékkel az elsősorban állami foglalkozások (Forrás: NFSZ/MNB) |
A jelentés egyúttal kitér arra: az elmúlt évek béremelései ellenére is szükséges a bérek további növelése az érintett hiányszakmákban, ami egyrészt segítheti a külföldön élő állampolgárok hazatérését, másrészt vonzóbbá teheti ezen szakmákat a fiataloknak. (Egy példát is hoznak, eszerint Lengyelországban a külföldön, tudományos területen dolgozókat kívánják hazavonzani egy programmal, amelynek keretében a hazatérők nyugat-európai szintű díjazásban részesülhetnek.)
Itthon bőkezűen támogatják a családokat, ingyenes az oktatás és az egészségügy
Második eszköz lehet a külföldön élő magyarok hazavonzásának a „nemzetközileg bőkezű hazai családtámogatási elemek széleskörű ismertségének növelése” – írják, egyúttal emlékeztetnek is arra, hogy Magyarországon az állam a gyermek születését követő első három évben folyamatosan biztosít valamilyen jövedelempótló pénzbeli ellátást. Ez a jelentés készítői szerint átlagon felüli gyakorlat nemzetközi összehasonlításban (családi adó- és járulékkedvezmény, csed, gyed, gyes, családi pótlék), továbbá egyéb juttatások is igénybe vehetők (például a családok otthonteremtési kedvezménye, első házasok adókedvezménye).
Hatékony eszköz lehet a kivándoroltak hazavonzására az államilag támogatott oktatási és egészségügyi rendszerre való figyelemfelhívás, amit belföldi és külföldi kampányok is segíthetnek.
| Nem volt népszerű a Gyere haza, fiatal! programA külföldön munkát vállaló magyar fiatalok hazahozásával a kormány is próbálkozott, kevés sikerrel. Alig több mint egy év után a programot 2016-ban le is állították. 100 millió forintot különítettek el rá, a kormány célja az volt, hogy lakhatási, letelepedési támogatással és munkahely biztosításával segítse a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését. |
Toborzás adókedvezményekkel
Harmadik út a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása költségek leírásával, adókedvezményekkel. Eszerint a hazai tulajdonú vállalatok külföldi munkaerő-toborzása is támogathatja a külföldön élő magyarok hazavonzását. Különböző kedvezmények, például a toborzási költségek leírása, adókedvezmény biztosítása a hazatért munkavállalók után, vagy a külföldi hirdetésekhez nyújtott támogatások ösztönözhetik a hazai vállalatokat külföldön élő magyarok hazahívására.
A külföldről hazatérő, ott nem a szakmájukban dolgozó munkavállalóknál magasabb adókedvezmény – például egy éven keresztül – segítheti a pályaelhagyó diplomás fiatalok eredeti végzettségüknek megfelelő szakmában történő elhelyezkedését Magyarországon.
A toborzáshoz hasonló kezdeményezés Romániában is volt, ahol a kormány a külföldön dolgozó állampolgárok hazacsábítására a kivándorlás legfőbb célországaiban (Olaszországban és Spanyolországban) szervezett állásbörzéket, és ismeretterjesztő kampányt tartott a szülőhazájukban történő vállalkozásalapítás lehetőségeiről.
Hónapokig tart a szakképzettség honosítása
Negyedik, utolsó javaslatként a külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítését említik. A külföldön szerzett felsőfokú oklevelek elismerésének egyszerűsítése és akár ingyenessé tétele támogathatja a külföldön végzett fiatalok hazatérését és itthoni munkaerőpiaci elhelyezkedését.
Továbbtanulás esetén a kiválasztott oktatási intézmény hatásköre az elismerés, míg a szakma gyakorlása céljából a végzettségi szint és a szakképzettség elismerése az Oktatási Hivatal feladata. Jelenleg a szakképzettség elismerése 4 hónapot is igénybe vehet, valamint díja elérheti a 60 ezer forintot. Emellett bizonyos szakmák esetében kamarai tagság vagy egyéb vizsga letétele is szükséges lehet.
A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:
Matolcsyék több nyugdíjat adnának a gyerekeseknek >>>>
Összeomlott csütörtökön a norvég kormánykoalíció az energiapiacot érintő európai uniós rendeletek végrehajtásával összefüggő viták miatt.
