Bod Péter Ákos az Mforon megjelent elemzésében a hazai hitelezési folyamatokat vizsgálta, amelyek szerinte részben tükrözik a gazdaság állapotát, részben pedig maguk is alakítják azt. Az írás a Magyar Nemzeti Bank friss adataira támaszkodva rámutatott: „A cégek hitelaktivitása gyenge, viszont a lakossági hitelezés erősen növekszik, mégpedig szokatlan mértékben.” A háztartások új hitelszerződéseinek összege 2025 első negyedévében 800 milliárd forintot tett ki, ami 45 százalékos növekedés az előző évhez képest. A személyi hitelek volumene 51 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
Rámutatott: „Az új személyi kölcsönök átlagos hitelösszege májusban 3,2 millió forint volt, míg 2024 májusában még 2,6 millió – ez negyven százalékos emelkedés. Ennyit nem nőtt az infláció. És ennyivel nem emelkedtek az átlagkeresetek sem.” Az ingatlanárak növekedése miatt a lakáshitel-szerződések átlagos összege tavasszal már 20 millió forint körül alakult.
A kedvezményes kamatozású, 3 százalékos hitelprogram egyeseknek segítséget jelenthet, de „bizonyos szegmensekben nyilvánvalóan még feljebb srófolja az árakat”, és kiszoríthatja a pályakezdőket.
A személyi hitelezés felfutását Bod szerint az is magyarázza, hogy a bankok technikailag könnyebbé tették a kölcsönök kibocsátását, terjednek a digitális hitelfelvételi eljárások. „A személyi hitelezés felfutása a múltban már bizonyult kockázatosnak” – figyelmeztetett. Hozzátette, a munkaerőpiac gyengülése és a reálbérek lassuló növekedése tovább növeli a kockázatokat.
Bod Péter Ákos úgy látja, a vállalati hitelkereslet ezzel szemben gyenge, „a gazdasági élet profijai óvatosak a hitelfelvételben, pláne a tartós tehervállalásban, míg a gazdaságilag laikusok bátrabban adósodnak el”. Bod Péter Ákos szerint stagnáló vagy csökkenő reálkeresetek mellett „a meglévő hitelteher is bizonyulhat túl nagynak”, ezért a lakossági hitelezés felfutásával kapcsolatban „jobb az óvatosság”.
A teljes elemzést itt olvashatja el.
Ukrajna nem csak a Földközi-, hanem a Kaszpi-tengeren is csapást mért. 
